1 / 23

Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány

Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány. VII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2007. október 25. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola. Források és kérdések.

Télécharger la présentation

Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egy tanítóképzős évfolyam pályaképe. Huszadik századi esettanulmány VII. Országos Neveléstudományi Konferencia 2007. október 25. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

  2. Források és kérdések • OPKM irattára. D.84.328.2 irat. Sághelyi Lajos hagyatéka. 1962. évi június 28-án megtartott 50 éves találkozó. • A temesvári állami tanítóképzőben 1912-ben végzettek sorsa. 32 fő. Pályakövetéses vizsgálat (pályára lépés, pályaelhagyás, földrajzi és társadalmi mobilitás, képzés, önképzés, közéleti tevékenység, magánélet, használható „kompetenciák” stb.).

  3. A képző • Alapítva: 1893. A megszűnt zilahi képző helyett. • 1895: 70 tanítóképző intézet (25 állami, 24 rk, 4 gör.kat. 4 gör.kel., 3 ev.ref., 9 ág. ev. 1 izr.), 17 tanítónőképző intézet (7 állami, 10 rk.), 2 gör.kel tanító- és tanítónőképző. 4857 növendék, 722 tanár, tanító és szakoktató. (Forrás: Magyar Tanítóképző, 1895. 1.sz. 96-107.o.) • Legrendezettebb viszonyok: állami intézetek (nagyobb tanári létszám, saját külön épület).

  4. Temesvár, Gyárváros, Állami tanítóképző intézet (Épült: 1895, Eduard Reiter)

  5. A képzés (általános óraterv)(Forrás: M. Tanítóképző, 1896. 147.o)

  6. Elfoglaltságok (túlterhelés)(Forrás: M. Tanítóképző, 1909, 372-379.o.)

  7. A növendékek „Nem az arravalóság, a nevelés magasztos hivatására való rátermettség vezeti a folyamodók nagy többségét a képző-intézetek felé, hanem a szegénység, árvaság. A képző-intézetek nagy anyagi segítségben részesítik tanulóikat.” A szülők „elmondják gyermekeiknek, hogy csak négy évig kell tanulniok s azután biztos megélhetésök lesz.” (Forrás: Láng Mihály: A népnevelői hivatásra való szoktatás módja. Eperjes, 1902.)

  8. A város a visszaemlékezésben A Belváros egyforma emeletes háznégyszögek szabályos tömege volt. A házak mind elszomorítóan kopárak, soknak a falába ágyúgolyót tapasztottak, a negyvennyolcas bombázás emlékére. A város székhelye volt a csanádi püspökségnek és a hadtestparancsnokságnak, utcáin tömjén-, prófunt- és patkányszag érzett, levegőjét trombitaszó és harangkongás járta át, egész Temesvár mellét ájtatatosság, zsibbasztó unalom és pedáns rend feküdte meg. És mindenütt fekete-sárga korlátok és kapuk és őrházak....” Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933.73-74. o.

  9. A város a visszaemlékezésben „Magyarul akkor még csak a vármegyeházán, a piarista iskolában és a cukrászboltban beszéltek. A cukrásznál a három déli vármegye birtokossága ette a habos fánkot és itta a vanílialikőrt. Olykor tíz szép négyesfogat is állott a téren. Az urak furcsa formájú kocsikon jártak és még furcsább szabású vadászruhákat viseltek. Egyébként azok a magyar urak részben rác, részben görög, részben pedig német nevűek voltak. Akkoriban azt tartották a Délvidéken, hogy az ember ötszázholdig lehet rác vagy sváb, azon felül magyarrá kell lennie, ha a vagyonához méltó életet akar élni.” Herczeg Ferenc emlékezései. A Várhegy. Budapest, Singer és Wolfner. 1933.74-75. o.

  10. A város a századelős képeken

  11. Az 1912-ben végzett tanítók sorsa. A két világháború mérlege Az I. világháború • Katonai szolgálatban (17 fő) • Hősi halált halt (3 fő) • Hadifogságba került (orosz) (7 fő) • Hadifogságban meghalt (1 fő) A II. világháború • Katonai szolgálatban (7 fő) • Hadifogságban (orosz, amerikai, francia) (4 fő) • Hadifogságban (malenkij robot) meghalt (1 fő)

  12. Pályán: 18 fő (tanító, tanár, tanfelügyelő) Nem a pályán: 8 fő (hivatalnok, tesztviselő – 4 fő; Ügyvéd – 2 fő; Iparos – 2 fő) Pályautak

  13. Tanulmányok a képző után • Önképzés (pl. H.B. az orosz hadifogságban) • Polgári iskolai tanárképzőben (5 fő) • Zeneművészeti Főiskolán; Képzőművészeti Főiskolán (1-1 fő) • Külföldön („tanulmányait kiegészítette Drezdában” – 1 fő) • Ügyvédi tanulmányok (2 fő) • Szakma (asztalosmesterség – 1 fő) • Folyamatos (polgári iskolai tanárképző után – 3 fő)

  14. Földrajzi „mobilitás” (1919 után) • Döntően magyarországi életpálya (3 fő) • Döntően bánáti (romániai) életpálya (13 fő) • Mozgásban a két ország között (7 fő) • Kivándorlás (4 fő)

  15. Család • Házasság: 17 fő (két házasság – 2 fő) • Gyerek: 10 fő. Gyerekek száma: 1 (2 fő); 2 (5 fő); 3 (1 fő) 4 (1 fő) 6 (1 fő) • Feleség: tanítónő (3 fő); polgári iskolai tanítónő/tanárnő (2 fő); postás (1 fő) • Gyerekek végzettsége: tanító 3 fő (egyiküknél 3 gyerek tanítónő); óvónő (1 fő); egyetemet, főiskolát végzett (2 fő); építészmérnök (1 fő); orvos (1 fő)

  16. Karrier A két világháború között • Hanyatló: 2 fő • Emelkedő: 11 fő • Stabil a tanítói pályán: 6 fő A II. világháború után • Alacsonyabb beosztás, más munka: 7 fő • Internálás, kitelepítés: 4 fő • Nyugdíjazás 2 fő • Pálya folytatása 1 fő (Bajorország) • Nyugdíjazás 1947-1958 között • Nyugdíj melletti aktivitás: 8 fő

  17. „Mozgósítható kompetenciák” • Tanulás készsége („szeretete”) • Rajz- és zenetudás • Nyelvtudás • Tevékeny gyakorlatiasság

  18. Hipotézisek további kutatások számára • A tanítói szakma – társadalmi, politikai érintettsége folytán – erősen ki van téve a politikai, ideológiai változásoknak. A képzés „tartósabb” eleme a szakmai, mesterségbeli jellegű tudás, képességek. • A képzésnek vannak könnyebben, időben feltehetőleg változó, konvertálható elemei (pl. művészeti nevelés, képességfejlesztés, nyelv), amelyek pályamódosítás, -elhagyás esetén könnyebben mozgósíthatók. • A vizsgált képző a tanulásra is szocializált. • Valószínűleg erős a képzőintézet „rejtett tanterve”, a tanárok, a tanulótársak, a hely által közvetített tudás. Képzők, mint „műhelyek”.

More Related