1 / 18

Az iskola, mint prevenci s sz nt r s a szoci lis rendszerek kapcsolata

Tartalom. A Nemzeti Drogstrat

dionysius
Télécharger la présentation

Az iskola, mint prevenci s sz nt r s a szoci lis rendszerek kapcsolata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. Az iskola, mint prevenciós színtér és a szociális rendszerek kapcsolata A prevenció hatása és gyakorlati kérdései

    2. Tartalom A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskola, mint prevenciós színtér Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A korai kezelésbevétel Az iskolai szociális munka pécsi modellje Az ellátási piramis, különös tekintettel az INDIT Közalapítvány intézményeire és programjaira

    3. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A legfontosabb színterek: - Általános és középiskolák: kurrikulumszeru (tananyagba épített), és nem kurrikulumszeru programok (egészségnap) Közösségi színterek Média A család A munkahely A szabadido Az egyházak Rendorségi bunmegelozés, drogprevenció Az információs társadalom: számítógép, internet A gyermekvédelem intézményei Magas kockázati csoportok, veszélyezteto állapotok Romákkal kapcsolatos megelozo programok

    4. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskolai megelozés legfontosabb céljai: a drogprevenciót az egészségfejlesztés (health promotion) komplex kérdéskörében helyezi el a cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne drogozzanak) magában foglalja a legális és illegális drogokat és a viselkedéses addikciókra vonatkozó prevenciót nem különítheto el az egészség általános és különösen nem az egészség mentális, pszichés hangsúlyú fejlesztésétol Ha az iskolában felszínre kerülnek a drogproblémák, az elsodleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ilyenkor beavatkozásra van szükség, általában megfelelo (külso) szakemberek bevonásával.

    5. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A Nemzeti Drogstratégia ajánlott prevenciós módszerei: együtt kezelik a legális és illegális drogokat az egészségfejlesztés egész-szeru (holisztikus) modelljét alkalmazzák amelyek a családokat és az elsodleges vonatkozási személyeket is képesek bevonni hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a droghasználathoz vezeto viselkedés befolyásolását célozzák meg (nem pusztán a tudást és az attitudöt) foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal, bevonják a kortársakat kurrikulumszeruen épülnek be a tananyagba lehetoleg már alsó tagozatban, de legkésobb felso tagozatban alkalmazhatók (bár a középiskolai kezdés is jobb, mint a semmi) figyelembe veszik az iskola szervezeti világát és az iskolát körülvevo helyi közösség felépítését

    6. Az iskola, mint prevenciós színtér A „FÜGE” Devianciaprevenciós program három modulja: 1. Diákokra épülo prevenciós program tanórák tartása (5x45 perc) diákönkormányzatokkal való együttmuködés iskolai közösségi programokban való együttmuködés, pl.: Egészségnap 2. A pedagógusokra épülo prevenciós program képzés esetmegbeszélo az iskolai drogstratégia megírása, aktualizálása 3. A szülokre irányuló prevenciós program - képzés, tájékoztatás

    7. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai Diákokra épülo prevenciós program: - a bizalom elnyerésével a diákokkal bármilyen, akár a személyes, intim szférákat érinto témákról is lehet beszélni - témák: a kamaszkor létkérdései, nehézségei, pozitív és negatív megoldásai: drog, alkohol, viselkedéses addikciók öngyilkossági kísérletek családi konfliktusok, azok megoldási lehetoségei szerelem, szex, intimitás, a kapcsolatteremtés lehetoségei, nehézségei az osztály, mint közösség együttmuködése, képviselete a pedagógusok felé a média negatív hatásai stb.

    8. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A diákokra irányuló prevenciós programok tapasztalatai: - igény van ilyen típusú beszélgetésekre, az együttmuködés s a visszajelzések alapján (az osztályfonöki órákon kevés példa van ehhez hasonló kezdeményezésekre) - megvalósul ezen keretek között a szurés lehetosége: amely a problémás gyerekeket teszi „láthatóvá” és megszólíthatóvá („folyosói munka”) - a megszólítás kétirányú: 1. a gyerekek megérintodnek és maguk kérnek segítséget 2. a problémás gyereket „látja” a segíto, és neki magának van lehetosége megszólítani órán kívül a tanulót

    9. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai 2. A pedagógusokra épülo prevenciós programok tapasztalatai: - tapasztalataink szerint kevés a tudás mind a szenvedélybetegségrol, mind a mentális egészség témakörérol: gyakori az a kérés az elso megjelenésünkkor, hogy eloadást tartsunk ebben a témában - sok esetben elofordulnak eloítéletek: attitudformálás is szükséges a tudásátadáson kívül - konkrét esetek megbeszélésének igénye is jelentkezik - a tanári karnak nincsenek egységes stratégiái, megoldásai a problémás esetekre - kevés a tudás a delegáció lehetoségeirol és módszerérol - más, a szociális szakma nézeteitol eltéro gondolkodás jellemzo - problematikus továbbá annak a hiátusnak a betöltésére irányuló „átképzési” törekvések, amelyek a pedagógusokat célozzák meg, oka hogy nincs az iskolákban professzionális segíto: nem költség hatékony, tudást adnak, nem szemléletet, folytathatóság nincs biztosítva, nincs szakmai kontroll

