Az EU aktuális kérdései

1. Az EU aktuális kérdései Az EU mezőgazdasági politikája

2. Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy) • az Európai Gazdasági Közösség része • kiépítése 1962-ben kezdődött és 1968-ra fejeződött be (Mansholt) • a költségvetés maximum 50%-át teheti ki • protekcionista gazdasági elem • vitatott rendszer az EU-n belül és a WTO-ban is

3. Közös Agrárpolitika • CAP szerepe és részesedése a költségvetésben (2000-2006 41-42%) • EMOGA- EAGGF • Részesedés a GDP-ből ~1,5 %, foglalkoztatásban ~ 5% • EU mezőgazdasága a világban (gabona 17%, hús 14%, tej 35%, összforgalom 13%)

4. A CAP eredeti céljai • mezőgazdasági termelékenység növelése • méltányos életszínvonal biztosítása a mezőgazdasági dolgozóknak • agrárpiacok stabilizálás • ellátás biztosítása • kiegyensúlyozott termelői és fogyasztói árak • részvétel a világkereskedelemben

5. A CAP alapelvei • közös piac megalkotása és működtetése • közösségi termékek preferenciális rendszerének kialakítása és működtetése • pénzügyi szolidaritás

6. A CAP pénzügyi alapja • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) Garanciális része • kiutalások a Zöld árfolyamon

7. A CAP eszközei • vámok (és korábban lefölözések) • behozatali mennyiségi kvóták • termelési kvóták • felvásárlási garantált ár • kiviteli támogatások

8. A CAP korai eredményei • termelékenységnövekedés és piacstabilitás • termelők jövedelme nőtt • árak nőttek • csökkent az agrárfoglalkoztatottak száma • mezőgazdasági termelés növekedett (túltermelés) • konzerválta a családi gazdaságokat

9. A CAP negatív hatásai • növelték a támogatásokat (500%) • erősödött a bürokrácia • a fogyasztói árszint a termelőinél is jobban nőtt

10. A CAP szabályozott területei • állategészségügy (betegségek behurcolásának megakadályozása, egyedazonos állatnyilvántartás) • állatvédelem (szállítás, kísérlet, levágás, tartás) • növényegészségügy (élő növények, szaporító anyagok, termőföldet tartalmazó szállítmányok) • élelmiszer minőség és higiénia (tájékoztatás, csomagolás, információ)

11. Támogatott termékek • durumbúza, egyéb búza, kukorica, árpa, rozs, szemes cikória, hajdina, köles, madárköles, csemegekukorica, cukor • rizs • napraforgómag, olívaolaj, szójabab, káposztarepce, réparepce, borsó, lóbab, olajlen, édes csillagfürt, gyapot

12. Támogatott termékek • tej, vaj, sajt, túró, laktóz, laktóz szirup, tejalapú takarmány • marhahús (bika) • sertéshús • juhhús • paradicsom, őszibarack, vilmos és rocha körte, aszalt szilva, alma

13. Támogatott termékek • héjasgyümölcsűek, csemegeszőlő, nektarin, citrom, narancs • asztali bor • dohány

14. Közös Agrárpolitika sarokpontjai • az agrárpiac központi szabályozóeleme az ÁR • az EK-n belül közös árrendszert szükséges kialakítani • egységes piaci mechanizmus és beavatkozási rendszer épül ki

15. Közös Agrárpolitika sarokpontjai • az EK agrárárait – a belterjességből és a sajátos struktúrákból fakadó magasabb költségek miatt – a világpiaci árak szintje felett kell meghatározni • kiterjedt importterheléseket és export visszatérítési rendszert alkalmazunk • az agrárjövedelmek döntő része az árakon keresztül realizálódik, a szükséges támogatás az értékesítéshez kapcsolódik

16. Közös Agrárpolitika sarokpontjai • közös pénzügyi forrás megteremtéséhez minden tagország hozzájárul • az agrárstruktúra javításával lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdaság szervesen illeszkedjék a nemzetgazdaság fejlődésének egészébe • a piac egységessége a tagországok közötti kereskedelemben

17. Közös Agrárpolitika sarokpontjai • szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra alakulása és a piacpolitika között • fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét • a termékek szabad forgalma és a versenyfeltételek (mindenekelőtt intézményi árak) egységes szabályozása

18. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • külső védelem: vámok alkalmazása import esetén • exporttámogatások: a világpiaci átlagárnál drágábban termelt agráráruk exportját az EU támogatja (mértéke ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas) • állandó exporttámogatás • pályázatos támogatás

19. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • intervenciós állami felvásárlások • célja: az átmeneti piaci zavarok kezelése • ha a piacon az árak valamilyen oknál fogva a meghatározott szintnél alacsonyabbra esnek, akkor az EK felvásárlása lép életbe, s ez az árakat felhajtja a kívánt színvonalra

20. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • termelési támogatások • bizonyos termékek esetében a termelőknek normatív támogatást adnak, amelyek mindig valamilyen mennyiségi kritériumhoz, például termelési kvótához kötődnek

21. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • feldolgozási támogatás • elsősorban kertészeti termékeknél alkalmazzák • a feldolgozó közösségi támogatáshoz juthat, amennyiben vállalja (az általában kvótával szabályozott) termékek minimális szintet meghaladó áron történő felvásárlását

22. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • jövedelempótló és kompenzációs támogatások • az 1992. évi reformok során az adminisztratív árakat csökkentették • (elsősorban a szántóföldi kultúrák és a kérődző állatok esetében) • a termelőket ért veszteségeket közvetlen kifizetésekkel kompenzálták • (fő célja a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése)

23. A piacszabályozás legfontosabb eszközei kompenzáció lényege: • a termőterület (minimum) 20 %-ának, legalább 5 éves ugaron hagyása esetén jár • csökken a hagyományos (termelésből következő) bevétel, ezt helyettesítik a központi átutalások • jelentős adminisztrációval jár

24. A piacszabályozás legfontosabb eszközei • közvetett termeléskorlátozó intézkedések • az 1992-ben megduplázott (10%) területpihentetés (ugaroltatás) • a kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák • a legfontosabb kvótás termékek: a tej, a cukor és a dohány

25. Ugaroltatás (összesen) • kötelező minimum 10% • önkéntes területpihentetés további 28% • büntető pihentetés (kompenzáció nélkül) • ugaroltatás: január 15. - augusztus 31.

26. CAP eredményei • növekvő mezőgazdasági termelékenység, ezzel párhuzamosan csökkenő agrárfoglalkoztatási arány • bővülő agrártermelés, amit viszont nem követett az élelmiszer fogyasztás növekedése

27. CAP eredményei • elkerülhetetlen következmény a nagymértékű önellátás lett • ami mellett strukturális többletek alakultak ki a gabona, a cukor, a tej és tejtermékek, továbbá a marhahús esetében • megvalósult a belső agrárpiac stabilizálása, a tagországok közötti agrárkereskedelem jelentősen nőtt

28. CAP eredményei • a világpiacinál jóval magasabb belső árszínvonal következtében a mezőgazdasági termelők jövedelme közeledett más társadalmi csoportok jövedelem szintjéhez • gazdag élelmiszerválaszték fejlődött ki, ezzel kizárva a szélsőséges ármozgásokat

29. A CAP reform • a reform első szakasza (1983-1988) • célzott támogatások rendszerével kívánja felváltani az eseti beavatkozás politikáját • a központilag garantált árak befagyasztása, illetve csökkentése, a versenyképes gazdaságok támogatása - pénzügyi összeomlással végződött

30. A CAP reform • a reform második szakasza (1988-1992) • szociális és strukturális szempontrendszer bevezetése • a piac kiegyenlítése a megművelt terület és az állatállomány csökkentésének, és az extenzív művelésre való áttérés premizálása révén

31. A CAP reform • a reform harmadik szakasza a legradikálisabb az 1990-es évek elején • a korrekciókat egyre inkább meghaladó reform irányában kifejtett nyomás egyfelől a közösségen belülről, másfelől a fő világgazdasági partnerek részéről érkezett

32. Az 1992 reform általános célkitűzései • megfelelő számú gazdálkodó megőrzése a mezőgazdasági területeken • a mezőgazdasági termelők környezetgazdálkodási szerepének erősítése • vidékfejlesztés nemcsak az agrártermelés, hanem a multiszektorális megközelítés alapján

