A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN

1. A FEJLŐDÉSI DISZFÁZIA ÉSKÖVETKEZMÉNYEI ISKOLÁSKORBAN „Köszönnöm kell, hogy ismerem az emberi szavakat, … s mindent meg tudok mondani e szavakkal, amit akarok!” Márai Sándor Földházi Péterné 2008. február

2. ELŐADÁS VÁZLAT • A beszéd kialakulása • Beszédzavarok • A megkésett beszédfejlődés és a fejlődési diszfázia tünetei • A fejlődési diszfázia okai • A fejlődési diszfázia terápiája • Esetismertetés • Együttműködési lehetőségek • Videó

3. A nyelv és a beszéd A nyelvaz emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. A nyelvi kifejezés legtermészetesebb formája a beszéd, mely hangadással történő kommunikáció.

4. A nyelv kialakulása Jobbkezűség kialakulása  a jelbeszéd idegi központja a bal oldali AFL : gesztikuláció produkciója és megértése Teljes beszédcentrum kialakulása (kb. 100 ezer éve) Bal halántéki lebenyben a Wernicke-mező: beszédértés Bal homlok lebenyben aBroca-mező: beszéd kivitelezés Bal alsó fali lebeny: a látott nyelv értelmezése Beszédizmok kialakulása (FOXP2 gén mutációja)

6. Az agyi aktivitás fokozódása beszéd hallgatása közben Wernicke mező • Szemantikus feldolgozó terület • A bejövő nyelvi információ kezelése • Beszédértéshez szükséges rövid távú memória

7. Agyi aktivitás beszédképzés közben (PET-scan) Broca mező (1861) • A kimenő nyelvi információ kezelése • Beszédképzés • Jelentésrendelés a használt szavakhoz

8. A beszélő félteke • A beszédközpont az emberek 95%-ban a bal féltekében található. A megértő részben a beszéd alkotó elemeire (pl.: névelők, névutók, jelzők, főnevek, stb.) bomlik. Ezeket az idegrendszer atomizált formában, szeriálisan, egymást követő módon dolgozza fel.

10. A beszéd fejlődése Az anya-gyermek közti szabályos kommunikációs aktusokban az anya nem csak állandó testi kontaktussal, hanem verbális jelenlétével is részt vesz. Az egymást megerősítő verbális és taktilis ingerekelősegítik a gyermek egyre differenciáltabb kommunikációját az anyával, később a környezet egyéb szereplőivel, előkészítve ezzel a gyermek beszédtanulását.

11. A belső nyelvsegítségével a gyermek belső élményvilágának egy része, saját tapasztalatai tudatossá, egyre inkább érthetővé válnak számára, ezt azonban beszédével egyelőre nem tudja kifejezni. • A receptív nyelvelsajátításával a gyermek a küldött információt már képes dekódolni,azaz megérti, amit mondanak neki, s bár beszélni még nem tud, adekvátan reagál. • Az expresszív nyelva beszédkialakulásának befejező mozzanata, melynek során a gyermek képes a gondolatait szavakká formálni, és egy új kommunikációs csatornán, beszéd útján kifejezni.

12. Artikulációs bázis + percepciós bázis → anyanyelvi beszédprodukció és beszédmegértés fejlődése, életkornak megfelelő működése • A nyelv elsajátítása tanulási folyamat eredménye. 14 éves korra éri el a felnőttre jellemző nyelvi teljesítmény színvonalát.

13. A beszédzavarok • Elsődleges beszédzavarok - ép hallás,ép értelem • megkésett beszédfejlődés • akadályozott beszédfejlődés- fejlődési diszfázia • Másodlagos beszédzavarok: • értelmi fogyatékosság, hallászavar, pszichés zavarok következményei

14. Megkésett beszédfejlődés • Az expresszív beszéd időbeli és mennyiségi elmaradása.

15. Fejlődési diszfázia • A szelektív fejlődési zavarok közé tartozik. • A fejlődés korai szakaszától veleszületetten fennáll. • Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelenti, amellyel a gyermek a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza, és nyelvi szándékait kifejezi. Az expresszív, receptív beszéd időbeli és strukturális zavara, amely a beszéd morfológiai-grammatikai (szintaktikai), fonológiai és szemantikai szintjén különböző kombinációjú és súlyosságú tünetekben mutatkozik meg.

