1 / 48

Gyógynövényismeret 1.

Gyógynövényismeret 1. „A természet varázsát ontja bőven A fűben, a virágban és a kőben, Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!” „E kis virágszál gyenge levele

elani
Télécharger la présentation

Gyógynövényismeret 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyógynövényismeret 1. „A természet varázsát ontja bőven A fűben, a virágban és a kőben, Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!” „E kis virágszál gyenge levele Méreggel és balzsammal van tele. Szagold: szived gyönyörtől ittasul; Ízleld: szemedre örök és borul.” (Shakespeare: Rómeó és Júlia)

  2. A népi gyógyászat kezdetei Kína: Sen Nang kínai császár (i.e. 3400): Kína első gyógynövénykönyve 237 növényt tartalmaz India: Punarvasu Atreya (i.e. 1200): India első orvosi iskolájának megalapítója, tanítványa: Jivaka ajurvédikus orvoslás → ayur (élet) veda (tudás) Rig Véda (i.e. 4500): 67 gyógynövény, szemműtétek Egyiptom: Ebers-féle papírusztekercsek (i.e. 1500): egyiptomi gyógyászat 1000 évét foglalja össze 876 gyógykészítményt sorol fel a ma használt gyógynövények 1/3-a szerepel benne → hagyma Európa: Dioszkoridész (i.e. 40) görög orvos: De Materia Medica Híres ókori orvosok: Hippokratész, Dioklész, Theophrasztosz, Plinius, Galenus Gyógyítók és bérgyilkosok virágkora Amerika: indián orvoslás, Charles Thompson (1760-1843) herbalista

  3. Európa Nagy Károly német-római császár birodalmának kolostoraiban „orvosi kertek” létesítését rendelte el, a gyógynövényeket a „szakácsok és orvosok barátainak” nevezte. Bingeni Szent Hildegárd (1098-1179) a Rupersburg zárda apáca főnökasszonya látomásában Istentől parancsot kapott a betegek gyógyítására és gyógyító receptjeinek összeállítására: Hildegard’s Medicine Az 1300-as évek után a népi gyógyítók megítélése megváltozott → boszorkányüldözés 1450 után a könyvnyomtatás feltalálásával megszaporodott a füveskönyvek száma Nicholas Culpeper: Complete Herbal and English Physician 1652, orvosi szakkönyveket latinról angolra fordított

  4. „Hazai gyökerek” Lencsés György (1530-1593): Ars Medica – Egész orvosságról való könyv, valószínűleg a Herbárium előtt látott napvilágot, a gyógynövényeket gyógyhatásuk szerint csoportosítja Melius Juhász Péter: Herbárium (1578) 2000 magyar növénynevet tartalmaz, az első magyar füveskönyvnek tartják Beythe András: Füves könüv(1595), főleg fordítás, irodalmi feldolgozás Lippai János: Posoni kert (1664-1667): a hazai kertészeti irodalom első kézikönyve

  5. Csapó József: Új füves és virágos magyar kert (1775): 417 gyógynövényről tesz említést Veszelszki Antal (1798): „A ‘növény-plánták’ országából való erdei és mezei gyűjtemény, vagy – is fa és fűszeres könyv, mellyben azoknak deák, magyar, német, franz, tseh és oláh neveit, külső, belső, és köz hasznaikkal egyetemben Máthiolusból ‘s más több Fa-, és Füvész-Írókból a köz-rendü Hazafiak’ kedvekért szálanként egybe-szedettek” című több mint 500 oldalas műve, 500-nál is több fajt ír le. Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Füvész Könyv (1807): Linné rendszerét követve a fajok kettős nevezéktannal szerepelnek, a mű gyakorlati vonatkozású folytatása Diószegi „Orvosi Füvész Könyv, mint a’ Magyar Füvész Könyv praktika része” 1813-ban jelent meg, 1500 régi magyar növénynevet sorol fel.

