KONZULTÁCIÓ A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

1. KONZULTÁCIÓ • A TAKARMÁNYOK • KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS • A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA • AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

2. A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI MÓDSZER SZERINT Takarmány Szárazanyag Víz* Szervesanyag* Hamu (ásványi anyagok) szennyeződés föld, homok tiszta hamu* Nyersfehérje Nyerszsír zsírok glikolipidek foszfatidák viaszok szterodiok terpének Nyersrost cellulóz hemicellulóz lignin kutin kovasav Nmka* cukrok szerves savak keményítő inulin pektin hemicellulóz oldható része amid- anyagok* valódi fehérje * különbségszámítással megállapított érték

3. A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) • Szárazanyag tartalom meghatározása: • EGY LÉPCSŐS • Alégszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál (105°C-on, tömegállandóság eléréséig). • KÉT LÉPCSŐS • Anagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag tartalmának meghatározására szolgál. • 1. lépcső: 60°C-on szárítás, majd 24 órán át • szabad levegőn történő tárolás • 2. lépcső:105°C-on, tömegállandóság eléréséig történő szárítás

4. A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) • Nyersfehérje-tartalom meghatározása • Kjeldahl módszer • N-tartalom meghatározás (kénsavban történő roncsolás) • átszámolás (6,25)

5. A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) • Nyerszsír-tartalom meghatározása • Soxhlet-módszer • petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)

6. A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) • A nyersrost-tartalom meghatározása • Henneberg-Stohmann módszer (1859) • 1,25%-os H2SO4-ban majd • 1,25%-os KOH-ban történő főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza

7. A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis) • A nyershamu-tartalom meghatározása • Az anyag, ami a takarmánymintából 550 C˚-on való izzítás után visszamarad. • Szublimáció ↓ • Földszennyeződés ↑ • 32 elem, ebből 28 esszenciális

8. ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT • 1. Oldás neutrális detergens oldatban Oldható sejttartalom ásványi anyagok nyersfehérje nyerszsír oldható szénhidrátok keményítő pektin Sejtfal-összetevő anyagok* (Neutrális Detergens Rost) (Neutral Detergent Fiber) hemicellulóz cellulóz kovasav lignin kutin * pH 7 értékre pufferolt detergens + 1 óra főzés, majd többszöri mosás vízzel és acetonnal

9. ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT • 2. Oldás savdetergens oldatban Oldható sejttartalom + hemicellulóz Sav detergens rost* (Acid Detergent Fiber) cellulóz kovasav lignin kutin * 0,5 mol kénsavban és 2% cetil trimetil ammonium bromid oldatban való főzés

10. ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT • 3. Oldás 72%-os kénsav-oldatban Oldható sejttartalom + hemicellulóz cellulóz kovasav Sav detergens lignin* (Acid Detergent Lignin: ADL) lignin kutin * 72%-os kénsavban való főzés (3 óra)

11. A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ ANYAGAI (fehérjék, aminosavak)

12. NYERSFEHÉRJE • N X 6,25 • valódi fehérje + amidanyagok (glikozidok, nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek, peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)

13. A FEHÉRJÉK JELENTŐSÉGE • az élet hordozói • fehérjék nélkül nincs élet • az állati szervezet minden sejtje, minden gazdaságilag számba jövő terméke tartalmaz fehérjét • a kémiai reakciókat fehérjetermészetű enzimek katalizálják • fehérjetermészetűek a hormonok is • a magasabb rendű állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak felépíteni

14. PEPTIDEK • DIPEPTID (2 aminosav) • TRIPEPTID (3 aminosav) • OLIGOPEPTID (10 aminosavig) • POLIPEPTID (10 - 100 aminosavig) • MAKROPEPTID (fehérje 100 aminosav felett)

15. AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia. Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak Transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak Meghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

16. AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA * Az első oszlop besorolásától függ.

17. LIMITÁLÓ AMINOSAV Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a legkisebb mennyiségben fordul elő, limitálóaminosavnak nevezzük.

18. AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA • Emészthető aminosav • A takarmánnyal felvett össz-aminosav azon hányada, mely a bélcsatornából felszívódott. • mérése: • bélsárgyűjtés alapján • bélszakaszonként (chymus gyűjtés alapján) • Hasznosítható aminosav • Az aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan a fehérje szintézis rendelkezésére áll. • mérése: • in vivo: • - a vér szabad aminosav tartalma • - az izom aminosav tartalma • - növekedési teszt • in vitro: • pl.: lizin esetében: Carpenter-módszer

19. AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE Az állatok aminosav-szükségletét az „ideális fehérje” elv alapján állapítjuk meg. Ideális aminosav-összetételűnek azt a fehérjét tekintjük, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav összetételét az állatok lizin igényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.

20. A TAKARMÁNY ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAINAK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ „IDEÁLIS FEHÉRJÉBEN” (LIZIN=100%), SERTÉSEK RÉSZÉRE A NEVELÉS ÉS A HÍZLALÁS ALATT (Baker és Chung, 1992)

21. AJÁNLÁS A BROILEREK IDEÁLIS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE KORCSOPORTONKÉNT* (%) (Barna, 1999) * Valódi emészthető aminosavak lizinhez viszonyított aránya

22. A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE (BV) Thomas-Mitchel-féle biológiai érték: azt fejezi ki, hogy valamely takarmány 100 g valódi emészthető nitrogénjéből hány g nitrogént épít be az állat (új szövetek felépítésére és életfenntartásra). N-visszatartás + endogén-N + anyagcsere-N N-felvétel – (bélsár N + anyagcsere-N) BÉ(%) =

23. AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK • Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját különböztetjük meg: • AMINOSAV IMBALANSZ • AMINOSAV ANTAGONIZMUS • AMINOSAV TOXICITÁS

24. AMINOSAV IMBALANSZ • Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép fel. • Súlyos aminosav hiány következtében felborul a vérplazma szabad aminosav-tartalmának egyensúlya, ami étvágytalanságot idéz elő. • Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával megszüntethető.

25. AMINOSAV ANTAGONIZMUS Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav relatív hiányát idézi elő. A JELENSÉG OKA: AZ AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS LIZIN ARGININ LEUCIN IZOLEUCIN FENILALANIN TREONIN

26. AMINOSAV TOXICITÁS • Az ipari úton előállított aminosavak túladagolásakor fordulhat elő. • A toxicitás csak a feleslegben lévő aminosav mennyiségének • (arányának) csökkentésével szüntethető meg!

27. A ZSÍROK

28. A LIPIDEK FUNKCIÓI • 1. Energia források • 2. Szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok • 3. Fehérjékkel képzett komplexei (lipoproteinek) fontos • sejtalkotó részek • 4. A szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó • anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)

29. A LIPIDEK FELOSZTÁSA LIPIDEK glicerintartalmúak glicerin nélküliek egyszerű gliceridek összetett gliceridek szfingomielin cerebrodzidok viaszok szteroidok terpének prosztaglandin zsírok glikogliceridek foszfogliceridek lecitin kefalin glükolipidek galaktolipidek

30. A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA 1. Telített zsírsavak 2. Telítetlen zsírsavak A telítetlen kettős kötések számának fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a kettős kötések helyének a biológiai tulajdonságaik meghatározásában.

31. TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK Az anyagcsere szempontjából a különösen jelentősek. Több kettős kötést tartalmazó zsírsavak pl.: Linolén sav (C18:3)Linol sav (C18:2)Arachidon sav (C20:4) EPA(C20:5 ) DHA(C22:6 )

32. NÉHÁNY ZSÍRFORRÁS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE (%)

33. AVASODÁS A takarmányokban a tárolás során fellépő kémiai változások . Hidrolízis glicerin + szabad zsírsavak Oxidáció(ha telítettlen zsírsavakat is tartalmaz) peroxidok Mikrobás hatás. A takarmányok zsírjában főleg oxidációs elváltozások lépnek fel.