16. A nyelvi szintek elmaradásának vagy zavarának következményei • Fonetikai szint : pöszeség • Fonológiai szint : zöngés-zöngétlen hangok cseréje, makacs pöszeség • Morfológiai szint: helytelen toldalékolás, grammatikai problémák • Szintaktikai szint: hibás szórend, szókapcsolatok • Szemantikai szint: beszéd – és olvasásértési problémák

17. A megkésett beszédfejlődés tünetei • 3 éves kor után nem indul meg a beszéd • biztos beszédmegértés, szó-és mondatértés • jó passzív szókincs, fejletlen aktív szókincs • a gyermek könnyen tanul szavakat • nem echolál • jó utánmondó képesség • általános-illetve részleges pöszeség • társuló pszichikus tünet nincs, rendezett viselkedés • esetleg finommozgás koordinációs zavarok • életkori szinten fejlett kognitív képességek • iskoláskorban maradványtünetek: enyhe fokú diszlexia, verbális tanulásban mutatkozó gyengébb teljesítmények • 2-3-4 éves korban kifejezettek, 4-6 éves korban fokozatosan és rohamosan megszűnnek

18. A fejlődési diszfázia tünetei • sivár gagyogás • 3 éves kor után sem indul meg a beszéd • nehezített beszédmegértés, szó-és mondatértés hiánya • aktív és passzív szókincs alacsony szintű • szómegtalálási nehézség • echolálás, vokalizálás, bébinyelv használat • centrális pöszeség tünetei (inkonzekvens hangcserék, hangátvetések, kihagyások, betoldások) gesztusokkal történő kommunikálás • szó-és mondatalkotás feltűnő hiánya • szótöredékek • szómondatok • a nyelvi szabályok lassú elsajátítása, alkalmazásának nehézsége • DISZGRAMMATIZMUS – vezető tünet • verbális típusú tanulási nehézségek, idegen nyelv tanulásának nehézsége • a tünetek magasabb életkorban is megmaradhatnak

19. A fejlődési diszfázia okai • az agyi érés • a centrális szerveződés • a környezet • a familiaritás szerepével hozzák összefüggésbe

20. A fejlődési diszfázia típusai Expresszív (motoros) Elsődleges a beszédkifejezés zavara, súlyos vagy enyhébb artikulációs zavar, diszgrammatizmus. Enyhén vagy mérsékelten gyenge beszédészlelés. A beszédértés normális. Receptív(szenzoros) Elsődleges a beszédértés hiánya vagy jelentős nehézsége, beszédészlelés zavara. A beszédkifejezés is érintett. Receptív-expresszív(szenzomotoros) A receptív és expresszív beszéd egyaránt érintett, az egyik túlsúlyával.

21. A fejlődési diszfázia terápiája A nagy profilkülönbségek miattegyénre szabott. Az időben elkezdett orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményén alapuló, differenciál diagnózisra épülő terápia lehetőséget ad az elmaradások csökkentésére. Súlyos esetekben a nyelvi maradványtünetekkel egész életen át számolni kell.

22. Vizsgálat – státusz és folyamat diagnózis • Intelligencia – S.O.N. • Rajz – Goodenough • Vizuomotorium – Frostig, Bender • Beszéd, nyelv – Artikuláció, GMP, PPL DPT, olvasás, írás • Lateralitás • Hallás

23. Logopédiai terápia Artikuláció Beszéd, nyelvi fejlesztés Részképességek fejlesztése Diszlexia – prevenció, reedukáció Diszkalkulia – prevenció, diszkalkulia terápia

24. Kiegészítő terápia • Ayres • HRG • Alapozó

25. ESETLEÍRÁS Lényeges anamnesztikus adatok: • Szülés: 42. gestációs héten, indított, elhúzódó, császármetszéssel világra hozott fiú • 3 éves korában nagyon magas láz, azóta kancsal • Első szavak: 2 éves, rövid mondatok: 4;6 éves, folyamatos beszéd 6;0 éves korában ( beszédfejlődése elmaradást mutat)

26. Státusza (7;11 éves) • IQ: 115 S.O.N. • RQ: 90 • Lateralitás: jobb • Mozgásai koordináltak, finommotorikája fejlett. • GMP – beszédészlelési és beszédértési teljesítménye nagyon gyenge. • Vizuális emlékezete jó. • Artikuláció: r-l, j-l, z, c, cs torz • Grammatikai rendszere fejletlen. Beszédében sztereotip szó – és mondatismétlések előfordulnak. • Hallása ép. • DIAGNÓZIS: SZENZOMOTOROS DISZFÁZIA

