1 / 47

Területfejlesztés Magyarországon

Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés fogalma. Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása

desma
Télécharger la présentation

Területfejlesztés Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Területfejlesztés Magyarországon

  2. A területfejlesztés fogalma Az országra, valamint térségeire kiterjedő • társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása • rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók meghatározása, összehangolása és megva-lósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesíté-se az egyéb ágazati döntésekben

  3. Regionális politika a rendszerváltás előtt és után A rendszerváltás előtt • a gazdaságfejlesztésben főként az ágazati szempontok domináltak, a területi nézőpont háttérbe szorult • de: jövedelmek átcsoportosítása a gazdag térségektől a szegényebbekhez →a regionális különbségek mérsé-keltek maradtak A rendszerváltás után • területi differenciálódás→ szükségessé vált egy elkülö-nült regionális politika alkalmazása, a jogszabályi keretek kidolgozása

  4. A területfejlesztési törvény • 1996-ban fogadja el az Országgyűlés (módosításai: 1999, 2004) http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV • a mo-i területpolitika megújításának alapdokumentuma • meghatározza a magyar regionális politika céljait, felada-tait, intézmény- és eszközrendszerét • EU-konform • a regionális politikát komplex gazdaságfejlesztési tevé-kenységként kezeli

  5. A területfejlesztési törvény • emellett: az elmaradott térségek felzárkóztatása is a politika feladata marad • a minisztériumok és a területi intézmények közötti koordi-náció kiépítése → decentralizáció a döntéshozatalban • a partnerség elve • kiemeli a térségi azonosságtudat és identitás megerő-sítésének szerepét • a fenntartható fejlődés követelménye (környezetvédelmi szempontok)

  6. A területfejlesztési törvény • hangsúlyozza a tervezés szükségességét → fejlesztési dokumentumok készítése (országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók) ld.: az első Országos Területfejlesztési Koncepció http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK1998hun.pdf - 1998-ban fogadja el a Parlament - célja: kijelölte az ország közép- és hosszú távú terület-fejlesztési politikai célkitűzéseit - kijelölte a 7 tervezési-statisztikai régiót +

  7. A területfejlesztési törvény módosításai Az 1999-es módosítás • a regionális szint megerősödése → kötelező regionális fejlesztési tanácsokat létrehozni a 7 tervezési-statisz-tikai régióban A 2004-es módosítás • csökkenteni akarták a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati szereplők arányát, de a Parlament nem sza-vazta meg

  8. Regionális intézményrendszer Magyarországon

  9. Területi szintek Magyarországon • az alkotmány szerint: - megyék→ területi önkormányzatok - települések (községek, városok, a főváros és annak ke- rületei) → települési önkormányzatok

  10. Területi szintek Magyarországon • Tft (1996) → csatlakozási szándék az EU-hoz → a NUTS- rendszer átvétele: a régiók és a kistérségek szerepének megerősítése

  11. Magyarország NUTS 1,2,3 régiói NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3

  12. Országos szint

  13. A Parlament feladatai • az országos területfejlesztési koncepció elfogadása • megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat • meghatározza a támogatás és a forráselosztás elveit és a kedvezményezett térségek besorolási kondícióit • az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről • beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról

  14. A Kormány feladatai A Parlament elé terjeszti • az Országos Területfejlesztési Koncepciót • a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat • a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét • az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket

  15. A Kormány feladatai • összehangolja a területfejlesztési állami pénzeszközö-ket, dönt a felhasználás szabályairól • kétévente beszámol az Országgyűlésnek a területi folya-matok alakulásáról • rendeletben meghatározza tagjainak területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét

  16. Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai • a kormány javaslattevő és koordináló, konzultatív szerve • tagjai: az egyes miniszteri tárcák képviselői, a területi szintek (megyei, regionális) képviselői, szakmai képvise-letek • véleményezi a törvénytervezeteket és az Országos Terü-letfejlesztési Koncepciót, azonban nem rendelkezik fontos-ságának megfelelő befolyással

  17. A miniszter feladatai Felelős • az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásáért • a különböző szintű fejlesztési koncepciók és programok összehangolásáért • a költségvetési előirányzatok pályázati úton történő elosz- tásáért

  18. A területfejlesztés kormányon belüli pozíciója 2010-es választások után 2010. évi XLII. törvény: • a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a terület-rendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy feladatai • a Nemzetgazdasági Minisztérium felel a területfejlesz- tés stratégiai tervezéséért • a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel a fejlesztés-politikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfej-lesztéséért • a Vidékfejlesztési Minisztérium felel az agrár-vidékfej-lesztéséért és annak támogatási rendszeréért

  19. Regionális szint

  20. A régiók fajtái A területfejl-i törv. (Tft) a régiók 2 fajtáját különbözteti meg: Fejlesztési régió • társadalmi-gazdasági vagy környezeti szempontból egy-séges terület, amely egy vagy több megyére (fővárosra), vagy azok meghatározott területére terjed ki • nem követi a közigazgatási határokat • a Tft. már 1996-ban kötelezővé tette az ún. térségi fej-lesztési tanács kialakítását a Balaton és a budapesti agglomeráció térségében (→ Balaton Fejlesztési Tanács, Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)

  21. A régiók fajtái 2004-es törvénymódosítás • három országosan kiemelt térség- a Duna-mente, a Balaton- és a Tisza-térség - került kijelölésre • további regionálisan kiemelt térségek: a Velencei-tó, a Vértes • ezekre a térségekre kötelezően létre kell hozni térségi fejlesztési tanácsot, amely munkaszervezetén keresztül látja el feladatát

