1 / 26

Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter

Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter. Dr. Fábián Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Soproni Regionális Tudományi Műhely MTA-MRTT V. vándorgyűlés Miskolc, 2007. október 25-26.

ekram
Télécharger la présentation

Hálózati együttműködés, egy eredményes Nyugat-dunántúli klaszter

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hálózati együttműködés, egy eredményesNyugat-dunántúli klaszter Dr. Fábián Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Soproni Regionális Tudományi Műhely MTA-MRTT V. vándorgyűlés Miskolc, 2007. október 25-26.

  2. Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség(Globális versenyképesség) • A kicsi szép, de gyenge is! • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a klaszterekben biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • Budapesten kívül ez nemzetközileg még a kalszterekben „látható” és megfelelő politikával talán versenyképessé te-hetőek!

  3. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése ERŐSSÉGEK • a régió Magyarország egyik legfejlettebb régiója, • a régió földrajzi adottságát tekintve is az egyik legkedve-zőbb helyzetben van, • képzett munkaerő, (MOST!, JÖVŐ??) • jelentős külföldi és hazai beruházás, • viszonylag erős közoktatás, növekvő számú felsőoktatá-si intézménnyel, • megújuló energia, környezeti adottságok kedvezőek, • jövedelmi szint magas (termelt GDP), • erős feldolgozóipari koncentráció, klaszteresedési folya-matok egyes ágazatokban.

  4. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése GYENGESÉGEK • koncentrált munkanélküliség, növekvő regionális eltérések, • tengelyproblémák a közlekedési infrastruktúrá-ban, nagy leterheltség (pl. 84,85,86-os utak) • alacsony K+F és innovációs tevékenység • a KKV-k változatlanul nem kapcsolódnak a mul-tinacionális cégekhez, • a fejlett intézmények nem tudnak megfelelően integrálódni

  5. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése LEHETŐSÉGEK • javuló közlekedési lehetőségek, elérhetőség, • turisztikai fejlesztések • további klaszterek kialakulása • K+F központok fejlődése, egyetemi integráció és fejlődés, • környezetileg fenntartható fejlődés biztosítása, • határokon átnyúló regionális kapcsolódások ki-aknázása

  6. A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése VESZÉLYEK • magas hozzáadott értékű beruházások eltelepülé-se, és a szellemi tőke külföldre vándorlása • a tranzit szerep fennmaradása a fejlettebb szom-szédok mellett • A szétaprózódott településszerkezet további bomlá-sa • a kereslettel egyre kevésbé képes szintet tartani a munkaerő kínálat minősége és szerkezete, és ennek tartós hatása van a régió vállalatainak nemzetközi versenyképességére

  7. Versenyképességi problémák A tartós növekedési tényezőknél jelentős az abszolút, illetve relatív lemaradás • az országos átlagnál jobb foglalkoztatási ráta mellett is jelentős feszültségek jellemzik a munkaerőpiacot (mun- kaerőhiány, strukturális rések a kereslet és kínálat között, stb.) • az alacsony kutatás-fejlesztési kiadások és helyi kapaci-tások, a felsőfokú képzés szerkezeti problémái és néhol alacsony színvonala a növekedés és versenyképesség egyre erőteljesebb korlátai a régióban.

  8. A 15 éven aluliak aránya (2005)

  9. A munkanélküliek aránya (2005)

  10. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások A migráció – a belső migráció erősítése • Infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztése, • A térségi centrumok fejlesztése a kistelepüléses szerkezet miatt Munkahelyteremtés (különösen KKV), • helyi foglalkoztatás és kapcsolódó oktatás • integrált regionális kistérségi munkaerőpiaci és szakképzési információs rendszer • humán és szociális információs rendszerek kiala-kítása

  11. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások A szakképzés, élethosszig tartó tanulás segítése szak-képzési programokkal • regionális gazdaság, szakképzés, felsőoktatás és felnőtt-képzés koordinálása • a gyakorlati oktatás és a gyakornoki foglalkoztatás elő-térbe helyezése Az oktatás, képzés és gazdaság kapcsolatainak erősí-tése • regionális együttműködési hálózat a felsőoktatásban • szakképző intézmények, a közszféra és a gazdaság szereplőinek együttműködése

  12. A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások Az egyetemi – üzleti – innovációs tudás-központok kialakítása • regionális tudásközpontok a meglévő felső-oktatási hálózat mentén • térségi innovációs és technológiai közpon-tok hálózatának kiteljesítése • regionális innovációs és befektetési alap létrehozása

  13. Pannon Termál Klaszter Alakuló ülés 2001. június 2-án Bükfürdőn, alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7, A klaszter céljai: • piaci helyzet erősítés, • új piacok • termékfejlesztés támogatás, • a humán erőforrás, és a szervezet fejlesztése

