1 / 24

Kínai asztrológia I

Kínai asztrológia I. Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia. Mi az asztrol ógia?. Mai terminológia szerint: Asztronómia a csillagászat Asztrológia a csillagjóslás Régen nem volt különbség. Alapvetően nem személyes jóslatok, hanem országra vonatkozók.

edna
Télécharger la présentation

Kínai asztrológia I

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kínai asztrológia I Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia

  2. Mi az asztrológia? • Mai terminológia szerint: • Asztronómia a csillagászat • Asztrológia a csillagjóslás • Régen nem volt különbség. • Alapvetően nem személyes jóslatok, hanem országra vonatkozók. • Különösen fontos az asztrológia naptárkészítő szerepe, mikor van újév, mikor kell vetni, mikor kell aratni. A 365 nap követése nagyon nehéz feladat.

  3. Naptárkészítés tudományossága • Hogy értelmezzük? • Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár, akkor van x. hó y.-a. Ha ekkor vetjük a gabonát, akkor jó lesz a termés. • Amikor a nap ebben és ebben a csillagképben jár akkor a csillagnak köszönhetően áldásos elvetni a gabonát. • Az előbbi szerint ma is értékelhető tapasztalati tudásról van szó, de prezentizmus hibájába esünk. • Empirikus adat vagy korrespondenciális elmélet?

  4. Csillagászat és a tudománytörténet • Az általunk ismert kultúrák nagy fontosságot tulajdonítottak a csillagok megfigyelésének. • Értékelni lehet, hogy az egyes csillagászati adatokat milyen pontosan ismerte egy adott kultúra. • Nagyon könnyű a prezentizmus hibájába esni, és elfelejteni, hogy nekik mást jelentettek ezek a „tudományos eredmények”. • Ha ezt a hibát elkerültük, akkor jól láthatóak itt a felfogásbéli különbségek.

  5. Mérés, megfigyelés és az elmélet • Nincs értelme értékelni az adatokat az elmélet nélkül, mert nincs céltalan adatgyűjtés. Az adatok pontossága a mi tudományunk „szubjektív” értéke (ami gyakran ütközik például a koherencia értékével). • „Az elmélet határozza meg, mi az, amit megfigyelhetünk” (Einstein) • Minden megfigyelés elmélettel terhelt. • Az ókori csillagászatban a mitologikus kozmológia az elmélet

  6. Naptárkészítés • A kínai ősi vallásosságban a mezőgazdasági és asztrális mítoszok a legkorábbi időktől jelen vannak. • A mezőgazdasági év tevékenységeit mindig egy királyi rítus kezdte, majd hierarchikusan elvégezték a rítust a birtokokon, végül maguk a parasztok az igazi munkát. • Hitük szerint, ha nem mutatják be megfelelő időben a rítusokat, a természet nem követné éves ritmusát.

  7. Falusi és udvari naptár • Már időszámításunk előtti első évezred elejére a kínai kultúrkör hatalmas területet foglal magába. Nem lehet egyszerre kezdeni a munkálatokat. Falusi naptárak különválnak. • Udvarban a naptárkészítés önmagában a világ rendezésének egy módja. Mágikus tevékenység, amely az uralkodó feladata, hogy fenntartsa a rendet a világban.

  8. Csillagjóslás • Voltak jósló szövegek is, hasonlóak a mezopotámiaiakhoz: „A Kuei hsziu elhalványodása rossz aratást jelent; ha a Mars áthalad a Csio hsziun háború lesz; ha a Merkúr és a Vénusz együtt jelenik meg keleten és mind a kettő vörös fénnyel sugároz, akkor az idegeneknek végük és Kína seregei győzedelmeskednek.”

  9. Dinasztia váltás és az Égi Mandátum • Az első két dinasztia váltáskor egy-egy fejedelemség felemelkedett és átvette a királyság intézményét a hagyomány szerint. Az utolsó királyok mindig dekadensek voltak, ezért Shangdi illetve az Ég az új dinasztiát támogatta. • Ebből lett később az Égi Mandátum elmélete.

  10. Égi Mandátum és a csillagászat • Amikor a Zhou dinasztia átvette a hatalmat az utolsó dekadens Shang királytól, -1059-ben, az öt bolygó együtt állt a Vörös Madár csillagképben. A hadműveleteket a bolygók állásának függvényében indították és állították le. • Mítosz szerint a Zhou-k földoltárára a Vörös Madár leszállt csőrében egy jogarral. Vajon ez a csillagászati eseményre vonatkozó emlék? • Öt elem tan szerinti későbbi magyarázat: Vörös Madár a tűz elemhez tartozik, és a Zhou dinasztia is.

  11. Égi Mandátum és a csillagászat • Együttállás volt -1953-ban és –1576-ban is. A második jól illeszkedik a Shang dinasztia hatalomra jutására. 600 évenkénti váltások gondolata innen eredhet. • Később úgy gondolták, hogy ha az Ég megvonja a Mandátumát, akkor jeleket küld. A jeleket az asztrológusok észreveszik és intik a királyt, ezért nagy befolyásuk lett. • A nagyobb jelek pedig éhínség, szárazság és járványok, amikor is a nép fellázad és megdönti a dinasztiát.

