1 / 63

Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben. Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007. A TMR (total mixed ration = komplett v. teljes takarmánykeverék ).

donagh
Télécharger la présentation

Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A teljes takarmánykeverék (TMR) etetésének szerepe, előnyei és gyakorlata a tejelő tehenészetekben Dr. Orosz Szilvia egyetemi docens SZIE, Takarmányozástani Tanszék Gödöllő 2007

  2. A TMR (total mixed ration =komplett v. teljes takarmánykeverék ) A TMR ( HOMOGÉN KEVERÉK ) etetésének előnyei • egész évben azonos összetételű TMR etetése a csoporton belül, kiegyenlített táplálóanyag-ellátottság • takarmányozás: termelési szint és laktációs stádium szerint • irányíthatóság, munkatermelékenység fokozása • az állat ne tudja a számára ízletesebb komponenseket kiválogatni, • az anyagforgalmi zavarok (elsősorban a bendőacidózis, ketózis) megelőzése, • termeléscsökkenés megelőzése (rangsor: üszők-tehenek) • a takarmányfelvétel táplálóanyag-ellátottság egyedi különbségeinek csökkentése csoporton belül • a tehén táplálóanyag-ellátottságának kiegyenlítése egy napon belül bendő kémhatásának napi ingadozása csökkenthető • bevezetésével: 2-3 kg/tehén/nap értékkel javul a tejtermelés

  3. A TMR előállításának lépései kitermelés bemérés aprítás keverés (5-10 perc) kivetés

  4. A TMR előállításának lépései • 1. Kitermelés a tárolótérből • Szilázs kitermelése: • Cél: a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. • Kitermelő szerkezet: • falközi silókból speciális gépekkel történik (silómaró, blokkvágó), vagy szükség esetén • univerzális rakodó-berendezésekkel. • Silómaró/blokkvágó: • előny, ha a silómaró frontális illesztésű. • amennyiben a vontatott berendezésen hátul van a silómaró, úgy a silófalat bontás közben a kezelő személy nem látja!

  5. A TMR előállításának lépései • Kitermelés a tárolótérből • Bála (lucerna, széna, szalma egyéb) kitermelésére: • fedett szín alól vagy kazalban tárolt, lefedett vagy csomagolt bálából erőgép üzemeltette rakodók (homlokrakodó), • magajáró rakodógépekszálas vagy aprított formában • keverő-kiosztó kocsi silómarója (már előkészített bálából) • keverő-kiosztó kocsi felépítése szerint • a bála a robosztus felépítésű függőleges keverőcsigával rendelkező berendezésbe egyben berakható • vízszintes keverő berendezés esetében előaprítás szükséges (kalapácsos vagy késes bálabontó) a keverőcsigák kímélése és az egyenletes aprítás érdekében

  6. A TMR előállításának lépései • 1. Kitermelés a tárolótérből • Abrak kitermelése: • történhet a toronysilóból közvetlenül, • a tárolótérből csigás szállító segítségével a keverő-kosztó berendezésbe, • kanállal ellátott rakodógéppel.

  7. A TMR előállításának lépései • 2. Bemérés • A keverő- kiosztó berendezés alváza és a kocsiszekrény között elektronikus mérleg található (elektrotenzometrikus mérleg), • a mérés elméleti hibahatára:2-5 %-os • A gyakorlatban abemérés hibája főként a mérőrendszer érzékenységétől és a kezelő személy figyelmétől függ, de a komponensek tömegének aránya és a bemérési sorrend is lényeges. • A berakodás és a keverés mindig a komponensek arányától függ: a nagyobbtól haladunk a kisebb felé • A betöltés során a folyamatos működtetés fontos, mivel a töltött tartályban lévő, takarmányba „beágyazódott” berendezés indítása nagy (lökésszerű) igénybevétellel jár. Ez erőátviteli meghibásodást okozhat (meghajtólánc elszakadhat, nyírócsapszeg elnyíródhat).

