1 / 10

Metafora — metonímia

Metafora — metonímia. Arisztotelész (Kr. e. 384–322) a Poétikában (1457b1–1458a17) a metaforán a trópusok bármely fajtáját érti, tehát „nemfogalomként” használja. Számára minden metafora, amikor valamit nem a saját nevével nevezünk meg, akár azért, mert nincs is saját neve, akár egyéb okból.

connley-bogue
Télécharger la présentation

Metafora — metonímia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Metafora — metonímia

  2. Arisztotelész (Kr. e. 384–322) a Poétikában (1457b1–1458a17) a metaforán a trópusok bármely fajtáját érti, tehát „nemfogalomként” használja. Számára minden metafora, amikor valamit nem a saját nevével nevezünk meg, akár azért, mert nincs is saját neve, akár egyéb okból.

  3. „Metafora a szó más jelentésre való áttétele, mégpedig vagy (1.) a nemről a fajra, vagy (2.) a fajról a nemre, vagy (3.) a fajról a fajra, vagy pedig (4.) analógia alapján. Nemről fajra való áttételnek nevezem például ezt: ‘itt állt meg a hajóm’, mert  lehorgonyozni annyi, mint valamit megállítani. A fajról nemre való átvitel példája: ‘Odüsszeusz valóban tízezer kiváló tettet hajtott végre’, mert a tízezer általában sokat jelent, és ezt használta a költő a ‘sok’ helyett.”Arisztotelész két metafora-példája a későbbi stilisztikai rendszerekben szinekdoché.

  4. Metafora‘(név)átvitel’ Bármely okból történő, a két dolog közelebbi kritériumokkal meg nem határozott hasonlóságán alapuló névátvitel Metonímia‘névcsere’ Olyan trópus, amely a két fogalom közti időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapul. Különleges esete a szinekdoché, amelyben a névcsere faj–nem, illetve rész–egész viszonylatban történik.

  5. A metafora fajtái: • költői metafora: „a bánat? nagy óceán...” (Petőfi), „a lelkem ódon, babonás vár” (Ady) • kognitív metafora: (benzolgyűrű, atomkar) • exmetafora / köznyelvi metafora: (a nyár derekán, szöget üt a fejébe)

  6. Emanuele Tesauro írja a 17. században:„A metafora [...] gyakorta segítségére jő a nyelv szegényességének, és midőn a megfelelő szó hiányzik, szükségből az átvitt értelemmel segít, mint például, ha ezt akarnád mondani saját szóval: A szőlővesszők gyöngyöznek vagy A nap fényt áraszt, nem volnál képes. Jól figyelte meg Cicero, hogy a metafora öltözethez hasonlít, amelyet szükségből találtak ki, de gálára és ékességre is való.”

  7. Camus „A közöny” című regényében az arab Mersault által történő megkéselését hat bekezdésben beszéli el, s ebben a hat bekezdésben 25 metaforát használt. A regény ezt megelőző 83 oldalán mindössze 15 metafora fordul elő. (Stephen Ulmann: Language and Style, Oxford, 1964, 121. o.)

  8. A metafora nemcsak nyelvi, hanem képi is lehet. Téves az a gyakran hangoztatott vélemény, miszerint képekkel nem lehet állításokat kifejezni. Daniel Chandler: Semiotics for Beginnershttp://www.aber.ac.uk/media/Documents/S4B/sem07.html

  9. A metaforával és a metonímiával kapcsolatba hozható szemiotikai, nyelvi és irodalmi fogalmak • metafora • folytonos jel • analóg kód • konnotáció • paradigmatikus szókapcsolatok • ikon • szupraszegmentális nyelvi jelek • líra • belső történések és állapotok verbalizációja • modern irodalom: metaforikus szövegszerveződés • metonímia • diszkrét jel • digitális kód • denotáció • szintagmatikus szókapcsolatok • index • szegmentális nyelvi jelek • epika • külső történések (és állapotok) verbalizációja • klasszikus irodalom: metonimikus szövegszerveződés

More Related