  6. A drogismeret alapjai Gyógynövény: betegségek kezelésére és megelőzésére használt növény Az egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 20 000 faj Felhasználási területük: - Fitogyógyszerek alapanyagai - Vegyipari ágazatok nyersanyagai (pl.: illatszeripar) - Élelmiszeripari felhasználás (konzerv-, hús-, fűszeripar) - Egészséges életmódot és táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyagai Drog: gyógynövények hatóanyagot tartalmazó, rendszerint szárítással tartósított része → a germán „droge” (szárítani) szóból → a kelta „droch” (rossz) szóból → az illír „drug” (drága) szóból → a perzsa „drogue” (csalás) szóból

  7. A növényi drog a gyógynövényeknek a Gyógyszerkönyvben és a Magyar Szabványban leírt része vagy annak meghatározott eljárással készített terméke, tehát a növényi drog: • A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítanak • A növényi nyersanyagból előállított termék (pl.: illóolaj, gyanta) • A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (pl.: kátrány) • A drogok elnevezése • II. Nemzetközi Gyógyszerész Értekezlet (1929): egységes elnevezés, hazánk 1930-ban fogadta el. • A drog nevét a drogot szolgáltató növényfaj és a növényrész nemzetközileg elfogadott tudományos nevével jelölik: • Növényfaj tudományos neve birtokos esetben + a növényi szerv neve alanyesetben, pl.: Rosmarini folium, Lavandulae flos

  8. A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések

  9. A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések

  10. A drogkereskedelemben használt leggyakoribb kifejezések

  11. Hatóanyagok Hatóanyag: egészséget fenntartó, kórós folyamatokat gátló, ill. gyógyító hatású anyagok. Tartalomanyag: az adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége. Hatóanyag: a drog gyógyhatásáért felelős vegyület. Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport. Vezetőanyag: a drog beltartalmi minősítését szolgáló, a drogra jellemző anyag, mely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azonosságát (identitását) és minőségét jellemzi. A növényfajokban leggyakrabban hatóanyag-együttesek fordulnak elő.

  12. Természetes anyagok Primer anyagcseretermék: általánosan előforduló, az élethez nélkülözhetetlen anyagcseretermékek. Szekunder anyagcseretermék: speciális, az élethez nem feltétlenül nélkülözhetetlen anyagcseretermékek, nem fordulnak elő minden növényfajban. A szekunder anyagcseretermékek funkciói: - növekedésszabályozás - védekezési funkció elősegítése - táplálkozásgátlás - repellensek - kártevő ellenségeit csalogató anyagok - allelopátia - tartaléktápanyagok

  13. A hatóanyagok rendszerezése • Többféle csoportosítási mód létezik. • Illóolajok • Könnyen párolgó, gyakran kellemes illatú anyagok • Többnyire terpénszármazékok • Többnyire folyékony halmazállapotúak • Számos összetevőből állhatnak (a rózsaolaj közel 400-ból) • Vízben nem oldódnak, de vízgőzben párolognak • Vízgőz desztillációval kinyerhetők a friss növényből, de zsírokkal történő kivonás is lehetséges • Illóolajban gazdag családok: ernyősvirágzatúak, ajakosak, rutafélék, babér-, fenyő- és ciprusfélék

  14. Az illóolajok felhasználása • Bőrizgató: rozmaringolaj, levendulaolaj • Serkentik a vérkeringést, bőrpírt, melegérzetet, de hólyagosodást is okozhatnak (a hatás időtartamától függően) • Légzéskönnyítők, szívműködést javítók lehetnek • Reumás betegséges, idegbántalmak kezelésére szolgálhatnak • Légúti betegségeket gyógyíthatnak (erdeifenyő, eukaliptusz) • Nyálkaoldó, köptető, enyhe görcsoldó: kakukkfű, ánizs • Szájápolásban használhatók: zsálya, borsmenta, kakukkfű • Emésztésjavítók, étvágygerjesztők, fűszerek • Görcsoldó, bélfertőtlenítő, szélhajtó: édeskömény, fokhagyma, kamilla, kömény • Vízhajtó, túladagolás esetén vesekárosító: boróka, lestyán • Nyugtató hatású: macskagyökér, citromfű • Vannak méhizgató, a magzat károsodását okozó illóolajok is