  8. A TMR előállításának lépései • 3. Aprítás: • A vízszintes alsó keverőcsigán elhelyezett különböző profilú kések • hagyományos alternáló fűkasza mozgópengéje, • íves profilú kések, • körkések a berakott szálasanyagok továbbaprítására szolgálnak. • Az ellenpenge szerepét a kocsiszekrény oldalfalára erősített sima vagy recézett borda látja el. • Az aprítás mértéke és a befektetett energia függ • a kések számától, elhelyezésétől és aktuális állapotától (éles-életlen), • a keverés időtartamától, • a szénabála nedvességtartalmától (szabad tárolás: a nedves bála nehezebben aprítható)!

  9. A TMR előállításának lépései • 3. Aprítás: • A vízszintes tengelyű csigával szerelt berendezések • érzékenyek a bálasúlyra és a bála állagára (pl. vizes bála). • ezért általában előaprított anyagot termelnek bele • A függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések robosztus kivitelükből adódóan képesek az egész hengerbála egy menetben történő aprítására. • az aprítás mértékét és időtartamát jelentős mértékben befolyásolja a kések állapota. Alapanyagtól függően, de 3 havonta javasolt a késeket élezni, vagy cserélni. • függőleges keverőcsigával rendelkező berendezések késeit a nagyobb igénybevétel miatt gyakrabban kell ellenőrizni és élezni.

  10. A TMR előállításának lépései 3. Aprítás: • Hazai tapasztalatok szerint a TMR és ezen belül a szilázs/széna frakcióméretének kialakításában az alábbi berendezések játszanak szerepet • Szilázs: • a járvaszecskázón a kések sebessége, az állókés élessége és a szemroppantó henger beállítása (0,4 cm): hosszirányban zúz. • a keverő-kiosztó kocsi munkája nem befolyásolja jelentősen a szecskaméretet • a silómaró tovább aprít, a blokkvágó nem befolyásolja a szecskaméretet • Széna: • a bálázón lévő kések és számuk (több, mint 20db kés biztosít csak megfelelően egyenletes, 10-15 cm közötti mérettartományt) • silómaró alkalmazása a széna betermelésére (előaprítás) • bálaaprító (kalapácsos) vagy szeletelő (késes) berendezés alkalmazása előaprításra • keverő-kiosztó kocsi csigáinak elhelyezkedése, a rajtuk lévő kések és állapotuk • a keverés időtartama • ezek kombinációja

  11. A TMR előállításának lépései • 4. Keverés: • A kocsiszekrényben található komponensek keverését a keverő-kiosztó kocsira szerelt • függőleges 1 vagy 2 (esetleg 3 csiga: > 20m3) csiga, illetve • vízszintes tengelyű 1-2-3-4 csiga végzi. • A keverés energiaigényét • a takarmány jellemzői (szárazanyag, nedvességtartalom) és • a konstrukció is befolyásolja. • Rövidebbre szecskázott és kisebb szárazanyag-tartalmú anyagok (kukoricaszilázs) esetében kevesebb energia szükséges. • A motollás és a függőleges keverőcsigás berendezések általában lazább keveréket készítenek. • Keverési időtartam: 3-10 perc (függ a keverő-kiosztó felépítésétől, a kocsiszekrény befogadóképességétől és a benne lévő anyag mennyiségétől).

  12. A TMR előállításának lépései A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket! • A gépforgalmazók maximum 4-8 perces keverést javasolnak, így az ezen túl tartó keverés feleslegesen növeli • a túlzott frakcióméret csökkenéssel járó kockázatot, • a fajsúly szerinti osztályozódást. • A redukció mértékét befolyásolja a keverés módja • működik-e a gép a betöltés ideje alatt, • időtartama és • a keverő típusa (Kammel, 1995). • Nyugati tanulmányok azt bizonyítják, hogy ha az állatok szélsőséges fizikai szerkezettel bíró (hosszú vagy rövid részeket túl nagy arányban tartalmazó) takarmányt kapnak, nem képesek potenciális termelőképességüknek megfelelően produkálni.

