BME, Vízi Közm ű és Környezetmérnöki Tanszék. OXIDÁCIÓ ÉS FERT Ő TLENÍTÉS A VÍZ ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN. L AKY D ÓRA. V ÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK. MIR Ő L LESZ MA SZÓ?. KLÓR alkalmazása az ivóvíz- és szennyvíztisztításban
Une image / un lien ci-dessous est fourni (tel quel) pour télécharger la présentation
Politique de téléchargement : le contenu du site vous est fourni TEL QUEL pour votre information et votre usage personnel ; il ne peut être vendu, concédé sous licence ni partagé sur d’autres sites sans l’accord de son auteur.Le contenu vous est fourni TEL QUEL, pour votre information et votre usage personnel uniquement.Téléchargez la présentation en cliquant sur ce lien.Lors du téléchargement, si vous ne parvenez pas à télécharger une présentation, l’éditeur a peut-être supprimé le fichier de son serveur.Pendant le téléchargement, si vous ne parvenez pas à obtenir une présentation, le fichier a peut-être été supprimé par l’éditeur.
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK MIRŐL LESZ MA SZÓ? • KLÓR alkalmazása az ivóvíz- és szennyvíztisztításban • Ivóvíztisztítás: oxidációs célok, részletesebben a törésponti klórozásról • Ivóvíz és szennyvíz fertőtlenítése klórral • ÓZON alkalmazása • Ivóvíz – alkalmazási területek (oxidáció általánosságban, fertőtlenítés) • Szennyvíztisztítás – ózon alkalmazása • Az ózonhoz kötődően: AOP eljárások • UV alkalmazása (ivóvíz és szennyvíz fertőtlenítése)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK KLÓR ALKALMAZÁSA • Oxidáció céljára (általában: „előklór”-ként) • Pl. vas, magán vegyületek oxidálására (amennyiben a levegős oxidációt szükséges kiegészíteni) • Arzén oxidációjára • Ammónium-tartalmú nyersvizek esetén: törésponti klórozás az ammónium eltávolítása céljából (esettanulmány bemutatása) • „Előklór” alkalmazása káros melléktermékek képződhetnek • Bizonyos országokban (pl. Ausztria) az „előklór” használata nem megengedett • Fertőtlenítési célra • Víz- és szennyvíztisztításban egyaránt
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A KLÓR HIPOKLÓROSSAV ÉS HIPOKLORIT ION EGYENSÚLYA A PH FÜGGVÉNYÉBEN [OCl-] = [Cl2] C T Cl OCl- = C T Cl Cl2 1,0 [HOCl] = C T Cl HOCl 0,5 0 -2 10 0 8 2 4 6 [Cl-] = 10-3 M, C T Cl = [Cl2] + [HOCl] + [OCl-]
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK PRÓBAÜZEMI TAPASZTALATOK – AOX* A szabványos paraméterek határértéken belül** AOX értékek: 110-230 µgCl/L (*Adsorbable Organic Halogenids - Adszorbeálható Halogénezett Szerves Vegyületek)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AOX PROBLÉMÁRÓL ÁLTALÁBAN… Klórozási melléktermékként keletkezik (ld. THM) Mutagén, karcinogén Gyűjtőparaméter (szemben a THM-mel, ami jól definiált) Mérési nehézségek Határértékek: Európai Unió 98/86 (1998) ivóvizes direktíva – nincs előírás WHO Guidelines for Drinking-water Quality (2004) – nincs ajánlás 201/2001-es Kormányrendelet – nincs előírás
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AOX PROBLÉMÁRÓL ÁLTALÁBAN… AOX értékek: 110-230 µgCl/L „a technológia során, a klórozási melléktermékként képződő AOX vegyületek mennyisége a tisztított vízben legalább az egészségügyi szempontból még tolerálható 50µgCl/L-re csökkenjen. Az üzemelés során törekedni kell az egészségügyi kockázat szempontjából elfogadható 25 µgCl/L irányérték elérésére. -A képződő AOX vegyületek eltávolítása legalább 30%-os hatásfokot érjen el úgy, hogy a fenti érték folyamatosan biztosított legyen.” ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AOX PROBLÉMÁRÓL ÁLTALÁBAN… A 201/2001-es kormányrendelet 5.§ 8. bekezdése lehetővé teszi hogy „az ÁNTSZ megyei intézete olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyre nincs a 3. § szerint meghatározott határérték, amennyiben feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet” Az ÁNTSZ esetleges ellentétes tartalmú állásfoglalásáig a vízműveknek készülni kell az 50 illetve 25 µgCl/L-es AOX határérték betartására!
