Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban

1. Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban Népesség felekezeti megoszlásával kiegészítve

2. Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Unitárius Ortodox Zsidó 47,5% 10,4% 13,5% 7,6% 0,3% 17,9% 2,8% Felekezeti megoszlás 1850-ben

3. Felekezeti villongások Nagy-Magyarország nyelvi, vallási és néprajzi szempontból vegyes volt. A különféle vallási és néprajzi csoportok nemcsak tömbökben, hanem sok helyen egymásba nyúlva, szétszórtan, keverten éltek. Eltérő vallásfelekezetek között a viták II. József türelmi rendelete után is folytatódtak.

4. Lelkészi magatartás hatása A 19. században a hívek mindennapi életében is részt vevő, gyakorlati tanácsokat adó lelkészi magatartás a meghatározó. Népnevelést, oktatást is folytattak, többen közülük a nemzeti mozgalmak vezetőivé váltak.

5. Kiegyezés előtt – horvátok 1 A nemzetiségek azt kapták jutalmul 1848-ért, amit a magyarok büntetésül: • Határőrvidéket nem csatolták Horvátországhoz • megszüntették az önkormányzatiságot • a közigazgatást és igazságszolgáltatást központosították, kinevezett császári hivatalnokokra bízták

6. Kiegyezés előtt – horvátok 2 Megmarad a hagyományos báni közigazgatás Megkapják Muraközt és Fiumét Zágrábi püspökségből érsekség lesz • 1848 előtti jogaitól kevésbé fosztják meg, de új követeléseket nem teljesítenek

7. Kiegyezés előtt - szerbek • Létrehozzák a Szerb Vajdaságot, de székvárosa a német többségű Temesvár • Korábbi osztrák ígéreteket nem teljesítik, lakossági elégedetlenség lesz, megszüntetésére bevezetik a rögtönítélő bíróságot • Egyházi szervezete jelentős vagyonnal és uralkodók által biztosított önkormányzattal rendelkezik – nemzeti fejlődés bázisa

8. Kiegyezés előtt - románok - Feloszlatják addigi önkormányzati szerveiket - Feloszlatják az erdélyi Határőrvidéket és a román katonaságot - Összeszedetik az addig értük harcolók fegyvereit + Görög katolikus püspöküket érseki rangra emelik – egyházi szervezetük önálló lett

9. A görög katolikus egyházi szervezet, a munkácsi és az eperjesi püspökség nyújt bázist saját kultúrájuk fejlesztéséhez Kiegyezés előtt - ruszinok

10. Kiegyezés előtt - szlovákok • Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

11. Kiegyezés előtt - németek • Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

12. Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 45,4% 11,7% 18,6% 9,9% 4,8% 0,8% 4,8% 0,5% 0,3% 2,6% 0,4% Etnikai viszonyok Magyarországon Szerb vajdasággal együtt (1850/51-es népszámlálás alapján)

13. Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 28,2% 10,6% 58% 2,5% 0,3% 0,4% Etnikai viszonyok Erdélyben(1850/51-es népszámlálás alapján)

14. Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 0,7% 0,9% 0,1% 72% 25,6% 0,3% 0,5% Etnikai viszonyok Horvátországban(1850/51-es népszámlálás alapján)

15. Nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen • Eötvös József javaslatára bizottság foglalkozik a kérdéssel: Liberális szemléletnek megfelelően állampolgári jogegyenlőség és a teljes egyéni szabadság alapján kívánják rendezni • Elismerik a nemzetiségek jogát a szabad kifejlődésre: egyházi és iskolai autonómiát biztosítanának • Magyar mint politikai nemzet egységes és oszthatatlan • Nem lehet szó területi autonómiáról, mert a nemzetiségek elszórtan élnek