34. ANTIOXIDÁNSOK 1. Természetes: pl. E-vitamin Szelén (Se) 2. Szintetikus (kémiai): pl. etoxi-metil-quinolin (EMQ) dihidro-quinolin (DQ) butil-hidroxil-toluol (BHT) butil-hidroxil-anisol (BHA) propil-gallát (PG)

35. NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR • Soxhlet-féle extrahálás után: nyers zsír • (valódi zsír, szerves savak, klorofill, lipoidok, koleszterin, stb.) • A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett észterei. • A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát • tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves • táplálóanyagai.

36. A ZSÍROK ELNEVEZÉSE Növényi zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak: olajok Állati zsírok szobahőmérsékleten legnagyobb részt szilárdak. Állati zsírok: - szalonna (pl. sertés bőr alatti kötőszövetében) - háj (vese körüli zsír) - bélzsír (bélfodorban, emésztő szervekben) - faggyú (kérődzők zsírja)

37. A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA (emésztés) Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis) glicerid zsírsavak epe emulgeáló hatása Felszívódott zsír - sejt szerkezet építése - tartalék zsír - energia termelés

38. A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI JELENTŐSÉGE 1. A szervi zsírok a sejtek fontos építőelemei 2. Energia forrás 3. Ízesítő 4. Esszenciális zsírsav forrás 5. Befolyásolják a szervezet vízháztartását 6. Lubrikáns hatásúak (granulálás) 7. Védett zsírok (nagy tejtermelésű tehenek)

39. A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA Zsírban gazdag takarmányok: - olajos magvak (24-45%), - szója (20%), - gyengén sajtolt olajpogácsák (10-15%), - húsliszt (10-15 %) Közepes zsírtartalmúak: - gabonák, hüvelyes magvak (2-4%) - szénák és szénalisztek (2-3%)

40. A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA Kevés zsírt tartalmazó takarmányok: - fűféle és pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5%), - fűféle és pillangós szilázsok (1-2%), - szalmák és pelyvák (1,5-2,5%), - extrahált olajmagdarák (1-2%) Igen kevés zsírtartalmúak: - leveles zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6%) - gyökgumósok (0,1-0,3%) - kabakos takarmányok (0,4-0,6%)

41. SZÉNHIDRÁTOK

42. fénykvantum 6H2O + 6CO2 C6H12O6 + 6O2

43. SZÉNHIDRÁTOK • legfontosabb szénvegyületek • energiaellátás • növényben: 50-90%, állatban: 1-2% • tartaléktápanyag (keményítő) • vázanyag (cellulóz, kitin) • spec.biol. funkciót betöltő vegyület • (antigén, receptor)

44. MONOSZACHARIDOK • egyszerű cukrok • a természetben így ritkán találhatók meg • a képződés és bontás anyagcserefázisában • a C atomok száma alapján osztályozhatók • trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C, pentozánok építőkövei, takarmányban kevés, gumiban, D-ribóz: minden élő sejtben, ATP/ADP, Riboflavin v. B12, RNS, DNS) • 6 C atom : HEXÓZ

45. TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL JELENTŐS HEXÓZOK • 1. GLÜKÓZ • édes gyümölcs, méz, szőlő! • a keményítő és a cellulóz építőköve • glikogén a szervezetben D-glükózból polimerizálódik • a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza • 2. FRUKTÓZ • méz (75%), a legédesebb egyszerű cukor • 3. GALAKTÓZ • egy aldóz , a tejcukor komponense (laktóz) • 4. MANNÓZ • a mannánok építőkövei: csonthéj, szentjánoskenyér

46. DISZACHARIDOK • 1. MALTÓZ • gabonacsíra, burgonyacsíra, • zöld levelek • 2. CELLOBIÓZ • csak a mikrobiális enzim bontja, • a cellobiáz

47. DISZACHARIDOK • 3. SZACHARÓZ • cukornád, cukorrépa • 4. LAKTÓZ • tejcukor • a laktáz bontja • ipari célokra a savóból • joghurt, kefír, sajt gyártás

48. GLÜKÁNOK, VAGYIS GLÜKÓZBÓL FELÉPÜLŐ HOMOPOLISZACHARIDOK

49. 1. KEMÉNYÍTŐ Két polimerből (amilóz és amilopektin) felépülő poliszacharid.

50. BURGONYA KEMÉNYÍTŐ