  15. Alkaloidok • Nitrogéntartalmú szerves vegyületek • Nagy részüknek meghatározott aminosav a fő alkotóeleme • Többnyire bázikus jellegűek, vízben oldódó sók formájában fordulnak elő • Nevüket gyakran a növényfaj nevéből képezik (atropin, nikotin) • Emberi és állati szervezetre erős élettani hatást fejtenek ki, sok a mérgező, halált okozó vegyület • Megfelelő dózisban viszont hatásos gyógyszerek • Vannak függőséget okozó kábítószerek: morfinszármazékok, élvezeti cikkek: koffein, nikotin • Alkaloidokban gazdag növénycsaládok: boglárka-, liliom-, mák- és burgonyafélék • Felhasználásuk szigorú előírásokhoz kötött.

  16. Antraglikozidok • Közismert hashajtó szerek • A friss növények főleg antronglikozidokat tartalmaz, érés során alakul ki az antraglikozid • Az antronok fokozzák a az elektrolitok és a víz kiválasztását a bélben, fokozzák a bélperisztaltikát • Csak rövid ideig (1-2 hét) használhatók • Vértisztítás és fogyás céljára nem javasoltak mert a hosszan tartó alkalmazás májkárosodást, bélrákot okozhat • Antraglikozidokat tartalmaz: fodros lórom, kutyabenge, varjútövis-benge, rebarbara • Az orbáncfű fotoszenzibilizáló hipericinje is antraglikozid

  17. Keserűanyagok • Keserűanyag-drog: keserű ízűkért gyógyászatilag felhasználtak, de más hatást nem fejtenek ki (a kinin pl. nem) • Nem egységes vegyületcsoport, de többségük terpénszármazék, szerkezeti elemük a laktongyűrű • Keserű ízük révén fokozzák az emésztőnedvek elválasztását, étvágygerjesztők, emésztést serkentők • Javítják a fehérjeemésztést, erősítenek, lábadozáskor javasoltak • Étkezés előtt kb. fél órával célszerű fogyasztani őket • Legkeserűbb természetes anyagok a tárnicsfélékben és a kis ezerjófűben fordulnak elő, ezenkívül a fészkesek és ajakosok is gazdagok keserűanyagokban.

  18. Kumarinok • A kumarin (orto-hidroxi-fahéjsav-lakton) a szagos müge, az orvosi somkóró és a borjúpázsit illatanyaga • Általában szárítás után szabadul fel a glikozidkötésből • Hosszabb ideig történő alkalmazása bódultságot, fejfájást okoz • Az élelmiszeriparban íz- és illatjavító volt, ma tiltott a használata (májkárosító, rákkeltő) • A kumarin-drogokat érrendszeri megbetegedésekre használják, véralvadásgátló (trombózis kezelése) • Sok kumarint tartalmaznak az ernyősök és a rutafélék

  19. Kumarinok • Fényérzékennyé tehetik a bőrt (medvetalp, orvosi angyalgyökér, nagyezerjófű, közönséges cickafark), bőrpírt, gyulladást, rosszullétet okozhat • Orvosi felügyelet mellett a fotoszenzibilizáló furokumarinokkal bőrbetegségeket, pigmentációs zavarokat, pikkelysömört kezelnek