  13. A TMR előállításának lépései A keverés fontos, de a túl hosszú ideig való keverés nem ad homogénebb keveréket! • Megfigyelték, hogy mind vertikális, mind horizontális keverőknél, az ajánlottidőn túli15 perceskeverés átlagosan • 9 %-kal csökkentette a hosszú (>19 mm) frakciók arányát, • szilázs esetében a csökkenés elérte a 28 %-ot, • szálas széna alapú takarmánynál pedig a 38 %-ot. • a rövid (<8mm) részek mennyiségében 20 illetve 25 %-os növekedést tapasztaltak az egyes takarmányadagokban (Rippel, 1998). • Kísérletben: fű-, kukorica- és lucernaszilázst vizsgáltak. A 30 percig tartó keverés során az 5., 10., 15., 22. és 30. percben vettek mintát. • míg afűszilázsméretének csökkenése viszonylagegyenletesképet mutatott (2-3 %percenként), addig • a lucernaszilázsnálaz első 5 perc bizonyult meghatározónak (9 % percenként) és ahátralévő idő alatt már nem volt számottevőváltozás (2 % percenként). • a kukoricaszilázsesetébenigen kis mértékű redukciótokozott a keverés, ami valószínűleg a már korábban kialakított finom szecskaméretnek tudható be (Rippel, 1998).

  14. A TMR előállításának lépései • 5. Szállítás: • A kocsi keverő terében a tároló és az istálló közötti szállítás közben (3-10 perc alatt) a csigák kívánt homogenitású keveréket készítenek. • 10 perc keverés után • túlaprít, esetleg • szétfrakcionál (fajsúly szerinti osztályozódás). • 6. Kiosztás/kivetés az istállókban vagy etetőhelyen: • A kiosztást a keverő-kiosztó berendezésen található szabályozható keresztmetszetű kiadagoló nyíláson végezzük. • Az 1 m jászolhosszra adagolt takarmány mennyiségét, annak egy folyóméterre vetített egyenletességét • a kiadagoló szerkezeti kivitele, • a takarmány struktúrája és a szecska mérete, valamint • a kocsi haladási sebessége is befolyásolja.

  15. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése és összehasonlítása vontatott (4-46 m3) vagy önjáró (6-30 m3) vízszintes (2-4) vagy függőleges (1-3) csigás, vagy motollás keverőszerkezet vágó- vagy marószerkezet nélküli, vagy egybeépített: front és hátsó illesztésű (silómaró/blokkvágó)

  16. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott keverő-kiosztó kocsik • vízszintes tengelyű leveles csiga végezte a vályú alakú puttonyban a keverést, illetve a kiadagoló nyíláshoz történő szállítást. • tömörebb TMR-t állítanak elő • túl érzékenyek a szecska méretére, és • a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt. • kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): • legkisebb: 4 m3 vontatott 1 vízszintes keverőcsigás (Monofeeder) • legnagyobb: 30 m3 vontatott 2 vízszintes keverőcsigás (Seko) • vízszintes tengelyű motollás szerkezetű keverő-kiosztó kocsi • lazább, homogénebb keveréket állít elő • érzékeny a szecskaméretre • aprítása kifogásolható, ezért a szénaféléknél bálabontó- aprító alkalmazására van szükség a berakás előtt

  17. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vontatott keverő-kiosztó kocsik • Motollás keverő-kiosztó berendezés, • ez a típust kevés cég gyártja: legismertebb képviselője a Keenan FP (8-10-14-20 m3) géptípus. • A Seko cég esetében van próbálkozás a motollához hasonló nyitott csigalevelű műszaki kialakításra, ami szintén laza keveréket állít elő. A keverő-kiosztó kocsik egy részébe (pl. Keenan) szereltekmágneses fémkeresőt, mely összegyűjti a fémdarabokat. Látva a találatokat(szög, törött késpenge, bicska stb.)meglehetősen hasznos.