    10. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai 3. A szülokre irányuló prevenciós program tapasztalatai: - minden „kampány” ellenére kevesen vesznek részt - a nem problémás gyerekek, nem problémás, más témákra is nyitott, törodo szülei vesznek részt - a problémásak a „normál” szüloi értekezleten sem megszólíthatóak: az esetek többségében nem jönnek el - a szülokre általánosan elmondható, hogy nem tájékozottak, náluk érvényesül leginkább a média negatív hatása; eloítéletesek - nincs vagy csak kevés tudásuk van a segítségkérés lehetoségeirol: intézményekrol, a motiváció módszereirol

    11. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A kampányszeru programok kritikája: - nem biztosítja a folytathatóságot - az élmény lokális marad, majd hamar elévül, elfelejtodik - az aktuális helyzetek megoldatlanok maradnak, a tanult módszerek több kipróbálást igényelnek - a szemléletformálás hosszabb ido a szüloknél és a pedagógusoknál - a segítoi szemlélet integrálatlan marad, a pedagógusok nem értik, s nem is tudnak együttmuködni a segítoi szakmával: mind az alapellátás mind a szakellátás területérol

    12. A korai kezelésbevétel Az elsodleges megelozés céljai: A serdülokori teljes absztinencia (nikotin, alkohol, illegitim szerek) elérése, illetoleg fenntartása, és a felnottkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna. Továbbá a droghasználat kezdetének minél késobbi életkorra való kitolása, valamint a visszatéro, ill. rendszeres droghasználat megelozése. Az információ (tudás) növekedése a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, valamint a velük kapcsolatos negatív attitud kialakítása. Egészséges, vagy egészségesebb élet, jobb életminoség kialakítása. /Rácz 2001./

    13. A korai kezelésbevétel Elsodleges prevenció célja: Ideális cél: serdülokori teljes absztinencia elérése illetve fenntartása felnottkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, mérsékelt ivás Reális cél: a serdülokori legitim és illegitim droghasználat prevalenciájának csökkentése használat kezdetének kitolása idosebb korra visszatéro szerhasználat megelozése információk növelése A korai kezelésbevétel: - a problémák idoben való érzékelése és az erre adott szakmai válaszok: delegálás a megfelelo intézménybe (alap- és szakellátás) - a segítségkérés és nyújtás eszköztárának fejlesztése, tájékoztatás, „megkeresés”: azaz kimenni az intézmény falain kívülre, ezáltal is csökkenteni a segíto szakma iránt tapasztalható eloítéletet

    14. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Az iskolai szociális munka: - a korai kezelésbe vétel céljait valósítja meg - a prevenciós tevékenységeket lát el - gyermekvédelmi feladatot lát el: kapcsolatot tart az ellátó, segíto intézményekkel Az iskolai szociális munkás: - az egész iskolaközösség segítoje (pedagógus, diák, szülo) - egyéni konzultációt végez - csoportfoglalkozást és közösségi munkát végezve több száz diák számára tud professzionális támogatást nyújtani. Az iskolai munka fontosságát az INDIT Közalapítvány a több éve folytatott speciális prevenciós tevékenysége mentén ismerte fel, ezért létrehozott egy iskolai szociális munkás hálózatot, amelyet a szakminisztérium pilot-programként második éve támogat. Stratégiai célként nevesítheto, az iskolai szociális munka Pécs valamennyi középiskolájára való kiterjesztése.

    15. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Elozmények: - Pécs város három iskolájában volt iskolai szociális munkás: Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola, Gandhi Gimnázium, Köztársaságtéri Általános Iskola: közöttük nem volt szakmai kapcsolat, „elszigetelten” muködtek - ezt a teamet fogta össze a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkása - a prevenciós tapasztalatok egyre sürgetobbé tették a segíto szakma jelenlétét az iskolákban - azt is láttuk, hogy nehézséget jelent a szakmai objektivitás szempontjából, ha a segíto foglalkozásút az iskola maga finanszírozza: lojalitás-problematika - úgy láttuk, jobb, ha az iskola intézményétol független finanszírozásból muködik, akkor jobban képes lehet a szakmai függetlenségre - a P.T.E. Szociális munka tanszékén folyik iskolai szociális munka kurzus: elso diplomában képzodnek szakemberek=költséghatékonyság, tudás, szemlélet

    16. Az iskolai szociális munka pécsi modellje a minisztérium támogatásával egy kutatás részeként három pécsi középiskolában indult el az „Iskolai szociális munka pécsi modellje” címu szakmai program Az iskolai szociális munka pécsi modellje: hálózatban, nem elszigetelten muködnek: rendszeres stáb a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkásának vezetésével nem az iskola, hanem az INDIT Közalapítvány finanszírozza nem tartozik a gyermekvédelmi alapellátáshoz csak egy iskolában lát el feladatot, nem összevont intézményeknél a munkája napi 8 órában az adott iskolában folyik és az akörüli teendokben (szociális ügyek intézése, kapcsolattartás a segíto intézményekkel, családlátogatás): mindig elérheto

    17. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Jövokép: Pécs város közép- és hosszú távú cselekvési stratégiájában 2009-ig a megvalósítandó célok egyike, hogy Pécs minden közoktatási intézményében legyen iskolai szociális munkás, melynek szakmai felügyeletét az INDIT Közalapítványra bízza, s módszertanilag az iskolai szociális munka pécsi modelljét ajánlja.

More Related