  20. Zsíros olajok • Túlnyomórészt magvakban és terméshúsban fordulnak elő • Alkotói főleg trigliceridek és lipidek (glicerin + zsírsavak) • A zsírsavmolekulákban találhatókettős kötések száma alapján vannak egyszeresen, kétszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (a telített zsírsavakban nincs kettős kötés) • Csökkenthetik a vér koleszterinszintjét: lenolaj, földimogyoróolaj, búzacsíraolaj • A gamma-linolénsavat (kerti borágó, fekete ribiszke, ligetszépe fajok) számos bőrbetegség kezelésére használják • A zsíros olajok bőrvédő, irritációcsökkentő hatásúak lehetnek, segítik a sérült bőr és az ekcémák gyógyulását • Zsírban oldódó gyógyhatású anyagok vivőanyagai is lehetnek • Sokat kenőcsök előállításakor használnak

  21. Flavonoidok • Az elnevezés a sárgára színező hatásból ered (flavus=sárga) • Fenilkromán alapvázas anyagok (színező hatástól függetlenül) • A növényi szervek színéért felelősek • A rutin (vadgesztenye mag, kerti ruta hajtás, japánakác rügy) és a heszperidin (citrusfélék termése): csökkenti a hajszálerek törékenységét, vénás megbetegedések, ödéma kezelésére alkalmasak. • Szívműködést befolyásolják: árnika és galagonya flavonoidjai • Vesére hat: nyír, aranyvessző, tövises iglice, zsurlófélék • Görcsoldó: édesgyökér • Máj-epe működését befolyásoló: máriatövis • Falvonoidokban gazdagok a pillangósvirágúak és a fészkesek

  22. Cserzőanyagok • Széleskörűen elterjedt, fenolos szerkezetű vegyületek, az állati bőr cserzésére képesek, főleg kéregben és gyökérben fordulnak elő • A bőr fehérjéivel csapadékot alkotnak, kicsapják azokat • Adsztringens (összehúzó) hatásúak: a bőr és a nyálkahártyák felületén egy védőréteg kialakulását segítik elő • Hatásuk sebösszehúzó, váladékozás csökkentése, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapítás, bomlástermékek felszívódásának gátlása, kórokozók bejutásának megakadályozása • Antibakteriálisak, foglepedék képződést gátlók • A drogok sebek, égési, fagyási sérülések, száj, torok és nemi szervek és a végbélnyílás nyálkahártya-gyulladásainak, belsőleg gyomor- és bélhurut, ill. hasmenések kezelésére alkalmasak • Cserzőanyagban gazdagok a bükk-, az erika-, a rózsa- és a gólyaorrfélék családja • Túladagolás esetén májkárosodás, nyálkahártya irritáció léphet fel

  23. Szívre ható glikozidok • Több mint 500-at izoláltak növényekből • Az elsőt a piros gyűszűvirágban fedezték fel (digitalis-glikozid), más növényfajokból származókat digitaloidoknak nevezték el • Szterinvázas vegyületek, laktongyűrűt tartalmaznak • A meggyengült szívizomzat összehúzódását szabályozza, ennek hatására javul a veseműködés, csökken az ödémaveszély • A hatékony és mérgező dózis közel áll egymáshoz! • A piros és gyapjas gyűszűvirágot kevésbé használják, inkább szintetikus glikozidok alapjául szolgálnak • A gyöngyvirág, tavaszi hérics, leander kivonatai a kereskedelmi forgalomban megtalálhatók • A hatáserősség állandó értékét tengerimalacra vonatkoztatva határozzák meg

  24. Szaponinok • Vízzel összerázva habzanak, csökkentik a víz felületi feszültégét • Glikozid jellegű vegyületek, aglikonjuk alapján vannak szteroid- és triterpén-szaponinok • A szteroid-szaponinok főleg nem honos egyszikűekben, pl. agavé fordulnak elő, a nemi hormonok kiindulási anyagai lehetnek • Ruszcin (szúrós csodabogyó): ödémát csökkentő, vénatonizáló • A triterpén-szaponinok gyakoriak a szegfű-, libatop-, kankalinfélék és pillangósvirágúak családjában. • A szaponinok hemolitikus (vvt oldó) hatásúak, ezért a véráramba fecskendezve mérgezőek • Egészséges bélrendszerben alig szívódnak fel, de némelyikük erős mérgezést vált ki: farkasszőlő, erdei ciklámen, konkoly, alkörmösfajok