  18. Keverő-kiosztó kocsikKeenan motolla (laza TMR)

  19. Keverő-kiosztó kocsik Keenan motolla (laza TMR) + bálaleszorító karok + aprítás

  20. Keverő-kiosztó kocsikújdonság: SEKO motollás keverőszerkezettel (laza TMR) Hannover, 2005

  21. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott keverő-kiosztó kocsik • Újabban készülnek keverő-kiosztó kocsik függőleges elrendezésű keverőszerkezettel, ahol • egy vagy két (esetleg 3) kúpos csiga található dézsa alakú puttonyban. • kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): • legkisebb: 5 m3 vontatott 1 függőleges keverőcsigás (Trioliet) • legnagyobb: 46 m3vontatott 3 függőleges keverőcsigás (Trioliet) • a vontatott puttonyos kialakítású kocsikra aprítóberendezést korábban nem szereltek, de már hazai kipróbálás alatt áll • a szerkezetét tekintve egyedülálló, Trioliet típusú új gép, mely blokkvágóval felszerelt dézsás kivitelű vontatott keverő-kiosztó kocsi, • illetve az AGM fejlesztésébenkapható vontatott dézsás kocsi hátsó silómaróval szerelve.

  22. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik2 függőleges csiga késekkel (késélesség) Hannover, 2005 Hannover, 2005

  23. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsikvontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

  24. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vontatott vertikális keverő hátsó blokkvágóval Hannover, 2005

  25. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front silómaróval (Faresin, Triolet, AGM)

  26. Keverő-kiosztó kocsikA vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

  27. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése Az önjáró keverő-kiosztó kocsik • elterjedésének legmeghatározóbb pontja a magas beszerzési költségés szervízigény, ezért ezeket a gépeket elsősorban a több száz tehénnel rendelkező gazdaságok használják. • előnye azonban az önjáró kocsinak, hogy nem kell hozzá külön erőgépet venni. • front kialakítású maró vagy blokkvágó csak önjáró berendezésen van (vontatott kivitel esetében nem ismert front illesztésű vágószerkezet). • Az új, önjáró típusú takarmánykeverő-kiosztó berendezések speciális kialakítású alvázra kerülnek felépítésre, és jobb bemérési pontosságot (2% alatt) biztosítanak, mint a vontatottak.

  28. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • Az önjáró keverő-kiosztó kocsik • Az önjáró gépeken a kocsiszekrények 8, 9, 12, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 22, 24 m3-es kialakításban készülnek: • kocsiszekrény kapacitása (vízszintes keverőcsigás): • legkisebb: 8 m3 önjáró 4 vízszintes keverőcsigás (RMH) • legnagyobb: 22 m3önjáró 2 vízszintes keverőcsigás (Luclar) • kocsiszekrény kapacitása (függőleges keverőcsigás): • legkisebb: 6 m3 önjáró 1 függőleges keverőcsigás (AGM) • legnagyobb: 30 m3önjáró 2 függőleges keverőcsigás (Faresin) • Minél nagyobb a kapacitás (és amennyiben el van látva silómaróval vagy blokkvágóval), annál erősebb motor kerül beépítésre a keverő-kiosztó kocsiba.

  29. Keverő-kiosztó kocsikA vágószerkezet és a keverő-kiosztó kocsi kialakításának közkereskedelemben előforduló változatai (2007.)

  30. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval

  31. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval

  32. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsikújdonság: vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Siloking, Faresin)

  33. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • mivel a meghajtást egy külön erőgép végzi, ezért a lóerő szükséglete a vontatott kivitelű gépeknek kisebbaz önjáró gépekhez képest.

