Gyermek-ápolástan Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szak II. évfolyam 2008/2009

1. Gyermek-ápolástanCsecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakII. évfolyam2008/2009

2. Tematika • Az ápolás célja, folyamata. A gyermekápoló feladatai. Az ápolás történeti áttekintése. • A beteg csecsemő, kisgyermek viselkedésének megfigyelése, helyes értelmezése. Ápoláslélektani vonatkozások • A lázas gyermek ápolása. A hőmérőzés módja, lázcsillapítás. A lázas gyermek étrendje. • A hasmenéses gyermek ápolása. A fertőzés továbbvitelének megakadályozása. A só- és folyadékháztartás egyensúlyban tartása. Megfelelő bőrápolás. Diétás étrend • A hányós csecsemő/kisded ápolása.A hányás veszélye • Alsó- és felső légúti betegségekben szenvedők ápolása. • Az emésztési és felszívódási zavarban szenvedő kisgyermekek ápolása

3. Tematika 8. A húgyúti és vesebetegségben szenvedő csecsemők/kisdedek ápolása. • A veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő kisgyermek ápolása és gondozása. 10. Az orr-fül-gégészeti betegségekben szenvedő gyermekek ápolása. 11. Az eszméletlen, magatehetetlen gyermek megfigyelése, ápolása 12. A Diabetes mellitusban szenvedők ápolása. 13. Az atópiás betegségben szenvedő gyermekek ápolása. 14. A testileg és mentálisan sérült gyermekek ápolása. 15. A bántalmazott gyermekek megfigyelése, gondozása. Pszichológiai segítségnyújtás.

4. Az ápolás történeti áttekintése • a Homo sapiens ápolási szokásai, állatok más emberek megfigyelése, saját tapasztalat, gyógynövények használata, gyűjtögető életmód • Egyiptomiak A gyógyítás istene: Serapis. Az ókori egyiptomi leleteken is találhatók ápolásra vonatkozó utalások. Az orvosi papiruszokon találtak ápolási folyamatokra utaló leírásokat. • Asszírok és babiloniak: gyógyítás, ápolás magas szintje. A papi belgyógyászok és a világi sebészorvosok mellett jelen voltak az ápolók is.

5. Az ápolás történeti áttekintése • Ókori zsidóknál az ápolók otthonukban keresték fel és gondozták a betegeket. • Az ókori Indiában már kiépített kórházi szervezet működött, valószínűleg elsőként a világon. • A görögök nem alapítottak kórházakat. A rómaiaknál már találkozunk kórházhoz hasonló intézménnyel. • A középkorban ápolást felvállaló egyházi rendek alakultak (Bencések, Szentlélek Lovagrend stb.)

6. Az ápolás történeti áttekintése • A XVIII. századból írásos dokumentumok az akkori kórházak működéséről, rossz körülmények. Már volt irodalma az ápolástannak (Bécs – ápolástani tankönyv). • A XIX. században az ápolásra és az ápolóra vonatkozó követelményeket pontosan előírták. „Az ápolónő legyen: józan, becsületes, megvesztegethetetlen, igazmondó, megbízható, legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes, gyorskezű, szolid, nyájas, tapintatos, derűs, bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül, szíves és szolgálatkész, a betegre gondoljon és ne önmagára”.

7. Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon • A XIX. század elején a magyar ápolásügy és ápolóképzés központjai a szerzetesrendek kórházai, valamint a helyőrségi kórházak voltak. • II. József idején jelent meg az első rendelet, mely a betegápolás kérdéseivel is foglalkozott. • A betegápolás ügyét a magyar 1848-as forradalom és szabadságharc lendítette elõre. • 1885 Betegápolónői Intézetet, mint oktató és módszertani központ. • 1906 Betegápolók Országos Egyesülete.

8. Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon • 1920, Ápoló és Védőnőképző Intézet, Debrecen • 1927, az Országos Közegészségügyi Intézet kidolgozta az egységes ápolónői és védőnőképzés alapelveit. • 1950 után az egészségügyi szakiskolákban képeztek ápolókat. • 1988-ban Budapesten az Orvostovábbképzõ Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán megalapították a diplomás ápolóképzést.

9. Az ápolás szerepe a társadalomban • Az ápolók nyújtotta szolgáltatás az otthonoktól a kórházig, ápolási otthonig nagy hatással van az ellátandó lakosság közérzetére, közvetve elégedettségére. • Az ápolás színvonala a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitációs tevékenység eredményének egyik meghatározója. • Az ápolás komplex tevékenység, amely foglalkozik az egyénnel, családdal és a közösséggel, egészségben és betegségben egyaránt.

