1 / 16

Kalkuláció

Kalkuláció. A kalkuláció fogalma, célja és feladata. A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás

dysis
Télécharger la présentation

Kalkuláció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Kalkuláció

  2. A kalkuláció fogalma, célja és feladata • A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. • Kalkuláció fogalma alatt a • a gazdasági kalkuláció, valamint • az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. • A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység. Dr. Francsovics Anna

  3. A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek • A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. • előkalkulációt, • közbenső és • utókalkulációt. • A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele. Dr. Francsovics Anna

  4. Az előkalukuláció • Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. • Az előkalkuláció készülhet • új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, • saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, • saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, • a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan. Dr. Francsovics Anna

  5. Az előkalkuláció II. • Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: • norma szerinti előkalkulációt, • tervkalkulációt. Dr. Francsovics Anna

  6. Közbenső kalkuláció • Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. • Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. • A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen. Dr. Francsovics Anna

  7. Utókalkuláció • Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével. Dr. Francsovics Anna

  8. Utókalkuláció II. • Az utókalkuláció lehetőséget teremt: • a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, • adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, • információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltség-csökkentési terv megállapításához, • kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, • a vállalat árpolitikájának megítéléséhez Dr. Francsovics Anna

  9. A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: • osztókalkuláció, • pótlékoló kalkuláció, • gépórakalkuláció, • normatív kalkuláció. Dr. Francsovics Anna

  10. Osztókalkuláció • Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: • egyszerű osztókalkulációt, • egyenértékszámos osztókalkulációt, • fázisonkénti osztókalkulációt. • Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat. Dr. Francsovics Anna

  11. Pótlékoló kalkuláció • A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, • hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, • az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, • majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre. Dr. Francsovics Anna

  12. Pótlékoló kalkuláció II. • A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: • az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, • felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, • a tényleges gépi normaóra, • a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét. Dr. Francsovics Anna

  13. Gépóra kalkuláció II. • Az egy órára jutó gépköltség (Kg): • Ahol: • t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, • g = a fajlagos gépóraköltség, • i = 1....n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma. Dr. Francsovics Anna

  14. Normatív kalkuláció • A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. • Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. Dr. Francsovics Anna

  15. Normatív kalkuláció • Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: • 1. Alapkalkuláció szerinti önköltség • 2. ± Normaváltozások • 3. Norma szerinti önköltség • 4. ± Normaeltérések • 5. Utókalkulált tényleges önköltség Dr. Francsovics Anna

  16. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Elérhetőség: francsovics.anna@kgk.bmf.hu Dr. Francsovics Anna

More Related