  34. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • a vontatott kivitelű gépek egyszerűbb konstrukciók, ezért meghibásodásuk ritkább és szervizköltségük általában kisebb, mint az önjáró berendezéseké • a vontatott kivitel másik nagy előnye, hogy az erőgép és a keverő-kiosztó berendezés csak a betöltés, a keverés és kivetés folyamatára kell összekapcsolni, majd leakasztás után az erőgép más munkagép felakasztásával végezheti a feladatát. • nagyobb tartományú kocsiszekrény-kialakítás lehetséges a vontatott kivitel esetében: • Legnagyobb kocsiszekrény • vontatott : 46 m3(3 függőleges csigás Trioliet) • önjáró: 30 m3(2 függőleges csigás Faresin) • Legkisebb kocsiszekrény • vontatott : 4 m3(1 vízszintes csigás Monofeeder) • önjáró: 6 m3 (1 függőleges keverőcsigás AGM)

  35. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vontatott és az önjáró berendezés összehasonlítása: • Az önjáró berendezések mérlege pontosabb. • A vontatott gépeknek nincs front illesztésű maró- vagy vágószerkezete (silómaró vagy blokkvágó), csak hátsó (bekamerázható!) • Beszerzési költség: • A traktor és a keverő-kisztó kocsi együttes költsége ≠ önjáró kocsi költsége • Az összehasonlítás alapja: nagy cégek (pl. 1000 tehén) esetében a traktor nem használható másra, mert csak a keverő-kiosztó kocsi kiszolgálása lefoglalja a műszak nagy részét.

  36. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontáliskeverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: A vertikális kocsi • robosztus és függőleges kúpos keverő csiga kivitele miatt kevésbé érzékeny a takarmány minőségére(pl. vizes bálapalást) és szerkezetére, • a szénabálát egy menetben képes aprítani és keverni, ezért nem feltétlenül szükséges előaprító berendezés, • lazább keveréket képez, • vontatott kivitelben a hátsó blokkvágóval szerelt változat a gyakoribb, egyetlen silómarós változat van jelenleg, de • az önjáró berendezés ma már ugyanúgy szerelhető silómaróval vagy blokkvágóval a fronton (így nem kell külön maró- vagy vágószerkezet)

  37. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése A vertikális és a horizontális keverőcsigás (nem motollás) kocsi összehasonlítása: • A vertikális kocsi • vontatott kivitelben sokkal nagyobb térfogatú kocsiszekrény alakítható ki, • mivel hosszában bővíthető (2 vagy 3 csiga) könnyebben illeszthető az istálló és az etetőút méretéhez: • 5-46 m3(vontatott, függőleges keverőcsigás Trioliet) és 4-30 m3 (vontatott, vízszintes keverőcsigás) • 6-24 m3(önjáró, függőleges keverőcsigás) és 8-22m3(önjáró, vízszintes keverőcsigás) – nem jelentős a különbség

  38. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverék térfogatsúlya szerinti összehasonlítás: vertikális vagy horizontális kialakítás esetében

  39. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A vertikális és a horizontális kialakítású keverő-kiosztó berendezés kapacitásigényének összehasonlítása: a vertikális igénye kisebb • A horizontális kocsi • Képes silómaróval aprítani a szénát, de lassú (biztosabb és egyenletesebb méret) • Tömörebb TMR-t állít elő, de homogén eloszlást ad és egyenletesen osztja ki az etetőút mentén. • Vontatott kivitelben több a (hátsó silómarós) változat.

