1 / 88

Az új Mt-t hatályba léptető törvény

Az új Mt-t hatályba léptető törvény. 2012. Június 21. Dudás Katalin. E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth. Ahol törvény – szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül – a) a munka törvénykönyvét,

clyde
Télécharger la présentation

Az új Mt-t hatályba léptető törvény

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az új Mt-thatályba léptető törvény 2012. Június 21. Dudás Katalin

  2. E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth. Ahol törvény – szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül – • a)a munka törvénykönyvét, • b) a Munka Törvénykönyvét vagy • c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényt • említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.

  3. Mth.

  4. hatálya (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

  5. jognyilatkozatok • (2) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. • (3) A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 1617. §–át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.

  6. „jogutódlás” • (1) Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor. • (2) Az Mt. 40. §–át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően került sor. • (3) Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30–át követő átvétele esetén kell alkalmazni.

  7. munkaszerződés • Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni. • tájékoztató

  8. próbaidő • A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg. • Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható.

  9. tanulmányok • Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §–a az irányadó.

  10. „fegyelmi” • A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. • A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.

  11. munkaidő • Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit – az Mt. 95. §–ában, 97. § (5) bekezdésében és 132. §–ában foglaltak kivételével – a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni. • Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

  12. Távolléti díj • Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a) személyi alapbért említ, azon alapbért, b) átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat kell érteni. • De új számítási szabályai 2013.

  13. Alapbéresített bérpótlék • (2) 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §–ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – • a) az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál, • b) az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél. • A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140–144. §–ában meghatározott bérpótlékot kell figyelembe venni. • A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb. • Az Mt. 156. §–ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő–beosztás tekintetében kell alkalmazni.

  14. megállapodások • A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

  15. Üzemi tanács • (1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. • (2) A 2012. július 1–jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.

  16. Szakszervezeti védelem • (1) Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §–a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell. • (2) Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó.

  17. Kollektív szerződés • (1) A kollektív szerződés – ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére – 2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1–jei taglétszám az irányadó. • (2) Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

  18. felelősség • (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel • a)a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint • b) ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért, • ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor. • (2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. • (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításig – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.

  19. Munkaügyi jogvita • A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe „(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét – az összes körülmény szabad mérlegelésével – a felekkel megtárgyalja.”

  20. Módosítások az elfogadott törvényben

  21. Eltérő foglalkoztatás • Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.”

  22. elszámolás • A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.”

  23. Kötetlen munkarend • Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi.”

  24. Vasárnapi pótlék • Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)–e) és i) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.” • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

  25. műszakpótlék • „141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. • (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.”

  26. túlmunka • „(1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár • a) a munkaidő–beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, • b) a munkaidőkereten vagy • c) az elszámolási időszakon felül • végzett munka esetén.”

  27. kölcsönzés • „(3) A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki • a)a kölcsönbeadóval munkaerő–kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül, • b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül, • c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő–kölcsönzés keretében végez munkát.”

  28. Új idők és díjazása

  29. Munkaidő-keret • legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. • legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a)a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. • KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, • KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

  30. Régi Mt. • régi Mt. 118/A. § (5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. • BH2010. 223. I. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az 1992. évi XXII. törvény 151. § (2) bekezdésében megjelölt távolléteket a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével, és nem pedig az adott beosztása szerinti munkaidővel kell beszámítani [1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdés]. • BH2010. 223. II. Az 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése a munkavállalóra irányadó napi munkaidőről, nem a munkavállalóra irányadó munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőről szól.

  31. 151. § (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: • a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre; • b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra; • c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben; • d) a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre; • e) a szabadság (131-132. §) időtartamára; • f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére; • g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

  32. Új Mt. • Új Mt. 93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. • (2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. • (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

  33. Különös szabályok • kifejezett szabályok • eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok • Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével • Ki szünteti meg a jogviszonyt?