  22. A régiók fajtái Tervezési-statisztikai régió • több megye területére kiterjedő, az érintett megyék köz-igazgatási határaival határolt egybefüggő tervezési ill. statisztikai egység • cél: jogosultak legyenek a strukturális alapokból való részesedésre • régiók megerősítése →1999: regionális fejlesztési ta-nácsok kötelező felállítása

  23. A régiók fajtái A regionális fejlesztési tanácsok feladatai • a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása és végrehajtásának koordinálása • a fejlesztési források elnyeréséhez szükséges pályázatok előkészítése, bonyolítása • a fejlesztési programok menedzselése • a programok monitoringrendszerének kiépítése az RFT-k létrehozása → a régiót alkotó megyék közösen ha- tározzák meg fejlesztési prioritásaikat

  24. A magyar tervezési-statisztikai régiók

  25. Megyei szint

  26. A megyei területfejlesztési tanácsok feladatai • kidolgozza és elfogadja a megyei fejlesztési koncepció-kat és programokat • elfogadja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terve-ket • dönt a decentralizált állami fejlesztési források elosztásá-ról (TEKI, CÉDE, 2004-ig a TFC) • véleményezi az országos és regionális tervek megyét érintő intézkedéseit

  27. A területi (megyei) önkormányzatok feladatai • NEM látnak el területfejlesztéssel kapcsolatos fela-datokat (nem képezik részét a területfejlesztés megyei szintjének) • feladataik: pl.: középfokú oktatás, az egészségügyi szak-ellátás, könyvtár fenntartása, sportszervezés, környezet-védelem, idegenforgalom • forrásaik a településekhez hasonlóak (de: nem jogosul-tak helyi adók szedésére) • hatásköreik és pénzeszközeik nem biztosítják az erős középszint szerepét • adatokat szolgáltat a megyei fejlesztési koncepció elké-szítéséhez és véleményezi azt

  28. Kistérségi szint

  29. A kistérség fogalma • a települések között létrejövő funkcionális kapcsolatrend-szerek összessége alapján behatárolható területi egység • a települések megyén belüli csoportosításával hozzák létre - minden település csak egy kistérséghez tartozhat • 1994-ben statisztikai céllal alakítják ki őket, jelenleg: 174 kistérség • települési önkormányzatok feladatai egy részének ellá-tása → többcélú kistérségi társulások alakításának ösz-tönzése

  30. Magyarország kistérségei www.terport.hu

  31. A kistérségi fejlesztési tanács feladatai • összehangolja a területén lévő önkormányzatok, gazda-sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit • kidolgozza a kistérség fejlesztési koncepcióját, program-ját, ellenőrzi annak végrehajtását • pénzügyi tervet készít a programok megvalósítása érde-kében, forrást gyűjthet • véleményezi a megyei és regionális tervdokumentumok kistérséget érintő intézkedéseit

  32. Települési szint

  33. mintegy 3150 település van → elaprózódott szerkezet • nagyfokú autonómiával, önkormányzattal rendelkeznek A települési önkormányzatokalapjogai • önálló igazgatás • saját bevételekre, állami támogatásokra való jogosultság • helyi adók kivetése • szervezetét maga alakíthatja ki • szabadon társulhat más önkormányzatokkal • feladatkörében rendeletet alkothat

  34. A települési önkormányzatok feladatai A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai • egészséges ivóvízellátás • óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás • egészségügyi és szociális alapellátás • közvilágítás • helyi közutak, köztemető fenntartása • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése Egyéb önként vállalt feladatok • nagyságuktól, anyagi és egyéb körülményeiktől függően

  35. A települési önkormányzatok vagyona • törzsvagyon - a kötelező feladatok ellátására, közhatalom gyakorlásá- ra szolgál - fokozott védelem: nem elidegeníthető, megterhelhető - pl.: közutak, közterek, parkok, vizek, levéltári anyagok • egyéb vagyon - korlátozottan forgalomképes: pl.: közművek, intézmé- nyek,műemlék-épületek stb. - kötöttség nélkül rendelkezésre áll (pl.: vállalkozásba fektetett eszközök stb.)

  36. A települési önkormányzatok forrásai • saját bevételek (helyi adók, illetékek, bírságok, az önkor-mányzati vagyon hozadékából származó nyereség) • megosztott adók (SZJA egy része, gépjárműadó) • normatív költségvetési hozzájárulások (lakosságszám alapján, vagy feladathoz kötődően) • központi költségvetésből származó támogatások • esetlegesen hitelek

  37. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TFRC) – Formája visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás Elődje: Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) tehát a források elosztásáról 2004-től már az RFT-k döntöttek

  38. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás (TEKI) Formája vissza nem térítendő támogatás, egyedüli feltétel bizo-nyos saját forrás megléte kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

  39. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – 1998- ebből valamennyi helyi önkormányzat részesülhet, mert nem kifejezetten felzárkóztatás a célja az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai-nak ellátásához és az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításához kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

  40. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásá- nak támogatása (LEKI) elvi alapja: az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képessége → különbség a helyi bevételeik között → kiegészítő állami támogatásra van szükség jogosultság: működési forráshiány alapján kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el

  41. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása (TEHU)

  42. A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei Cél- és címzett támogatások az önkormányzatok meghatározott beruházásait segítik a céltámogatás feltételek teljesítése esetén alanyi jogon jár, a címzett támogatások elnyeréséhez parlamenti dön-tés szükséges Egyéb előirányzatok

  43. A hazai területfejlesztési támogatások forrásai (1998-2008)

  44. Összegzés Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell. Hogyan? -a megyék jogi, anyagi feltételeinek javítása vagy -a kistérségek és régiók szerepének növelése → a megyei kompetenciák visszaszorulása A közigazgatási reform keretében újra kell gondolni az egyes területi szintek feladatait → új szervezeti háttér

More Related