  14. A Pannon Termál Klaszter piaci korridorjai POZSONY PRÁGA BÉCS BERLIN GRAZ MÜNCHEN LJUBLJANA TRIESZT ZÁGRÁB

  15. A RÉGÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ERŐSSÉGEI CÉL: KIHASZNÁLNI • A földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok • Termálvízkincs volumene, minősége • A fürdőhelyek magas száma • Hévízi tó, mint világattrakció • Magas termálvendég létszám • Gyógy- és wellness-szállodai kapacitás és vendéglétszám folyamatos bővülése • Magas a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása • Települési, kistérségi együttműködések • Határon átnyúló együttműködések • Erőteljes turisztikai háttérbázis

  16. A RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GYENGESÉGEI CÉL: LEKÜZDENI • A közlekedési infrastruktúra fejletlen • A vonzerők kidolgozatlanok, tematikus kínálat, komplex termé-kek • A szabadidő eltöltés lehetősége hiányos, koordinálatlan • Információs csatornák hiányosak • A települési turisztikai felkészültség hiányos (humán, marketing, stratégia, forrásfelhasználás, stb.) • Regionális, közös hovatartozás szemlélet hiánya • Egységes regionális arculat, imázs hiánya • A közös marketing kialakulatlansága (régió, kistérség, település) • Humán erőforrás részleges hiányosságai • Gyenge együttműködési hajlandóság (magán, állami szféra, stb.)

  17. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYTÁRSAK A NÉMET PIACON HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

  18. Eredmény a mutató számok értékelése alapján Összes látogatók és változásuk 2003-2006 évek között • Négy éves időhorizontban a bázis év teljesítményéhez képest, az ügyfelek száma nőtt. Ez a növekedés összességében 118,4%-t jelent. 2003-ban 3.405.210 fő 2006-ban 4.031.736 fő Összes bevétel és változásuk 2003-2006 évek között • 2003 évi bevételekhez képest, a kapott információ szerint, 2006-bann 29.6%-al több pénz költöttek el a fürdők látogatói. 2003-ban 5.507.128 eFt 2006-ban 7.138.382 eFt

  19. A PANTERM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA, IRÁNYÍTÁSA KLASZTER KÖZHASZNÚ EGYESÜLET EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK ELNÖKSÉG (7 tag) TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (3 tag) TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐK GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK KLASZTER KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK INTÉZMÉNYEK KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK ÖNKORMÁNYZATOK KHT MENEDZSMENT KIEGÉSZÍTŐ, BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK PÉNZINTÉZETEK KÜLSŐ SZAKÉRTŐK KÜLSŐ MENEDZSMENT PARTNEREK

  20. A KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI • az egészségturizmus kínálatának nemzetközi versenyképességgel rendelkező hálózata jött létre • a klaszter többletérték-termelő hálózattá vált • földrajzilag ésszerű határok között működik, de szoros „klaszterszintű” együttműködést alakít ki a szomszédos klaszterekkel is • nagyságrendjében olyan taglétszámmal műkö-dő szervezet, amely átlátható és a napi együtt-működés lehetőségét nyújtja

  21. A KLASZTER SZOLGÁLTATÁSAI • kialakulnak és működnek a szakmai alcsoportok • az oktatás, a minőségbiztosítás és a szakmai tanácsa-dás is integrált része a hálózatnak • a klaszter része a „szolgáltató gazdasági társaság”, a-mely működésének ráfordításait bevételeiből képes fe-dezni • kölcsönös megállapodás alapján a kompetenciák bizo-nyos része egy helyen összpontosul • a határokon túlnyúló együttműködéssel távolabbi piaco-kon is biztosítható a jelenlét

  22. A KLASZTER NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS BURGENLAND Termálvilág + projektpartnerek PANNÓNIA PANNON TERMÁL KLASZTER SZLOVÉNIA Termálfürdők, hotelek STEIERMARK Termálfürdők, turisztikai irodák ELNÖKSÉG 8 fő Stratégiai célok megfogalmazása, döntések PROJEKTMENEDZSMENT 2 fő Döntések megvalósítása, kapcsolatok MARKETINGTANÁCS 8 fő Tervek, intézkedések előkészítése döntéshez

  23. Célok: • egy sikeres egészségturizmus deszti-náció felépítése a nemzetközi piacra • új turisztikai termékek fejlesztése, érté-kesítése • marketing a nemzetközi piacon Megvalósítás: • közös márka megalkotása • közös pályázatok • közös szinergiahatások érvényesítése

  24. A HATÁROK NÉLKÜLI RÉGIÓ SZUPERLATÍVUSZAI

  25. Image

  26. „Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel ren-delkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük.” (gróf. Széchenyi István) Köszönöm a figyelmüket!

More Related