  34. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni • , ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott, ha • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, • a határozott idő lejártával, • a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti, a próbaidő alatti vagy a határozott idejű munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával (pl. átszervezés, létszámcsökkentés), • a munkavállaló – próbaidő alatti [79. § (1) bekezdés a) pont] munkaviszony-megszüntetését kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

  35. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, • ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült és a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt • a munkavállaló felmondásával, • a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pont szerinti – próbaidő alatti - azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapuló - azonnali hatályú felmondásával, • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával • szűnik meg.

  36. MUNKAIDŐ-KERET közlése • munka megszervezése a munkáltató kötelezettsége • munkaidő- keret kezdő és befejező időpont meghatározása • minősített közlés írásban / helyben szokásos módon • nem azonos a munkába lépés napjával • nem kell a naptári nappal egybeesnie

  37. A munkaidő-beosztás és jelentősége Többműszakos tevékenység • Egyoldalúan 6 havi munkaidő-keret • Napi munkavégzési idő 12 óra • Munkaközi szünet max. 45 perc (ksz) • Napi pihenőidő 8 óra • 6 napot követően egy pihenőnap kiadása nem kötelező • Havonta egy pihenőnap vasárnapra • Heti pihenőnapok kiadása munkaidő-keretben • Heti 48 óra munkaidő-keretben átlagosan

  38. MUNKANAP • a naptári nap vagy • a munkáltatóáltalmeghatározottmegszakításnélküli24óra, ha a munkáltatóműködésemiatt a beosztásszerintinapimunkaidőkezdeteésbefejezésenemazonosnaptárinapraesik.

  39. Munkanap munkanap: 00:00 – 24:00 naptári nap munkanap: 22:00 – 22:00 munkáltató által meghatározott munkanap

  40. Heti pihenőnap és munkaszüneti nap • munkanap fogalma irányadókmeghatározásukra, DE • a 07és22óraközöttitartamothetipihenő- vagy a munkaszünetinapnakkelltekinteni.

  41. A HÉT • a naptárihét vagy • a munkáltatóáltalmeghatározottmegszakításnélküli168óra, ha a munkáltatóműködésemiatt a beosztásszerintinapimunkaidőkezdeteésbefejezésenemazonosnaptárinapraesik.

  42. A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló • készenléti jellegű munkakört lát el vagy • a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

  43. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS EGYENLŐ VAGY EGYENLŐTLEN OSZTATLAN VAGY OSZTOTT 2 részlet Min. 2 óra pihenőidő

  44. A beosztáshoz tartozó fogalmak • Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra elrendelt rendes munkaidő • Beosztás szerinti heti munkaidő a hétre elrendelt rendes munkaidő • Éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés Mvt.

  45. SZABADNAP • más néven kiegyenlítő nap, vagy „csúsztatás”– fogalma nincs meghatározva a törvényben • A munkáltató egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén dönthet úgy, hogy a heti 5 munkanapból az egyikre egyáltalán nem rendel el munkavégzést, hanem az erre a napra eső munkaórákat más munkanapokra osztja be • olyan munkanap, amelyen nincs beosztás szerinti munkavégzés. A szabadnap soha nem azonos a heti pihenőnappal, hiszen utóbbi fogalmilag nem lehet munkanap, és hetente – egyenlőtlen munkaidő-beosztás estén heti átlagban – pontosan 2 van belőle.

  46. Példa az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra 4 heti munkaidőkeretnél

  47. A munkarend kialakítása • Alapvető kötelezettség: • a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. • A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (beosztási tilalmak) • Méltányos mérlegelés, az egyoldalú teljesítés-meghatározásnál aránytalan sérelem nélkül.

  48. A munkarend mint szabályzat • Új Mt. Szerint a szabályzat fogalma • Lehetséges tartalma • Az üzemi tanácsa jogosítványai • Az üzemi megállapodás tartalma • Összefüggése a kockázatértékeléssel • Munkavédelmi képviselő jogosítványai

  49. Elszámolási időszak • A beosztás szabályai között ! • „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.” • Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul” • Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

  50. MUNKAIDŐ-BEOSZTÁSközlése • 7 nappal korábban, 7 napra előre • ksz eltérhet • minősített közlés írásban / helyben szokásos módon • jogkövetkezménye eltérés rendkívüli munka lesz • amikor nem szükséges

More Related