1 / 20

IMPRESSZIONIZMUS Claude Monet: Impression , soleil levant

IMPRESSZIONIZMUS Claude Monet: Impression , soleil levant. FESTÉSZET. A 19. század második felében jelenik meg; Az új festészeti módszer forradalmasította a látást ; Szakított a műtermi megvilágítással;

dick
Télécharger la présentation

IMPRESSZIONIZMUS Claude Monet: Impression , soleil levant

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. IMPRESSZIONIZMUSClaude Monet: Impression, soleillevant

  2. FESTÉSZET • A 19. század második felében jelenik meg; • Az új festészeti módszer forradalmasította a látást; • Szakított a műtermi megvilágítással; • Plain-air festészet: a levegő szabad vibrálását, a színek egymásra hatását, a pillanatnyi benyomást (impressziót) érzékeltetik; • Nem azt festik, amit „tudni vélnek”, hanem azt, amit látnak; • Gyorsan kell dolgozniuk, nem rajzolnak körvonalakat, a kontúrok elmosódnak, de hangsúlyosabb lesz az összbenyomás.

  3. IRODALOM • Pillanatnyi benyomásokat rögzítő lírai hangulatképek jellemzik; • Erős hangulati hatásokra törekvő leírásokat tartalmaznak a művek; • Jellemző az érzéki hatások gazdagsága, sokfélesége; • Témája az állandóságát vesztett világ.

  4. MAGYAR IMPRESSZIONISTÁK JUHÁSZ GYULA, TÓTH ÁRPÁD, KRÚDY GYULA

  5. JUHÁSZ GYULA (1883-1937)Az impresszionista hangulatlíra művelője

  6. MILYEN VOLT… • Műfaja: dal; „A nosztalgia Juhász költészetének döntő fontosságú hangulati meghatározója.”(Zemplényi F.) • A vers ihletője nem közvetlen élmény, hanem az emlékezés; • A versben megjelenő táj nem közvetlen látvány, hanem maga is emlékezés eredménye; • Az érzéki benyomásokban gazdag emlékképek felidézése eszköze a szerelem emléke felidézésének; • Távolító effektus, anaforák, fokozás, mulandó és örök képeinek szembeállítása, párhuzamok, előre- és visszautalások, szinesztéziák teszik hatásossá az emlékidézést.

  7. MAGYAR TÁJ MAGYAR ECSETTEL • Műfaja: szonett; a személytelenség illúzióját keltő lírai versbeszéd jellemzi; • Egyhangú zenéjének ringása érzelmileg ráhangol a mélabús hangvételre, a „negatív idillikusságra”; • A beszélő nézőpontja szándékosan távolságtartó; a táj „tárgyilagos” távolságból bontakozik ki; • Az alkony egyetlen pillanatához kötött (impresszionista) szín- és fényhatások , alkalmi akusztikai benyomások érvényesülnek; a mozdulatlan, búbánat és pusztulás-uralta tájképben a szomorúság hangulata uralkodik.

  8. TÁPAI LAGZI • Cím: vidám hangulatú ünnepet sejtet alföldi település névvel; • Ezzel szemben a vers a lakodalmat az elképzelhető legkomorabb színekkel és hangokkal festi le; • Ellentétes képek, hanghatások (kívül téli este - bent emberek kilátástalan élete, kint: halál a „ködös határ”-ban): életkép, de a téli táj hideg mozdulatlansága is benne van; • A disszonanciát a hangutánzó szavak, hangokra utaló igék fokozzák; • Idő- és térviszonyok: estétől reggelig (a lagzi ideje), esti harangszó és holdfénytől hajnali szürkületig: az emberi életidőre utal, vegetáló kilátástalansággal, s a halállal.

  9. TÓTH ÁRPÁD (1886-1928)Stílusa: szecesszióval rokonított impresszionizmus

  10. KÖRÚTI HAJNAL • A cím: erősen hangulatkeltő (hajnal - rejtelmes – ébredés - ünnep), intonációja emelkedett; • A vers anyaga: látványok sorozata, amiknek a beszélő kivételességet tulajdonít; • Impresszionista élmény: csupa kép, hang és szín az utca; • Élettér: a nagyváros, mint táj a fényviszonyok közötti tárgyak történéseinek szépséges csodája; • Megszemélyesítések, jelzők, szinesztéziák ( színek víg pacsirtái zengtek, lila dal) teszik kivételessé az élményt; • A zárlatban a csoda illúziója szertefoszlik, hangvétele kissé ironikussá válik; Együtt van az érzékelés pillanatnyi gyönyöre és a benne lappangó fájdalom, a mulandóságé.