10. Ápolási folyamat • Az ápolási folyamat az egyének, családok és/vagy közösségek egészsége érdekében végzett jellegzetes ápolási beavatkozások rendszere. • Minden beteget egyénenként kell kezelni, mivel minden ember különbözik a másiktól és igényei is eltérnek. • Az ápoló feladata az, hogy a beteg minden ápolási igényét felismerje, és ennek alapján az ápolást megtervezze.

11. Ápolási folyamat • Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, amely magában foglalja az alábbiakat: 1. az ápolási szükségletek megállapítását, 2. tervezést, 3. az ápolási terv végrehajtását 4. értékelést, visszacsatolást. Az ápolás egy dinamikus folyamat, amely alkalmas az adaptációra és fejlődésre.

12. Ápolási szükségletek megállapítása Információszerzés magától a betegtől, hozzátartozótól, mentőstől: • szociális anamnézis • életmód • jelenlegi és múltbeli betegségeiről • egész test szisztematikus megfigyelése (objektív és szubjektív tünetek). Ezek alapján kialakul az ápolási diagnózis.

13. Ápolási szükségletek megállapítása Az adatgyűjtés módszerei: - megfigyelés - kommunkiáció direkt kommunikáció: az információ magától a betegtől, az orvostól, vagy más egészségügyi dolgozótól, ill. a beteg hozzátartozójától származik. indirekt kommunikáció, mikor írásos anyag alapján jutunk a szükséges anyag birtokába (ápolási lap, kórlap, lázlap).

14. A prioritások (elsődlegességek) megállapítása: - alapvető fizikai igények - biztonság igénye - szeretet és a valahová való tartozás igénye Az ápolási tervek lehetnek (McFARLANE): - Problémaorientált tervek: a beteg problémáját, a várható eredményeket és az ápolási tevékenységet foglalja magában. - Napi tervek: óránként, reggeltől estig és külön éjszaka a beteg aktivitásának biztosítását, megfigyelését szolgálja, alvását, pihenését és egyéb szempontokat. - Standard tervek: rutin tevékenységek felsorolása.

15. Milyen ember a jó ápoló? • Az interperszonális viszonyban mindenki olyan megnyilvánulási módokat alkalmaz, amely leginkább fenntartja önértékelését, segít elkerülni a csalódásokat, csökkenti a szorongást. • Szerencsés ápolói magatartás az alkalmazkodás „együttműködés” útján (Leary: interperszonális működési módok egyike): - egyetértésre, szeretetre törekszik, barátságos - szívesen működik együtt másokkal - esetleges szorongását barátságos megnyilvánulással hárítja el

16. Hárdi-féle nővértipológia • rutin típusú nővér: precíz, pontos (Az alvó beteget felkelti altató bevétele céljából) • szerepjátszó nővér: önmagát hangsúlyozza, túljátssza szerepét, elveszti közvetlenségét • ideges nővér: feszült, dacos, egyéni problémái mellett gyakran fél a betegségektől is • maszkulin nővér: mindig erélyes, határozott, gyakran megkapja az „őrmester” becenevet • specialista nővér: egyéni érdeklődés • anya típusú nővér: valóban ápol, segít, gondoz, megértő, kedves, megilleti a „kedves nővér”

17. Ember-betegség viszonya • A betegség az ember testi és lelki egyensúlyának a megbomlását jelzi, adaptációs zavarok lépnek fel. • Az ember szervezete és pszichikus működése egységes egészet alkot. • A betegség megélése függ a betegség előtti személyiség szerkezetétől, a betegség milyenségétől, a tünetek súlyosságától, körülményektől stb. • A betegség mozgósítja az ember testi és lelki energiáit. Megindulnak az elhárító védekezési mechanizmusok.

18. Betegségélmény és magatartás • A beteg emberek reakciómódjai: - betegségtagadók, nem vesznek tudomást betegségükről, regresszió - betegségtől fokozottan félők: nagyfokú önmegfigyelés, szorongás - betegségkeresők: tudatosan vagy tudattalanul törekednek a betegszerep kivívására, másodlagos betegségelőny fenntartása a cél - közönyösek, betegségükkel nem törődők: környezet biztatására fordulnak orvoshoz, „nekem teljesen mindegy”

19. A gyermek és a betegség • A betegséggel kapcsolatos élményük általában negatív, kínos. • Függ a gyerek életkorától, személyiségfejlődésének sajátosságaitól, érdeklődésüktől, érzelmi beállítódásuktól. • A család jelentős hatást gyakorol a gyermek betegségélményének alakulására. • Regresszióban, projekcióban, reakcióképződésben nyilvánulhat meg az elhárítás.