  25. Szaponinok • Elsősorban köhögés elleni szerként alkalmazzák őket (borostyánlevél, kankalingyökér, szappanfűgyökér) • Ingerlik a gyomor nyálkahártyáját, fokozódik a hörgők váladék- elválasztása • Fokozzák a vizeletkiválasztást (veseingerlők) • Eszcin (vadgesztenyemag) érfalerősítő, gyulladáscsökkentő • A szteroidalkaloid-szaponinok is hemolitikusak és habképzők, főleg a burgonyafélékben fordulnak elő.

  26. Nyálkanyagok • Vízzel érintkezve megduzzadnak, sűrűn folyó oldatot képeznek • Homo- és heteropoliszacharidok • Vízvisszatartó és térfogatnövelő hatásuk miatt fokozzák a bélperisztaltikát, pl.: lenmag • Gyengítik az ingerlő és gyulladáskeltő anyagok hatását (bevonószerek) • Csökkentik a nyálkahártya váladéktermelését a felső légutak és a gyomor-bélrendszer esetén is, megkötik a váladékot • Csillapítják az ízlelőidegek érzékenységét, ízjavítók • Gyulladáscsökkentők, hőtartók forró pakolások készítésekor (kelés, nyirokcsomó-duzzanat esetén) • Magas nyálkatartalmúak: kerti mályva, papsajtmályva, martilapu, lándzsás útifű, hársfajok. • Hatásukat hideg kivonatként (és nem főzetként) fejtik ki

  27. Keményítők • A cukrok nagy része keményítővé alakul a növényekben (glükózegységek, amilóz, amilopektin) • Gyógyászatilag fontos keményítők: burgonya és gabonafélék ~i • Vízben nem oldódnak • Porok alapanyagaiként felhasználhatók • Felületnövelő, párolgáscsökkentő, nedvszívó hatásúak, enyhítik a sebek váladékozását, bőrzsírosodást, hűsítők és gyulladáscsökkentők • Síkosító hatásúak, csökkentik az irritációt (kötések, tapaszok) • Könnyen emészthetők, irritációcsökkentők, diéták alkotói • Por alakú gyógyszerek hígítására, tabletták adalékanyagaiként használják

  28. A gyógynövények felhasználása, A népi gyógyászat növényei • Népi gyógyászat: hivatalos egészségügyi ellátáson kívül alkalmazott gyógyeljárások összessége • Évszázados múltra tekint vissza, nemzedékről nemzedékre száll • Alapját a népi növényismeret képezi (vadon élő fajok 10-70 %-a) • A népi gyógyászatban használt növények csoportjai: • A népi és hivatalos gyógyászatban azonos módon használt növények (orbáncfű, fekete bodza, cickafark, hársfajok)

  29. A gyógynövények felhasználása, A népi gyógyászat növényei • Régi gyógynövények, amelyek a hivatalos gyógyászatból az évtizedek során eltűntek (ártéri deréceveronika) • A népi és hivatalos gyógyászatban is használt, de más célokra alkalmazott növények (patika párlófű: tüdő-, ill. epebántalmakra) • Olyan a népi gyógyászatban használt fajok, melyek rokonfajait a hivatalos gyógyászat használja (peremizs fajok) • Olyan fajok, amelyeket tudományos módszerekkel még nem vizsgáltak (illatos jezsámen)

  30. A népi gyógyászat növényei • A hivatalosan használt fajok jelentős része a népi gyógyászatból származik, ennek szakaszai: • Népi gyógyászat adatainak gyűjtése • Az adatok kritikai mérlegelése • A kiválasztott fajok kísérletes vizsgálata • Új gyógyszer előállítása