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK KLÓRADAG - MELLÉKTERMÉK KÉPZ. KAPCS. Klóradag – melléktermék képződés összefüggése Törekedni kell a pontos klóradagolásra!
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK EREDMÉNYEK A látszat ellenére nem feltétlenül van szoros összefüggés a nyersvíz ammónium-ion koncentrációja és a keletkező melléktermékek mennyisége között, mivel a szervesanyag és a klór a prekurzorok A szükséges klóradag függ a nyersvíz: • Ammónium-ion koncentrációjától • Egyéb oxidálható anyag koncentrációjától (pl. szervesanyag, vas stb.)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK EREDMÉNYEK Az ammónium oxidációja és a szervesanyag klórozódása párhuzamos folyamatok, egymáshoz viszonyított sebességük viszont kérdéses.
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK REAKCIÓSEBESSÉG Klórfelesleggel az ammónium eltávolítás időszükséglete csökken – de a melléktermék képződés is felgyorsul
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK KÖVETKEZTETÉSEK Előkezelést (oxidáció, koaguláció) egyedileg kell megvizsgálni. (((Szélső esetben még káros hatása is lehet))) Előzetes GAC-os szervesanyag eltávolítás jó eredményeket hoz, de a GAC védelme miatt túl bonyolult (drága) lesz a technológia. (GAC-ra nem célszerű lebegőanyaggal teli vizet engedni…)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AKTÍV SZÉN TÍPUS KIVÁLASZTÁSA 5 különböző széntípus hónapokig tartó helyszíni vizsgálata Vízmennyiség és vízminőség rendszeres ellenőrzése
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK SZÉNVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Az eredmények az 50 µgCl/L AOX érték elérésére vonatkoznak Jelentős kapacitásbeli különbségek Kis kapacitás AOX-re hamar kimerül Ár – kapacitás – gazdaságosság – vízminőség
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AJÁNLÁSOK (1) • Fontos az optimális klóradagolás • Reakcióidő reaktortartály (GAC előtt: milyen tartózkodási idő) • Előkezelés oxidáció/koaguláció/GAC hatása változó • Előzetes vizsgálatok fontossága (tervezés előtt!)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AJÁNLÁSOK (2) • GAC töltet vastagsága minimum 100 centiméter • Kontaktidő a GAC-on: minimum 10 perc • Folyamatos üzemeltetés: fertőtlenítés és kontakt idő • Aktív szén minősége: folyamatos üzemű kísérletek • Jól működő telepnél is célszerű aktívszén-csere gazdaságossága
Vibrio Cholerae Giardia lamblia Cryptosporidium parvum VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK ISMÉTLÉS – A FERTŐTLENÍTÉSRŐL… • A cél: baktériumok, vírusok, protozoák inaktiválása • Az inaktiválás módja: a sejtösszetevők károsítása valamilyen módon (fertőtlenítőszertől függ, hogy milyen módon)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK HOGYAN INAKTIVÁLUNK? • A sejtösszetevők (pl. sejtfal, sejtmembrán, stb.) makromolekulákból állnak. Ezek nagy tömegű molekulák, melyek a következő monomerekből (egységekből) épülnek fel: • cukrok • zsírsavak • nukleotidok • aminosavak • A fertőtlenítőszerek ezeket a sejtösszetevőket károsítják, ezáltal gátolják a sejt anyagcseréjét, reprodukcióját