  40. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró • a maróhenger szerelhető függőleges tartószerkezetre, vagy csuklópontban elforduló karra. Ez utóbbi esetben íves bontott falfelület keletkezik (leomlás következhet be nagy falmagasság esetében). • a maróhenger a pajtában vagy nagybálában tárolt széna felszedésére is alkalmazható, közben a bontást és darabolást is elvégzi, de lassú. • más, ömlesztett takarmányok is felszedhetők a ‘takarmánykonyhából’silómaróval • a maróhengeres silóbontók üzemeltetése biztonságos. • a maródob azonban tovább aprítja a szilázst/szenázst, ami a TMR szerkezete szempontjából kritikus lehet (különösen lucernaszenázs esetében, mely fontos struktúrforrás)

  41. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített marószerkezet: a silómaró • A szilázs kitermelése folyamán követelmény, hogy a megbontott silófal minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel, így a romlási veszteség nagymértékben csökkenthető. • Praktikusabb, ha a silómaró a fronton van elhelyezve, így • a kezelő látja a maródob munkáját (egyenletesebb silófal képezhető), • kisebb a kockázata annak, hogy romlott anyag vagy fólia kerüljön a kocsiszekrénybe, • védi a berendezést az esetleges meghibásodástól.

  42. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • Régebben csak a vízszintes csigás önjáró kocsikon volt front illesztésű silómaró, napjainkban azonban már front illesztésű silómaróval szerelt önjáró dézsás keverő-kiosztó kocsi is van forgalomban (Siloking). • Hátsó szerelésű vágószerkezet: hozzá kell azonban tenni, hogy a modernebb berendezések esetében • a hátsó szerelésű vágószerkezet munkáját a fülkéből egy (hátul elhelyezett) kamerával lehet figyelni. • továbbá van olyan vontatott függőleges csigás szerkezet is, ahol a berendezés hátsó tengelye mögött elhelyeztek egy nyitott, egyszerű kialakításúhátsó kezelőfülkét a silómaró irányítására. Ez a megoldás nagyban segítheti a kezelő munkáját, de még nem elterjedt.

  43. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval(Trioliet)

  44. Vontatott vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (AGM)

  45. Vontatott horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Faresin)

  46. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik vertikális keverő front illesztésű silómaróval (Faresin, Siloking) vertikális keverő hátsó illesztésű silómaróval (Triolet) Nem ismert

  47. Önjáró vertikális keverő-kiosztó kocsik újdonság: vertikális keverő front illesztésű blokkvágóval önjáró vertikális keverő hátsó illesztésű blokkvágóval Nem ismert

  48. Önjáró horizontális keverő-kiosztó kocsik horizontális keverő kocsi front illesztésű silómaróval önjáró horizontális keverőkocsi hátsó illesztésű silómaróval vagy blokkvágóval Ilyen nincs

  49. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A keverő-kiosztó kocsival egybeépített vágószerkezet: ablokkvágó • csak dézsás kivitelű vontatott berendezésen dolgozik hazánkban egyelőre. • a függőleges csigás kivitelű kocsik esetében vontatott és önjáró típusoknál egyaránt gyártanak blokkvágóval egybeépített berendezést. • A blokkvágó lehet front vagy hátsó szerelésűaz önjáró berendezések esetében. • Az előzőekben leírt előnyök miatt javasolt a frontra szerelt blokkvágó (létezik, de hazánkban még jelenleg nincs munkában). • A blokkvágó alkalmazásához • a kezelő személyzet részéről nagyobb gondosság és tapasztalat szükséges, mivel előre meg kell becsülni a ’kiharapott’ rész súlyát. • A blokkvágóval is kiváló minőségű silófal készíthető. • A blokkvágóval szerelt dézsás keverő mérlegelésének pontosságáról megoszlanak a vélemények. • továbbá kérdés az időbeli hatékonysága is. • A blokkvágó feltétlen előnye, hogy nem aprítja tovább az anyagot.

  50. Keverő-kiosztó kocsik jellemzése • A silómaró és a blokkvágó kapacitásigényének összehasonlítása: • Vontatott kivitelben a silómarónak lehet nagyobb a kapacitásigénye (silómaró: 10 LE vs. blokkvágó: 3 LE). • Önjáró kivitelben a silómarónak nincs külön kapacitásigénye.

More Related