  31. Galenusi készítmények, galenikumok • Elnevezésük Claudius Galenus római orvostól (2. sz.) származik • Ilyen gyógykészítmények a teakeverékek, a kivonatok, tinktúrák, egyes kenőcsök, porkeverékek, oldatok • Gyógyszerkönyv vagy más szakmunkák alapján egyszerű módszerekkel, költségkímélő módon készítik, a teakeverékeket a betegek is elkészíthetik • A gyógyszerkönyv 3 teakeveréket, 3 spirituszt, 4 szirupot, 18 tinktúrát ismertet (epehajtó teakeverék, paprikatinktúra, stb.) • Porok: porított drogok vagy keverékeik • Gyógyteák: 3-5 drogból készülnek, önmagukban vagy gyógyszeres terápia kiegészítésére is használhatók • Forrázat: forrázással majd áztatással készült kivonat • Főzet: 5-15 perces főzéssel készül (kéreg, termések, gyökerek) • Hideg vizes áztatással készült kivonat • Oldat: víz oldószerrel készül (pl. szirupos szörpök) • Tinktúrák (szeszes kivonatok): etilalkohollal készülnek

  32. - Folyékony kivonatok (fluid extraktum): a legtöményebb cseppfolyós halmazállapotú kivonatok - Sűrűn folyó vagy száraz kivonatok (spissum és siccum extraktumok): sűrűn folyó vagy szárazra párolt vizes vagy alkoholos kivonatok - Kenőcsök: lágy gyógyszerformák, főleg bőrgyógyászati és fitokozmetikumok - Tabletták: porított drogokból, különböző bevonattal készülnek - Steril oldatok (injekció, infúzió): az emésztőrendszer kikerülésével jutnak a szervezetbe

  33. Aromaterápia • Az illóolajos növények és az illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége • A gyógyászatban növényi részekből előállított, természetes illóolajokat használnak • Aetheroleum néven jelöljük az illóolajokat, illékonyak, jellegzetes illatúak • A legtöbb illóolajban van egy nagyobb mennyiségben található fő alkotórész (kakukkfű: timol) • Az illóolajok összetétele fajon belül is változhat, a környezeti tényezők is lényegesen befolyásolják • Az illóolajokat ritkán használják hígítatlanul, ált. szeszes vagy olajos kivonatok formájában alkalmazzák • Használatuk csecsemőknél, kisgyermekeknél ellenjavallt (borsmentás orrcsepp légzésbénulást, szívmegállást okozhat)

  34. Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai • Antibiotikus hatás: régóta használják: múmiák balzsamozása, húsok tartósítása, füstölés járványok megakadályozására, bélférgek elűzésére, sebek kezelésére • Egyes illóolajok a baktériumok fejlődését rendkívül kis hígításban is gátolják (timol: 1:5000 – 1:30 000) • Légutakra gyakorolt hatás: több illóolaj a tüdőn keresztül választódik ki, könnyíti a váladék kiürülését a hörgőkből, légcsőből, a váladékot folyékonyabbá teszi, serkenti a légutakat bélelő hám csillóinak mozgását • Szájon át adva vagy inhalálás, ill. kenőcs formájában is hatásosak lehetnek (törpefenyő, ánizs, kakukkfű)

  35. Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai • Szélhajtó (karminatív) hatás: az illóolajok görcsoldó hatása a bélrendszerben is megnyilvánul, az emésztőrendszer kiegyensúlyozott működését biztosítják • Fontos fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásuk itt is • Szélhajtó, görcsoldó: kömény, ánizs, kamilla • Gyomorerősítő, étvágyjavító: fokozhatják a gyomornedv termelését, így javul az étvágy (aperitívek, fűszerek): fehér üröm, édeskömény