  11. ORFEUMI ELÉGIA • Cím: műfaj- és helyszínjelölő; • Téma: jellegzetesen impresszionista: távoli szépségek utáni sóvárgás, elárvultság s az adott társadalomtól való elidegenedés; • Módszere: a visszataszító valóság keretébe helyezett szépségideál pillanatnyi illúziója, amit a táncoslány jelképez, s az illúzió szertefoszlása; • Képei érzékletesek, érzéki benyomásokra épülnek.

  12. ESTI SUGÁRKOSZORÚ • Cím: többjelentésű látványelem: „sugárkoszorú”( glória asszociáció); • A hitvesi költészet szép darabja, kiinduló pontja köznapi élmény: esti séta a parkban kedvesével; • A nőalak és környezete, a látvány és az érzelmek a beszélőben egyetlen benyomássá olvadnak össze; • Kompozíció: a látvány érzékletes képe (1. vsz.), ami fokozatosan látomássá alakul, csúcsán a csipkebokor metaforával (2. vsz.), majd visszafordulás a valóságba a zárlatban himnikus hangú szerelmi vallomással (3. vsz.); • Motívumai misztikus , sejtelmes atmoszférát teremtenek; stílusa impresszionista (szinesztéziák).

  13. KRÚDY GYULA (1878-1933)Az impresszionista próza mestere

  14. SZINDBÁD (A HÍDON) • SZINDBÁD - AZ UTAZÓ: • 1911-től jelenteti meg a népszerű Szindbád történeteket, köztük A hídon (Negyedik út) című novellát; • A hős neve azonos az Ezeregyéjszaka hajósáéval; • Krúdy Szindbádja időutas: utazási visszatérések a múltba helyzetek újraélése, személyek megkeresése végett; • Utazásai az emlékezés allegóriái.

  15. SZERKEZET • KERET: az emlékképvárosa; a felütésben: folyó (= előrehaladó idő archetípusa); híd(= idősíkok közti kapcsolat); a zárlatban + alkonyat (= elmúlás-toposz); • ALAPHELYZET: az utazást az emlékezés indítja; az emlékkép az emlékezés helyzetét idézi meg; Szindbádot az álmodozás , az elvágyódás állapotában látjuk; • ELBESZÉLT EMLÉKEZÉS: az emlékezés nem felidézi, hanem létrehozza az elbeszélés eljárásaival az emléket; az emlékező Szindbád tudatát beszéli el.

  16. IDŐSÍKOK • Az idő témája közvetve a képekben (folyó, kopott aranyos betűk, pohos toronyka, megállott toronyórák stb.) ragadható meg; • Közvetlenül a fogalmi közlésben; • Az elbeszélést nem a folyamatosan előre haladó, lineáris idő szervezi, hanem az emlékező tudat belső ideje; • Az emlékezés ideje és az emlék ideje átjárja egymást.

  17. KÉPZETTÁRSíTÁSOK • Halál és álom képzete (lezárt szemű zsalugáterek, halott alakok, egy halott fekszik, egy asszony alszik); • Emléket tárgyiasító ikonszerű kép a falon (valakinek a képe), előrejelzi a másik képet, a medalionba foglaltat; • Ismétlés és helyettesítés eljárásai (a fiatal Szindbád tükörbeli képe és a fiatal tiszt, aki megtestesíti ezt a képet); • A képek megsokszorozódva szemléltetik az emléket.

  18. AZ EMLÉKEZÉS ÖRÖME • Részletekben való elidőzés; • Leírás: színek, hangok, illatok érzékletes képe, szinesztéziák közvetítik az élet örömét, élvezetét; • Az emlékezet identitásképző szerepe és az identitás kérdésessége újszerű: a klasszikusmodernséghez kapcsolja; • Eljárásai (hangulatiság, aprólékos, érzékletes képek) impresszionisták.

  19. KÖNYVÉSZET • Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. • Elszeszer Valéria - Fazakas Zsuzsa: Versek a középiskolában. Elemzésvázlatok, Rejtjel Kiadó, 1996. • Bara Katalin - Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 1999. • http://interneteskorrepetalas.blog.hu/ 2009/03/02/, 2011.01.10. • http://www.sulinet.hu, 2011.01.06.

  20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!(www.pocsveilerilona.weboldala.net)

More Related