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK CUKROK • A cukrok olyan szerves anyagok, melyekben a szén:hidrogén:oxigén arány = 1:2:1 • Két példa: • A nukleinsavak vázát 5 szénatomból álló cukor alkotja • A cukrok továbbá összekapcsolódva poliszacharidokat képeznek, melyek a sejtmembrán fontos összetevői Glükóz Ribóz
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK ZSÍRSAVAK • A zsírsavak a lipidek alkotóelemei • Egy erősen hidrofil, és egy erősen hidrofób részből állnak • Sejtmembrán összetevők • A példa egy három zsírsavból álló lipidet mutat be: R = alkil csoport (CnH2n+1)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK NUKLEOTIDOK • Egy nitrogén-tartalmú szerves bázisból (adenin, timin, citozin, guanin) • Egy pentóz cukorból • Egy foszfátcsoportból A nukleotidok három fő egységből állnak:
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK NUKLEOTIDOK (N-TARTALMÚ BÁZISOK) • A nitrogén-tartalmú szerves bázisok két csoportra oszthatók: pirimidinekre és purinokra. A pirimidinek 6 atomos, a purinok 9 atomos heterociklusos gyűrűt tartalmaznak (Wikipédia)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK NUKLEOTIDOK • A nukleotidok a nukleinsavak (DNS, RNS) összetevői • A DNS és RNS bázis-sorendje felel a genetikai információk átörökítéséért • A nukleotidok amellett, hogy a DNS és RNS alkotóelemei, az adenazin-trifoszfát és különféle ko-enzimek felépítésében is szerepet játszanak ezek a molekulák vezetik, katalizálják a sejtben lejátszódó, energiát igénylő folyamatokat
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK AMINOSAVAK • Az aminosavak peptid-kötésekkel összekapcsolódva alkotják a fehérjéket • A fehérjéknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg: szerkezeti fehérjék (a sejt felépítésében vesznek részt), illetve enzimek (a sejtben lejátszódó kémiai folyamatokat katalizálják) R = alkil csoport (CnH2n+1)
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK MIÉRT KELL FERTŐTLENÍTENI A VIZET? • Ivóvíz esetén szigorú előírások a víz mikrobiológiai minőségére vonatkozóan (ld. későbbi előadások). A víz nem tartalmazhat kórokozó mikroorganizmusokat, hiszen jelenlétük azonnali, tömeges megbetegedésekhez vezetne • Szennyvíz esetén is szükség lehet fertőtlenítésre: amennyiben a Vízügyi Felügyeletek telepszámra vonatkozó határértéket is előírnak (abban az esetben ha a közvetett befogadó fürdésre, sportolásra használt, illetve vízbázisként funkcionál) forrás: Varga Gy., Lugosi R.
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A KLÓR ALKALMAZÁSA IVÓVÍZ FERTŐTLENÍTÉSRE • Részletek (ld. korábbi előadások) • Számos hátránya (melléktermékek, kellemetlen íz, stb.) mellett a klór nagy előnye, hogy a hálózatban hosszan kifejti kedvező hatását, ezáltal hatékonyan képes megakadályozni a mikroorganizmusok újraszaporodását
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A KLÓR ALKALMAZÁSA SZENNYVÍZ FERTŐTLENÍTÉSRE • ELŐNYÖK: • Jól ismert, régóta alkalmazott technológia • Hosszantartó fertőtlenítő hatása van • Lényegesen olcsóbb eljárás mint pl. az ózon, UV alkalmazása • Adagolása nagyon rugalmas • Szagproblémákat is csökkenti • HÁTRÁNYOK: • Deklórozásra lehet szükség a befogadó vízi ökoszisztéma védelme érdekében • A deklórozott vegyületek környezetre gyakorolt hatása hosszú távon nem ismert • THM képződés • Számos mikroorganizmus tekintetében kevésbé hatékony mint pl. az ózon és UV Forrás: EPA