20. Leggyakoribb halált okozó megbetegedések (2002 felmérés, 25-64 éves korosztály) - daganatos megbetegedések (31,4%, 41,9%)) • keringési rendszer betegségei (31,1%, 28%) • emésztőrendszeri betegségek (15%, 12,2%) • légzőrendszeri betegségek (3%) • külső okok (14,2%, 8,31%)

21. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota • A 15 éves magyar serdülők várható élettartama az EU átlagával összehasonlítva: lányok 9, fiúk 11 évvel alacsonyabb életkorra számíthatnak • minden 100 újszülöttből 9 idő előtt születik • 1000 normál súlyú csecsemő közül 3, 1000 kis súlyú közül 58 hal meg egy éves kora előtt • kapcsolat van az alacsony születési súly és a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek között

22. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Az abortusz gyakorisága 2004-ben, a 14 éven aluli lányok esetében: 203, 15-19 éves lányok között: 5978. • serdülőkorban bekövetkezett szülésekből (2003-ban 6600 eset) született csecsemők között is magas a csecsemőhalálozás • serdülő anya életében egzisztenciális, pszichés problémák

23. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Világszerte felgyorsult a gyerekek fejlődése, korábban serdülnek – pozitív szekuláris trend - első menarche 12,88 - első magömlés 13,13 év. • testtartási problémák, már óvodás korban • túlsúlyos gyerekek (10-25%) • II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése • a 11-17 éves gyerekek 1/3-a mozog eleget

24. A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota • a serdülők 1/5-e naponta 4 vagy több órát néz televíziót • a tanulók 23%-a naponta több mint 2 órát számítógépezik • a 11-15 éves gyerekek 1/3-a reggeli nélkül megy iskolába • magas cukor- és szénhidráttartalmú ételek • a serdülő lányok 34% fogyókúrázik egészségtelenül, kontroll nélkül

25. Megbetegedési (morbiditási) adatok A gyermekkori betegségek az egészségtelen életmóddal és környezeti ártalmakkal állnak kapcsolatban. • allergiás megbetegedések • mentális betegségek, érzelmi és viselkedési problémák (középiskolások 20-24%-a), pszichoszomatikus panaszok (18-24%), szorongás (14-21%), agresszivitás (18-28%), deviáns magatartás (16%).

26. Miben halnak meg a magyar gyerekek? • csecsemőhalálozás (1950-ben 92, 2003-ban 7) ez az ország egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági és egészségügyi mutatója • 1-4 évesek halálozásának 28%-át teszik ki a balesetek és a gyermekek ellen elkövetett erőszak • 10-19 évesek 51%-át balesetek, 19%-át öngyilkosság

27. Egészségtudat • egészségvédelem és öröm viszonya („Ami kellemes, az vagy egészségtelen, vagy erkölcstelen vagy hizlal”) • korán kell kialakítani az egészségvédő magatartást, hogy szokássá váljon  belülről vezérelt személyiség esetén jobb tudatos egészségmagatartás várható • önkontrollfunkciók életbelépése probléma esetén, énkép megváltoztatása • egészséghiedelem-modell: milyen eséllyel változtat addigi életén

28. Egészségmagatartás bármely viselkedés, amelyről az egyén úgy véli hogy az elősegíti a betegségek elkerülését, hozzájárul az egészség fennmaradásához. Betegségmagatartás bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.

29. Az egészség előfeltételei • béke • alapvető fizikai szükségletek kielégítése • alapvető ismeretek a test működéséről, betegségek és szokásaink kapcsolata • társadalmi igazságosság és egyenlőség elve

31. Lázas gyermek ápolása • egészséges ember testhőmérséklete 36,4ºC-37,2ºC, az anyagcsere ezen a hőmérsékleten működik a legjobban • idegrendszer szabályozza • napi ingadozás 0,5ºC-t, legalacsonyabb hajnalban, a maximumát a délutáni órákban éri el, majd fokozatosan csökken • láz esetén a testhőmérséklet nagyobb mint 38ºC

32. A normál testhőmérsékletet befolyásoló tényezők • fizikai aktivitás • napszaki ingadozások • környezet hőmérséklete • életkor • stressz, izgalmi állapot • hormonváltozások

33. Normál értéktől való eltérés - 36ºC alatt – lehűlés (pl. tartós hideg hatására) • tünetei: remegés, memóriazavar, ítélőképesség romlása • 34,4ºC alatt: szívritmuszavar, a fájdalomérzet megszűnik, eszméletvesztés • 37ºC - 38ºC között hőemelkedés • 38º,1-39ºC testhőmérséklet a láz - 39,1ºC – 40ºCtesthőmérséklet: magas láz - 40ºC-t felett: igen magas láz

34. A láz szerepe • szervezet védekező mechanizmusa • immunrendszer fokozott működése (fehérvérsejtszám) • hőmérsékletemelkedéssel egyidejűleg emelkedik a pulzusszám (1ºC-onként 10-zel), és a légzésszám (1ºC-onkánt 4-6-tal). • A láz csökkenését a pulzus- és légzésszám csökkenésének kell kísérnie. Amennyiben a pulzuscsökkenés nem következik be orvost kell hívni, életveszélyes állapot alakulhat ki!

