Nyíregyházi Főiskola – Társadalom – és Kultúratudományi Intézet A Magyar Tudomány Ünnepe

1. Nyíregyházi Főiskola – Társadalom – és Kultúratudományi Intézet A Magyar Tudomány Ünnepe Helyi kormányzás „a JOBBIK fővárosában”. Egy időközi önkormányzati választás stratégiái. Készítette: Körei László doktorandusz, óraadó oktató Nyíregyháza, 2013. november 12.

2. Fókuszálás 1.A témaválasztás indoklása és unikális jellege, releváns kutatói kérdések, hipotézisek. • 2. A helyi hatalom – helyi társadalom – helyi kormányzás interdependenciája a lokalitás szintjén. • 3. Tiszavasvári, mint egykori posztkádári szocialista kisvárosból a nemzeti radikálisok vidéki fellegvára. • 4. A lokális kormányzás tágabb kontextusa: „helyi elit”, sikerfaktorok szerepe, településszociológiai indikátorok. • 5. A radikális átrendeződés éve. 2010: a JOBBIK helyi kormányzásának kezdete és eredményei. • 6. Krízis a helyi hatalomban, időközi voksolás. Új erőviszonyok 2012-ben? • 7. A releváns politikai erők stratégiáinak elemzése. • 8. Eredmény: Tiszavasvári újra „a JOBBIK fővárosa”. Konklúzió

3. Képek Tiszavasváriról és a kampányról K

4. Ami mikrotársadalmilag mögötte van……

5. 1. A témaválasztás indoklása és unikális jellege, releváns kutatói kérdések, hipotézisek: • - a politikatudományi 3P-ből levezetve: valakik (politics) valamilyen tartalom mentén (policy) és valamilyen keretek közt (polity) valósítják meg a helyi kormányzás, a local governance komplex folyamatát; • a politikatudományban lévő hatalmi logika működése és a helyi tágabb, empirikus értelmezése, s a posztmodern kampánystruktúrák és stratégiák elemzése; • személyes és szakmai kötődés; • 1.Sikeres lehet-e a JOBBIK helyi kormányzása a kvázi homogén országos, regionális politikai erőviszonyok tükrében? • 2. A JOBBIK sikeres szereplése értelmezhető-e mikrotársadalmi „immunválaszként”, új útkeresésként?

6. 2. A helyi hatalom – helyi társadalom –helyi kormányzás interdependenciája a lokalitás szintjén • a helyi hatalom megragadása során az aktuális közjogi rendszer, a lokális hatalom közhatalmi jellege, a plurális pártstruktúra állapota és az egyéb jogi és politológiai értelmezések segítenek (Brachinger, 2010:519) • a helyi társadalom valamennyi válfaja szuverén, flexibilis, változó képződmény, mely közösségfüggő és szerves egységei éltetik; • a helyi kormányzás számomra mindig egy adott település adott irányítójának komplex tevékenységét jelenti, amely egy bizonyos választói felhatalmazás eredményeképp lehetőséget kap arra, hogy érdemben szervezze a helyi közügyek folyamatait a maga lokális közpolitikai módszereivel;

7. 3. Tiszavasvári, mint egykori posztkádári szocialista kisvárosból a nemzeti radikálisok vidéki fellegvára • azt állítom, hogy a rendszerváltást követően egy halmozottan hátrányos helyzetű térség fontos városaként Tiszavasvári szerkezeti értelemben meg tudta őrizni fejlődőképes jellegét, mely alapvetően a körzetközponti jellegéből, infrastrukturális és intézményi szintű fejlettségéből fakad; • mindez sajnálatosan az elmúlt bő két évtizedben nem párosult a helyi lakosság döntő többségének szubjektív egzisztenciális fejlődésével, sőt! • a helyi társadalom jelentős része a rendszerváltás vesztesének érzi magát: strukturális munkanélküliség, túl korai modernizáció, fokozódó etnikai és együttélési konfliktusok;

8. 4. A lokális kormányzás tágabb kontextusai: helyi „elit”, sikerfaktorok szerepe, településszociológiai indikátorok • - az önkormányzati szervezet körül kialakult hálózatok kevésbé tekinthetők tudatos partnerségi, fejlesztési koalícióknak, közpolitikai hálózatoknak, sokkal inkább a befolyásos, funkciókat halmozó önkormányzati és pártpolitikusi klientúrának; • az önkormányzatokat körülvevő helyi társadalom akkor képes a helyi döntéseket befolyásolni, ha intézményesen beépül a döntéshozásba, melynek esélyei azonban egyre csekélyebbek; • helyi nézőpontból sikerfaktorok: a települési átfogó szociális rendszer működőképessége, a lokális szolidaritás intézményei; • országos nézőpontból: ha a kötelező feladataiból minél többet megvalósít, nem adósodik el túlzottan;

9. 5. A radikális átrendeződés éve.2010: a JOBBIK helyi kormányzásának kezdete és eredményei • a tiszavasvári eredményeknek természetesen számos értelmezési és elemzési lehetősége is lehet; • a helyi társadalom „immunválasza”; • új messianizmus, leaderizáció; • radikális válasz „az elmúlt 20 évre” ; • szimbolikus helyi politika: iráni testvérváros, Szent Korona tan, csendőrség; • új termelő beruházások; • politikai kormányzás kontra menedzser szemléletű irányítás; • 2010: testületi többséggel együtt győz a JOBBIK;

10. JOBBIK, 2009-EP: „Magyarország a magyaroké!” „Az új erő!” „Adózzanak a multik!” „Rendet, csendőrséget!” „Nemzetek Európáját!” ↓ hatékony üzenetkezelés; egyszerű, de hatásos politikai szemantika; új stílusú és új tartalmú identitáskampány

11. 6. Krízis a helyi hatalomban, időközi voksolás. Új erőviszonyok 2012-ben • a ciklus felénél belső feszültségek a testületben; • személyi konfliktusok, a Fidesz „megnyert” két képviselőt, s új alpolgármestert szerettek volna, s önálló frakcióalapítási kísérletet próbáltak megvalósítani; • Eredmény: 7:5 arányban feloszlatta önmagát a helyi közgyűlés • Dr.Fülöp Erik polgármester: „döntsön a nép, tovább a tisztesség útján • Fidesz-KDNP és TVKE: elég volt a rossz és megosztó helyi politikából, ki kell nyitni a kapcsolatokat, országos támogatás is szükséges • MSZP: a Fidesz-JOBBIK belháborúra rámegy a város • SZEM: menedzserekre és új helyi szakemberekre van szükség

12. 8. Eredmény: Tiszavasvári újra „ a JOBBIK fővárosa” • 2012.október 28: 54%-os JOBBIK-győzelem, masszív testületi többség (7:12) • a JOBBIK-nak mind a helyi hatalomban, mind a helyi társadalomban szilárd beágyazottsága van; • minden a JOBBIK számára kedvez helyben: első szavazók, kiábrándult, antifideszes szocialisták, a csalódott kormánypárti szavazók, s a romák egy jelentős része; • konklúzió: a helyi társadalom sikeresnek vélte a helyi hatalom és a helyi kormányzás működését, s ezt voksával legitimálta is;

14. Köszönöm a figyelmet!