27. Terápiájának részei Logopédiai: • a szómegértés és a szókincs fejlesztése • a grammatikai rendszer fejlesztése • beszédészlelési és megértési képesség fejlesztése • artikuláció fejlesztése • percepció fejlesztés • figyelem, gondolkodás fejlesztése • a verbális emlékezet fejlesztése • diszlexia prevenció, majd diszlexia reedukáció Kiegészítő: mozgásterápia

28. Fejlődés • Az általános iskolai évek alatt R. a nyelvi képességek területén igen kis lépésekben haladt előre. • Társalgási szituációbanbeszéde kezdetben érthetetlen volt a szótalálás nehézsége, a hibás ragozás, szórendi problémák , szövegszerkesztési nehézségek miatt. Beszédértési zavara következtében kérdésekre gyakran inadekvát válaszokat adott. Artikulációs zavara enyhe volt. • A 8.osztály végén még küzdött ezekkel a problémákkal, de gondolatait érthetőbben tudta megfogalmazni. A Beszédvizsgáló 2006. november 9-én végzett kontrollvizsgálat eredményei alapján felállított diagnózisa: szenzomotoros diszfázia maradványtünetei

29. Összefüggő beszéd vizsgálata, képtörténet elmondásakor: 2. osztály tanév végén • 12 mondat – 60 szó • 7-szer használja a „van” létigét, 5-ször a „nézi” igét • hibás szóhasználat • hibás toldalékolás • hibás igeragozás • rossz szórend • bővítményei: tárgyak, helyhatározók • grammatikailag 3 mondat elfogadható 8. osztály tanév végén • 12 mondat – 55 szó • 1-szer használja a „van” létigét • hibás szóhasználat • hibás toldalékolás • hibás igeragozás • rossz szórend • bővítményei: tárgyak, helyhatározók • 1 választékos szó előfordul (hölgy) • grammatikailag 5 mondat elfogadható

30. Beszédészlelés és beszédmegértés • A GMP beszédészlelési - és beszédmegértési teszt évenkénti eredményeit összehasonlítva időnkénti visszaesés mellett jól látható a fejlődés, de az is, hogy elvárható teljesítményre csak az akusztikai szint és a vizuális emlékezet területén képes.

31. GMP 2 Akusztikai szint

32. GMP 3 Akusztikai szint

33. GMP 4 Fonetikai szint

34. GMP 5 Fonológiai szint

35. GMP 10 Szerialitás

36. GMP 11 Aktivizálható szókincs

37. GMP 12Szemantikai, szintaktikai szint

38. Verbális emlékezet vizsgálataPrefer

39. Iskolai előmenetel • OLVASÁS, ÍRÁS • ANGOL A második, harmadik nyelv nagyobb területet foglal el a beszédkéregből, mint az első. Ugyanazon vagy hasonló fogalmak, igék stb. kérgi reprezentációja a különböző nyelvek esetében eltérő, nem esik egybe.

40. Együttműködési lehetőségek • Tanítók, tanárok, fejlesztőpedagógus, pszichológus, mozgásterapeuta, asszisztensek, szülők, ép társak empátiájára, hatékony együttműködésére van szükség. • Tanítók, szaktanárok: • lassú, jól tagolt, jól artikulált beszéd • vázlat - rajz • a tananyag lerövidített változatban, egyszerű mondatszerkezetekkel való átírása • a mindennapi pedagógiai munka során az észlelés különböző csatornáinak(vizuális, auditív, taktilis, kinesztétikus), a nagy-és finommozgásoknak a fejlesztése. • beszédészlelés-és megértés, • szövegértés fejlesztése – vizualitás, tevékenység .

41. Irodalom: Hámori József: Az emberi agy asszimetriái Dialóg Campus Kiadó Bp. – Pécs 1999, 2005. Hámori József: Mit tud az emberi agy Mindentudás Egyeteme Pszicho-neuro-fiziológia I. internet Fejlődési diszfázia szerk.: Gerebenné Várbíró Katalin ELTE B.G. Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 1995. Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok szerk.: Gósy Mária Nicol GMK. Bp. 1996.