Szókratész

1. Szókratész Pörczi Zsuzsa

2. Kétes alak • történeti • Irodalmi • ő maga nem írt semmit, főkét tanítványa, Platón, továbbá egy másik tanítvány Xenophón által, valamint Arisztophanésznek, a komédiaköltőnek a révén ismerjük • A platóni Szókratészt fogadjuk el- Platón saját platonikus filozófiáját adja tanítója szájába

3. Élete és halála • Kr.e.. 399-ben ítélte halálra és végezte ki Szókratészt Athénben az akkor éppen helyreállított demokrácia –azután, hogy jócskán megviselte egy időre az ún. Harmincak diktatúrája, mely a peloponészoszi háború sorűn elszenvedett rettenetes vereség után jutott hatalomra • Halálra ítélték és filozófiája mártírjává vált, életével és halálával tanúskodott a filozófia iránti elkötelezettségéről • Szofista, tanító, szónok • Kik voltak a szofisták? – szónokok és tanítók, akik a szónoklás tanítását ígérték.

4. szofisták • Logosz (jelentése: ész, szó, nyelv) • Azt ígérték, hogy jó beszéd révén sikeressé lehet válni. A retorika tanárai voltak. A beszéd révén cselekedni lehet, sikeresen cselekedni, érvényesülni lehet a bíróság előtt és a politikában, a piacon ésa fórumon. Hiszen a demokrácia, jobban, mint más alkotmányok, a beszéden és a meggyőzésen alapul, az ajánlatokon, javaslatokon, és nem a puszta parancson • Urai voltak a vita és a cáfolat művészetének, az ún. erisztikának (erisz=küzdelem, vita) és az elenktikának (elenhein=cáfolni) • Elenktika (később szókratikának is nevezik): a beszélgetés során rámutatunk a másik érvelésének belső ellentmondásaira úgy, hogy közben mi sem tudunk többet. • Mégis lényeges különbségek vannak a szofisták és Szókratész között

5. Szofisták és Szókratész • A szofisták vándoroltak Szókratész saját városában maradt • A szofisták pénzt kérnek, Szókratész nem kér pénzt • Szókratész az Apológia első mondatában rögtön azt mondja: „nem tudom”. Uk oida; az oida az eidenaiból erd, és összefügg az eidosszal, az ideával. Ez a szókratészi filozófia ezérmotívuma: nem tudom. • Filozófiai szkepszis: megszabadulás minden véleménytől és ítélettől. (egyazon dologról mindig két ellentétes vélemény létezik, melyik közülük ahelyes, az erősebb?Végső soron nem érvényteleníti.e egymást a két vélemény;végső soron nemegyforma erősek-e? • SZKEPSZIS: lebegő állapot,úszás, miközben nincs a talpunk alatt szilárd talaj.iróniával párosul – az irónia fellazította az élesen szembenálló, egymásnak feszülő pozíciókat

6. bolyongás athén utcáin, beszélgetés • Korfordító, a revolver, szó szerintiértelemben vett revolucionárius- hegel azt mondja, ő vite romlásba Athént, a városromboló, akit joggal ítéltek halálra, mivel vele hatolt be a városba a szubjektivitás princípiuma • Egyik legfontosabb mondata: jobb elszenvedni a jogtalanságot, mint megtenni (ezt a Gorgiászban mondja) – ez az arisztokraták arculcsapása • „Ki tudja, hogy az élet nem halál-e, a halál pedig nem élet-e? Bizonytalan tehát, hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé” (Euripidész) • A szofista álláspont radikalizálása - hiperbola

7. Az ifjúság nevelője • Vizsgál, kutat, zavarba hoz olyan embereket, akik tudni vélnek valamit, tudni látszanak valamit, és a fiatal emberek hallgatják, követik őt • De nem nevel és nem tanít, mert ő maga sem tudja, hogy mire lehetne, a célra, a biztos pontra, a jóra, a legfőbb jó az, amit többnyire erénynek fordítanak: az arete – ajó felsőfokából képezték- mi mindannyiunk számára a közös jó?Mi mga a jó?

8. senki sem bölcsebb Szókratésznél • A tudó, a bölcs tudja, mi a jó. Szókratész nem tudja. Ezt az általános tudatlanságba való elzárkózást egy egészen kicsiny kivétel, egy szinte semmi különbözteti meg mindenki mástól: ő tudja, hogy nem tudja. Mire támaszkodik ez a minimális tudástöbblet? Szókratész az Apológiában a delphi jóslatra hivatkozik, egy orákulumra (isteni szóra):. • senki sem bölcsebb Szókratésznél. Szókratész vizsgának veti alá a jóslatot. Szeretné átalakítani, megáfolni – megkérdezi a politikusokat, a költőket, a kézműveseket, és keresne valakit, aki többet tud nála.És így teszi magát gyűlöletessé –mondja – mivel neki bizonyítania kll mindenkinek, hogy nem tudják, amit tudni vélnek, és hogy neki mégiscsak megvan az az előnye, hogy nemtudásának tudatában van.

9. …hogy ne váljunk restté! • A filozofálás tehát azt jelenti, hogy nem mászunk ki a kezdeti nehézségekből, és ebben a kilátástalanságban nem csüggedünk el, nem esünk kétségbe, nem válunk a restség menthetetlen áldozatává, nem állapodunk meg valahol aak hitében, hogy tudjuk, mi a jó. Legalábbis jobb, mondja Szókratész, a jót keresni, mint nem keresni, mivel ez azt jelenti, hogy abban a hitben élünk, hogy tudjuk, mi a jó. De hogyan lehet a jót keresni, ha nem tudjuk, mi az? Ha keressük, akkor valamiképpen máris tudjuk.

10. irodalom: • HANNES BÖHRINGER: • Mi a filozófia? • Palatinus Kiadó, Budapest, Folyam könyvek • 2004

11. Második téma • A téma részletei • Példák és háttéranyag • Mi vonatkozik ebből a hallgatókra

12. Harmadik téma • A téma részletei • Példák és háttéranyag • Mi vonatkozik ebből a hallgatókra

13. Életközelség • Életszerű példa vagy anekdota • Igazodás a hallgatói igényekhez

14. Összefoglaló • Az egyes témákról mondja el a saját véleményét is • Foglalja össze a hallgatóság számára a legfontosabb megállapításokat

15. Teendők • Foglalja össze a hallgatóságra háruló teendőket • Foglalja össze az ezzel kapcsolatos saját terveit