  12. Személyes csillagjóslás • A +3. században jelenik meg Kínában a személyes csillagjóslás, amit taoisták műveltek. • Előzménye a szerencsés és szerencsétlen napok rendszere, amely a hatvanas xiazi cikluson alapul. • Tizes és tizenkettes ciklus együtt hatvanas ciklust ad. Napok és évek szintjén is működik. • Napok, hónapok és évek alapján jóslás: három féle sors. • Song korban órák is belekerültek: négy oszlop rendszer.

  13. Kozmográfia • Kozmológia a világegyetem felépítéséről szóló tan • Kozmográfia geometriai megközelítése ennek • Számunkra szokatlan mód nem szükséges a csillagászathoz • Paradigmától függ, hogy mik a megválaszolandó kérdések

  14. Ptolemaioszi modell a keringési időket elég pontosan adta meg • Viszont ahhoz, hogy ez kijöjjön olyan epiciklusokra volt szükség, ami szerint a Hold-Föld távolság többszörösére nő és csökken a keringés során. • Az, hogy a Hold látható méretének drasztikusan váltakoznia kellene ehhez, az nem zavarta őket.

  15. A Hold feletti szféra a matematika és nem a fizika területe a görögöktől kezdve egészen Newtonig. • Ha visszább megyünk, mezopotámiába, azt látjuk hogy még a csillagászatban nem hogy a fizika, de a geometria se jelenik meg. • Kozmográfia nélküli, horizont jelenségek megfigyelésére fókuszáló aritmetikai csillagászat

  16. Kínai kozmológia • Kínai alapelv „Az Ég kerek, a Föld szögletes” • Már neolit jáde díszek is erre utalnak, bár a Shang korban lehet hogy kereszt alakúnak tekintették a Földet • Viszont a csillagászat sokáig nem foglalkozik ilyesmikkel, hanem meridián áthaladásokat vizsgáltak

  17. Shi – kozmográf • A Hadakozó Fejedelemségek korában, amikor a különféle korrelatív kozmológiák kifejlődnek (Öt Elem Tana, Yin-Yang elmélet) elterjednek az asztrológiai jósláshoz használt segédeszközök • Négyzet alakú Földet jelképező lemezen az Eget jelképező korongot forgatni lehet. • A korong forgatásával a Nap éves mozgását lehet követni az Égbolton

  18. Közepén a Nagy Merítőnek nevezett Göncölszekér csillagkép látható.

  19. Gai Tian • A Hadakozó Fejedelemségek korának végére, Han kor elejére jelent meg az első ténylegesen kozmográfiai elmélet • Gai Tian 蓋天 az Ég mint Tető • Mintát a kínai kocsik adták, szögletes kocsi felett egy kerek napernyővel. Az Égbolt a nagyobb, csupán a jóstáblákon ezt nem lehetne megvalósítani.

  20. Han kor derekán megjelennek olyan változatok is, ahol az Ég és a Föld nem teljesen lapos, hanem domborodnak. • A Nap mindig felettünk van, viszont nem képes egyszerre bevilágítani a Földet. • Amikor távol van nem látjuk és éjszaka van. Az, hogy úgy látjuk mintha a horizont alá menne csupán optikai csalódás

  21. Az Ég az égi sark körül forog naponta. • A Nap az ekliptika mentén vándorol, ezáltal a napi pályája változik. • Nyáron közelebb van a sarokhoz, ezért északabbra látjuk a napfelkeltét és napnyugtát. Mivel kisebb körön kering, de ugyanakkora területet világít be, ezért hosszabbak a nappalok. • Télen mindez fordítva van

  22. Leghíresebb könyve az irányzatnak a Zhou Bi Suan Jing • Gnomonnal (napóra) végezték méréseiket. A Zhou Bi Suan Jing fő érdeme, hogy deklináció mérésére is adott módszereket, melyre a konkurens Hun Tian iskola eredményei miatt volt szükség.

  23. Hun Tian • 渾天 Az Ég mint félgömb borul a Földre • Szorosan együtt fejlődött ki az Armilláris Gömbbel. Ennek segítségével különféle szögeket tudtak mérni, például deklinációt is. • Az égbolt balra forog, a Hold és a Nap jobbra, de magával sodorja őket az Égbolt

  24. Közös elem mindkét elméletben, hogy nincs egyszerre nappal a Földön • Felmerül kérdésként hogy ha vannak csillagok, amelyek sosem mennek a horizont alá (cirkumpoláris csillagok), akkor lehetnek olyanok is, amelyek sosem emelkednek fölé. • Tang korban Yi Xing expedíciója elmegy Vietnámig, hogy délebbi csillagokat is kimérjék.

More Related