1 / 14

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése. Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu. A tervezési menetrend főbb állomásai. július 1. augusztus 2. szeptember. november. Pályázatok, és új fejlesztés-politikai eszközök. 2012.

eara
Télécharger la présentation

A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu

  2. A tervezési menetrend főbb állomásai július1. augusztus 2. szeptember november Pályázatok, és új fejlesztés-politikai eszközök 2012 2013 2014

  3. A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszakösszehasonlítása (1/2)

  4. A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszakösszehasonlítása (2/2)

  5. EURÓPA 2020 Stratégia: Hazai és uniós számszerű célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): EU 2020 célkitűzések: • a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; • energia/klíma: • ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; • Energiahatékonyság 20%-os növelése; • Megújuló energia részarányának20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik A szegénységben élő népesség száma 450.000fővelcsökken K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő 2020 Megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest

  6. FEJLESZTÉSI FÓKUSZOK: Az Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés, amelyre a 2014-2020-as időszakban a fejlesztéspolitika épül Az EU tematikus célkitűzései: • A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; • Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; • A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; • A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; • A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; • A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; • A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; • Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; • Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

  7. Magyarország 2014–2020-as uniós forrásfelhasználásának célrendszere:a nemzeti és az uniós célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája EU 2020 Fenntartható növekedés Intelligens és befogadó növekedés Befogadó növekedés Korai iskola elhagyók aránya 10% Szegénységben élők arányának csökkentése 23,5%-ra K+F ráfordítás a GDP arányában 1,8% Foglalkoztatottság 75% Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves korosztályban 30,3% Megújuló energia aránya 14,65% 10%-os teljes energia-megtakarítás ÜHG kibocsátás legfeljebb 10 %-os növekedése 2005-től Magyarország 2020-as célértékei (NRP) Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés Gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása Foglalkoztatási szint növelése a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre Társadalmi felzárkóztatás, népesedési kihívások kezelése és Jó Állam A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Energia- és erőforrás hatékonyság növelése Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (4. tematikus célkitűzés) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének javítása (3. tematikus célkitűzés) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (8. tematikus célkitűzés) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése (1. tematikus célkitűzés) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (8. tematikus célkitűzés) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás (10. tematikus célkitűzés) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása (5. tematikus célkitűzés) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás (10. tematikus célkitűzés) Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, és e technológiák használatának és minőségének javítása (2. tematikus célkitűzés) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás (4. tematikus célkitűzés) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (6. tematikus célkitűzés) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás (11. tematikus célkitűzés) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének javítása (3. tematikus célkitűzés) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése (7. tematikus célkitűzés) GINOP VEKOP KEHOP VEKOP EFOP VEKOP A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése (7. tematikus célkitűzés) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (6. tematikus célkitűzés) KOPVEKOP TOP VEKOP Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás (11. tematikus célkitűzés) VP/MAHOP

  8. Az Operatív Programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában és Forintban) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).

  9. Az operatív programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők.

  10. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (NFFS) alapján: • Fenntarthatóságon azt értjük, hogy „az egyéni jó élet és a közjó" biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generáció számára is megőrzi, bővíti azokat. • A fenntartható fejlődés nem lehetséges négy alapvető erőforrás, az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások megőrzése nélkül. Az erőforrások között szinergiák és összefüggések vannak. Egy fenntarthatóbb állapot eléréséhez különösen fontos az emberi és társadalmi erőforrások szerepe, mivel a fenntartható gondolkodásmód és attitűd a többi erőforrásról hozott döntésekben is érvényesül.

  11. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/1. • Környezeti fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések: • Megújuló energiák és energiahatékonyság • Természeti erőforrások fenntartható használata: közvetlen kibocsátá-scsökkentés, fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés, lokálisan is elérhető források • Felkészülés az éghajlatváltozás kihívásaira • Környezeti monitoring rendszerek • Foglalkoztatottság • A foglalkoztatottság növelésével mind a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági célok is elősegíthetőek • Tudás alapú társadalom • Köz- és felsőoktatás szakképzési rendszer fejlesztése, innováció térnyerésének támogatása – emberi erőforrások fenntarthatósága és fejlesztése ; • Versenyképes gazdaság - tudásgazdaság • Magas hozzáadott értékű iparágak térnyerésének támogatása, gazdasági innováció erősítése, - tudás intenzív iparágak jellemzően alacsony környezeti terheléssel járnak, üzleti fenntarthatóság mellett a környezeti fenntarthatóságot növelik. • Vállalkozásfejlesztés – duális gazdaságszerkezet oldása • Helyi gazdaság fejlesztése

  12. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/2. • Élhető vidék – területi kiegyensúlyozottság • Helyi, térségi fejlesztések fontossága • A helyi gazdasági rendszerek helyreállítása • Felelős területi szereplők (a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok tervezésének felelősei) • Térségileg decentralizált fejlesztések • Szolidáris társadalom • Társadalmi befogadás szempontjainak megjelenítése • Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben

  13. Az Operatív Programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában és Forintban) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).

  14. 2/2. Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu

More Related