  36. Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai • Májra és epére gyakorolt hatás: szabályozható az epeürítés és az epehólyag összehúzódása: epehólyag összehúzódását kiváltó hatás: kolagóg vagy koleocisztokinetikus, epetermelést fokozó hatás: koleretikus hatás • Májműkődés serkentés révén fokozódik az epetermelés, hígabban folyóvá válik, könnyebben kiürül • Az antibiotikus és görcsoldó hatás itt is fontos • Epekövek képződésének gátlása, már kialakult kövek állományának befolyásolása (lágyítás, feldarabolódás) • A borsosmenta levelének illóolaja ilyen hatású

  37. Aromaterápia, az illóolajok főbb hatásai • Vízhajtó hatás: fokozzák a kiválasztott vizelet mennyiségét, fontos az antibiotikus és görcsoldó hatás, csökken a vesekő képződésének esélye • Boróka tobozbogyója ilyen hatású, de vesegyulladás esetén ellenjavallt, az ánizs és az édeskömény enyhébb hatású • Külsőleges használat: a bőr felületi ereit tágítják, bőrvörösödést, vérbőséget, melegérzetet váltanak ki: reumás, izom- és ízületi fájdalmak csökkennek (fekete mustár, rozmaring) • Mélyebb szövetekbe is eljutnak, a légzési és keringési központokra is hatnak

  38. Homeopátia (hasonszervészet) • Önálló gyógyászati irányzat, alapelve a természet, az emberi szervezet öngyógyító képessége, amelyet gyógyszeresen támogat • Egységes tanként Hahnemann német orvos dolgozta ki (1796) • A homeopátiás készítmények alapanyagai ásványi anyagok, növényi és állati termékek, kis számú szerves vegyület • A homeopátia csökkentett, gyakran alig mérhető ki adagokat alkalmaz olyan szerekből, amelyek nagy adagban, egészséges személyeknél hasonló tüneteket váltanak ki, mint a betegnél észleltek (hasonlóság elve).

  39. A homeopátia jellemvonásai • Hasonlóság elve: különböző szerekkel egyfajta gyógyszeres betegség váltható ki, a homeopátiás szert az egészséges egyénen észlelhető megbetegítő képesség (patogenezis) jellemzi • Megállapítják a beteg tünet együttesének hasonlóságát a szer patogenezisével • A beteget a hasonszer nevével jelölik (pl. konyhasó) • A kezelés eredménye a betegen fordítottja annak, amit az egészséges emberen tapasztaltnak (ha az nagyadagot alkalmaz belőle) kínafa nagyadagban hőemelkedés, kicsiben lázcsillapító • A hasonszert csökkentett adagban adják, előállításának módja fokozatos hígításon alapul • A homeopátia szerint a hígítás növelésével nő a hatás

  40. A homeopátia jellemvonásai • Mérgező anyagokat is használnak, de a kis adag miatt nem lép fel mérgezés • A beteget kezelik nem a betegséget (holisztikus világszemlélet) • A készítmények engedélyezése esetén nem követelik meg a hatás igazolását csak az ártalmatlanságét • Az alkalmazott mennyiségek gyakran már nem mérhetők: nem az anyag hat hanem az információ • A hangsúly nem a szer erősségén hanem a szervezet válaszreakcióján van

  41. Fitoterpeutikumok • Fitoterápia: gyógynövénnyel vagy annak készítményeivel folytatott kezelés, gyógyszereit fitoterapeutikumoknak nevezzük • Fontos szerepe van az egészségmegőrzés, prevenció, betegségkezelés, közérzetjavítás terén • Gyógyszerei az orvosi terápia részei, önálló vagy kiegészítő módon • Gyakran több gyógynövényből állnak , egy alap, ill. bázisszerből továbbá kiegészítő komponensekből, gyakran szín vagy ízkorrigenst is tartalmaznak • A hatóanyag(ok) mellett mindig tartalmaznak egyéb komponenseket, melyek nem közömbösek a hatás szempontjából • Az összetétel aránya, a kivonás módja optimalizálja a hatást • Az egyes komponensek hatása lehet hatványozott (a szaponinok elősegítik az anyagfelszívódást), eltérő, de ellentétes is. • A galenusi készítmények is ide tartoznak