35. Kell e csökkenteni a lázat? • A gyerekeknél lázat kiváltó ok lehet: baktérium vagy vírusfertőzés, allergiás reakció, túlzásba vitt testmozgás különösen nagy melegben, túlzásba vitt napfürdőzés, bizonyos gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók) túladagolása. • A lázhatár, 38ºC fölött kell elkezdeni a lázcsillapítást, főképpen gyerekek esetében • a test valódi hőmérséklete a végbélben mérhető, a hőmérők többsége a hónaljban mért hőmérsékletre van kalibrálva

36. A lázcsillapítás folyamata • Hőmérőzést ne végezzünk közvetlenül fürdetés, játék, hancúrozás után, mert ilyenkor nem kapunk pontos értékeket. • Lázas állapot esetén a cél a normális testhőmérséklet visszaállítása és fenntartása, ennek lépései a következők: 1.Csökkentsük minimálisra az oxigénigényt fokozó tevékenységeket, helyezzük nyugalomba a gyermeket, olvassunk neki mesét, játszunk vele, énekeljünk.

37. 2. A gyermek ruházata és ágyneműje legyen vékony, száraz és készüljön természetes anyagokból (segíti a párolgást). 3. A szoba hőmérséklete ne legyen több mint 20°C . 4. Magas láz esetén alkalmazzunk borogatást vagy hűtőfürdőt. Borogatásnál ne fedjük be az izületeket (boka, csukló, a borogató víz mindig állott (25-28°C) legyen, a borogatás ne tartson fél óránál tovább.

38. Hűtőfürdő alkalmazásakor a gyermek hőmérsékletével egyező hőfokú vizet engedjünk a kádba, majd fokozatosan hűtjük a gyermek lába felöl a vizet 32-34° C-ig. A fürdés időtartama ne haladja meg a 10 percet. 5. Gyógyszeres lázcsillapítás csak orvos utasítására történhet. Az előírt gyógyszert az előírt adagban és módon (kúp, szirup, tabletta) adjuk a gyermeknek. - Aminophenazon (Germicid) és a paracetamol (Panadol) tartalmú pirulák, szirupok vagy kúpokat alkalmazhatunk. - A gyógyszer hatását fél és egy óra múlva ismételt lázméréssel ellenőrizni kell.

39. A lázas gyermek étrendje • Elsődleges a folyadékpótlás: víz, lázcsillapító és izzasztó hatású gyógyteák (hárs, bodza,citromfű stb.), valódi gyümölcslevek. • A lázas gyermeknek általában nincs étvágya. Ne erőltessük az evést, kis mennyiségű, könnyen emészthető ételekkel kínáljuk.

40. Mindenképp orvoshoz kell fordulni: • ha a láz megközelíti a 40° C-t • ha a lázhoz heves fejfájás, nyakmerevség, bőrkiütés, fényérzékenység társul • ha a lázat heves hasi fájdalom és vizeletürítési probléma kíséri • ha tudatzavar, szokatlan aluszékonyság, ingerlékenység, nehézlégzés lép fel • ha 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnél 38° C közeli értéket mutat a lázmérő • ha 3-6 hónap közötti csecsemőnél 38,5°C-ot vagy többet mérünk • ha fél évesnél idősebb gyermeknél 39° C-os vagy magasabb hőt mérünk • ha a hőemelkedéses állapot három napnál tovább tart.

41. Lázgörcs • tünetei: az agyi kisülések következményeként kialakult görcsroham, a gyerek visszatartja lélegzetét, remeg, elveszíti eszméletét • 100 gyerekből 4 esetben fordul elő • 3 hónapos és 5 éves kor között a leggyakoribb • örökletes tényezők • általában csak egyszer fordul elő a gyerek életében, 15 percnél nem tart tovább • teendő: azonnali lázcsillapítás (hűtés, lázcsillapító), orvos hívása

42. Ajánlott irodalom: • Balogh László (szerk.): Gyermekápolástan I-II., Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1996. • Nosza Magdolna: Ápolástani alapismeretek, HIETE, Budapest, 1999 • Dr. Buda József: A betegápolás története Pécs, POTE - EFK. 1994 • Boda Márta, Sulyok Endre: Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008 • Stéger István: Klinikai ismeretek a gyermekgyógyászat köréből ápolónők részére, Medicina, Budapest, 2006. • Ronald, J Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. • Helembai Kornélia: Ápoláslélektan, Medicina, Bp., 2007.