33. Az 1992 reform általános célkitűzései • a mezőgazdasági termelés ellenőrzése a piaci egyensúly megteremtése céljából • a közös piaci szervezeteknek ösztönözniük kell a szükséges külterjesítést (extenzifikálást) • a Közösségnek vállalnia kell a nemzetközi agrárkereskedelemben rá háruló felelősséget (mint e termékek legnagyobb importőre és második legnagyobb exportőre a világon)

34. Az 1992 reform általános célkitűzései • a közös piaci szervezetek alapelveit – egységes piac, közösségi preferencia, pénzügyi szolidaritás – az eredeti szándékoknak megfelelően szükséges érvényesíteni • a termelők jövedelmét közvetlenül befolyásoló támogatási rendszer működésének kialakítása

35. Az 1992 reform általános célkitűzései • a mezőgazdasági költségvetésnek a korábbiaknál jobban kell szolgálnia a pénzügyi szolidaritást • az arra leginkább rászorulók megsegítése, (a támogatások allokációjánál a gazdaságok nagyságát, jövedelmi helyzetét, továbbá regionális összefüggéseket egyaránt figyelembe kell venni)

36. A radikális reform mellett szóló belső érvek • a magas intézményi árak és értékesítési garanciák szükségképpen a termelés növekedéséhez vezettek • a növekvő trendet mutató termelési többletek a készletek növekedéséhez és/vagy növekvő szubvenciót igénylő exporthoz vezettek

37. A radikális reform mellett szóló belső érvek • a nagyobb intenzitás beépített ösztönzői egyre inkább veszélyeztették a környezetet • a növekvő költségvetési kiadások a gazdaságok elenyésző kisebbségéhez jutottak • az egyre nagyobb kiadások nem oldották meg általában a mezőgazdasági jövedelmek problémáit

38. A radikális reform mellett szóló belső érvek • mindez jelentős jóléti veszteségeket eredményezett elsősorban az EU fogyasztók és az adófizetők, illetve a harmadik országok exportőrei számára • a mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése

39. „Ha a mezőgazdaság csak termelni tud, akkor ne számítson közpénzekből nyújtott közösségi kifizetésekre és támogatásokra!” Agenda 2000

40. CAP vs CARPE

41. Strukturális átalakítás - CARPE • A mezőgazdaság szerepe megváltozik, többfunkciós mezőgazdaság: • Termelési funkció • növekvő kereslet, növekvő árak, a támogatás csökkenthető a termelő közvetlen piacra tud termelni- világpiaci áron

42. Strukturális átalakítás - CARPE • Környezetvédelmi funkció • táj rendben tartása, igényeknek megfelelő élelmiszer előállítás, a föld, mint környezeti elem megóvásához nélkülözhetetlen • Társadalmi funkció • munkahelyek, vidéki népesség, és vidéki infrastruktúra

43. Strukturális átalakítás - CARPE

44. A CARPE jogi szabályozása • TÁRGYA: halászati, növénytermesztési, állattenyésztés közvetlen eredményei, majd az ezekkel közvetlenül kapcsolatban álló feldolgozott termék (élelmiszeriparba nem avatkozik be) • ALANYA az a termelő, aki jövedelmének 50%-a mezőgazdasági termék előállításából realizálja

45. Mariann Fischer Boel

46. Hogyan tovább? Egy új korszak kezdete ez – az elfogadott reformokkal mindenki jól jár, a farmerek , a fogyasztók és a fejlődő országok is” Franz Fishler

47. Mezőgazdasági kifizetések derogációja • az új tagállamok a közvetlen kifizetések csak 25 %-át kapták 2004-ben, ez az arány 2011-re éri el a 100 %-ot • addig a tagállamok saját költségvetésükből 30 %-nyi részt kifizethetnek • (100 % fölé nem mehet az összkifizetés)

48. Egységes Területalapú Kifizetési Rendszer - SAPS • Szlovénia, Ciprus, Málta nem ezt alkalmazza • Magyarországon a direkt támogatás 2004-ben 70 €/ha • szántóföld, vagy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után

49. Magyar gazdák támogatása • közvetlen jövedelemtámogatás • 30 %-os nemzeti kiegészítés • nemzeti társfinanszírozott vidékfejlesztési támogatás (75 % EU) • piaci támogatások