  42. Fitoterpeutikumok • Esetükben vizsgálni kell a hatásosságot, biztonságot és az állandó anyagminőséget • Fontos az adagolás, enyhe hatású szer is vezethet túladagolás esetén mérgezéshez (kamilla és a cickafark helyi alkalmazása allergiát okozhat) • Hamis és veszélyes a nézet: minden, ami növényi eredetű ártalmatlan • Vannak vény nélkül vásárolhatók és receptkötelesek is

  43. A fitoterpeutikumok főbb terápiás csoportjai • Gyomor és bélrendszer tüneteinek kezelésére: • Étvágyjavító: főleg keserűanyagokat tartalmaznak • Karminatív: illóolaj-tartalmúak (ánizs, édeskömény) • Gyulladáscsökkentők: csökkenti a nedvtermelést, elősegíti a regenerálódást (kamilla) • Nem specifikus bélhurutot kezelők: adsztringens cserzőanyagok, csökkentik az ingerlékenységet, a perisztaltikát • Hashajtók: elősegítik a belek kiürülését (szenna, rebarbara)

  44. A fitoterpeutikumok főbb terápiás csoportjai • Máj- és epeműködés kezelésére: • Májvédő, regenerációt segítő: máriatövis • Koleretikus, koleokinetikus: menta, articsóka, katáng, kurkuma • Hólyag- vese és prosztatabetegségek kezelésére: • Vizelethajtó (diuretikus): nyírfa, kukorica, vizelethajtó és fertőtlenítő: csarab, nehézvizelés panaszaira: tökmagolaj • Reuma és köszvény kezelésre: • Kötőszöveteket víztelenítő (csalán) és vízhajtó növények • Szív- és érrendszeri betegségek kezelésére: • Javítják a koszorúerek állapotát, a szív vérellátását: galagonya • Perifériás arteoszklerotikus elváltozások: fokhagyma • Agyér-elmeszesedés: páfrányfenyő • Vénás erek megbetegedése, ödémák csökkentése: vadgesztenye

  45. A fitoterpeutikumok főbb terápiás csoportjai • Meghűléses megbetegedések kezelésére: • Immunrendszer erősítése: vitaminok (csipkebogyó), izzasztók (hárs, fekete bodza), ~ aktivizálása: bíbor kasvirág • Garat- és torok kezelésére: adsztringensek, gyulladáscsökkentők (cserszömörce, zsálya) • Hurutoldók: szaponintartalmú fajok (lándzsás útifű) • Bőrbetegségekkezelésére: • Sebek vérellátását javítják, fájdalomcsillapítók, granulációt serkentők (körömvirág)

  46. A fitoterpeutikumok főbb terápiás csoportjai • Időskorúak fitoterápiájának gyógyszerei: • Szomjúságérzet hiányának javítása: szeder, málna, borsmenta • Étvágytalanság esetén: fűszerek használata • „Öregedő szívnek”: galagonya • Keringésfokozó: rozmaring • Általános geriátriás szer: fokhagyma, ginszeng • Alvászavarok: citromfű, macskagyökér

  47. Izolált természetes anyagok • Természetes eredetű anyagok szintetikus előállítása előtérbe került • Ezeket nem tekintjük fitoterapeutikumoknak, ezek fitofarmakonok • Az átalakítás előnyösebb hatást eredményezhet: a rutin félszintetikus átalakítása jobb felszívódást eredményez • Könnyebb beállítani a szükséges dózist • A tiszta vegyületekkel a mellékhatások mérsékelhetők • Izolált természetes anyagok: digitoxin, morfin, mentol, kámfor, atropin, rutin, vinkamin, efedrin, kapszaicin, szennozoid, stb.

More Related