A racionalizmus - PowerPoint PPT Presentation

filoz fia 2010 2011 es tan v vii el ad s n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A racionalizmus PowerPoint Presentation
Download Presentation
A racionalizmus

play fullscreen
1 / 13
Download Presentation
A racionalizmus
162 Views
elie
Download Presentation

A racionalizmus

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Filozófia 2010-2011-es tanév VII. előadás A racionalizmus

  2. A racionalizmus többjelentésű fogalom. Racionalizmus az a beállítódás, amely az ész ítélőszéke elé állítja a vélekedéseket, az erkölcsi beállítódásokat, a politikai intézményeket. Mi azt a filozófiai hagyományt értjük alatta, amely az empirizmussal szemben épült ki a 17-18. században. Racionalisták: ismereteinknek nem egyedüli forrása a tapasztalat, és a tételek bizonyításának sem az empirikus igazolás az egyedül elfogadható módja. Racionalizmus

  3. A racionalisták közül Benedictus Spinoza (1632-1677) vette a legkomolyabban Descartes filozófiai törekvéseit. Spinoza egy egészen egyedi koncepcióhoz jutott el, amelynek igazából soha nem voltak követői. Főműve: Etika (more geometrico) Spinoza megoldást keresett a Descartes által hátrahagyott filozófiai problémákra. A legfontosabb az a mód, ahogy a descartes-i szubsztancia-problémát próbálta kezelni. Három fogalmat használ: szubsztancia, attribútum (a szubsztancia lényegmeghatározó tulajdonsága), módusz (a szubsztancia változásnak alávett állapota). Spinoza

  4. Spinoza igyekezett minden következetlenséget kiiktatni Descartes koncepciójából. Descartes következetlenül alkalmazta a szubsztancia fogalmát a filozófiájában: Istent más értelemben mondta szubsztanciának, mint a kiterjedt dolgot, illetve a gondolkodó dolgot. Spinoza felszámolta a kétértelműséget: A szubsztancia az, ami létezésében nem szorul semmi másra(ami önmagában hordja létezésének az okát). Ez a szubsztancia-fogalom csak egyetlen létezőre illik: Istenre. Spinoza

  5. Az attribútum a szubsztancia lényegmeghatározó tulajdonsága. Az attribútumok Spinozánál Isten lényegmeghatározó tulajdonságai lettek, így végtelen sok van belőlük. Az attribútumok között találjuk a kiterjedést és a gondolkodástis. Milyen státust kapnak itt az egyedi létezők (mint amilyenek az egyes emberek)? Spinoza szerint az egyedi létezők móduszok. A módusz a szubsztancia változásnak alávetettállapotait jelenti. Az egyedi létezők Isten puszta megnyilvánulásai, változó állapotai. Minden egyes létező Isten része, Isten pedig egyterjedelmű a természettel. Isten és a természet fogalma ugyanazt jelöli:Deus sive Natura (Isten, avagy Természet). panteizmus Spinoza

  6. Ebben a rendszerben nemigen lehet helyet találni a szabadságnak. Minden létező egy tökéletes lény része: egy tökéletes lényben pedig semmi nem történik véletlenszerűen vagy spontán módon (determinizmus). Spinoza ennek ellenére próbált értelmet adni a szabadságnak: szabad az, ami saját természetének szükségszerűsége folytán létezik. Kényszerű pedig az, aminek meghatározott módon való létezését valami más határozza meg. Spinoza etikája követi Descartes redukcionista felfogását. Az etika az affekciók (harag, öröm, részvét) uralására vonatkozó ismeretanyag – ezt részletezi is. Spinoza

  7. Módszertan Spinoza szigorúan érvényesíti Descartes vonzódását a matematikai módszerek filozófiai alkalmazásához. Kétféle filozófiai módszer: analitikus és szintetikus. Az analitikus módszer az ismereteket részeikre bontja. A szintetikus módszer kétségbevonhatatlan alaptételekből építi fel az ismereteket. Descartes az analitikus módszert választotta. Spinoza a szintetikus módszert érezte jobbnak. Megpróbálta filozófiáját megfelelően definiált kiinduló fogalmak (szubsztancia, attribútum, módusz) következményeként felépíteni. More geometrico (geometriai módszer szerinti) kifejtés. Spinoza

  8. Gottfried Wilhelm Leibniz(1646-1716) Sok eredeti elképzeléssel gazdagította a filozófiai gondolkodást, és szerteágazó hatást gyakorolt. Művei gyakran csak halála után, több évtizedes késéssel jelentek meg. Németországban leginkább Christian Wolff közvetítésével hatott. Híres volt arról, hogy sok különböző filozófiai rendszer elemeinek összeegyeztetésére törekedett. Kivétel: Spinoza, aki Leibniz szerint a legrosszabb fajta filozófiát művelte. Leibniz

  9. Leibniz is Descartes-tal vitázva alapozta meg filozófiai nézeteit. Ő is Descartes-nak a szubsztanciákra vonatkozó tanításával volt elégedetlen. Arra jutott, hogy végtelenül sok szubsztancia létezik. Kiindulópont: Descartes elemzése az anyagi szubsztanciáról. Descartes-nál az anyagi szubsztancia attribútuma a kiterjedés. Leibniz szerint ez lehetetlen: a szubsztanciának valami egyszerűnek kell lennie. Ha összetett lenne, akkor részekre lehetne bontani, és inkább a részeket kellene szubsztanciának neveznünk. Aminek van kiterjedése, az nem lehet egyszerű. A világ alapelemeinek nem lehet kiterjedésük. Az így felfogott szubsztanciát nevezte Leibniz monásznak. Leibniz

  10. Mi a monászok attribútuma? Az erő: az a képesség, hogy állapotváltozásokon menjenek át. Az állapotváltozás a tulajdonságok cserélődése. Az állapotváltozások - percepciók. Vannak monászok, amelyekben a percepciók legalább egy része átélt élménnyé válik – appercepció. Az appercepcióra képes monászok a lélekmonászok (emberek). Amikor megismerünk, voltaképpen egyre több percepciónkat appercipiáljuk. Van olyan monász, amely minden állapotváltozásról tud - az ősmonász(Isten). Leibniz

  11. Leibniznél kizárt a valós fizikai kölcsönhatás. Kölcsönhatás: az egyik dolog átad magából valamit a másiknak. A monászok nem adhatnak át egymásnak semmit, hiszen nincsenek részeik. Miért érzékeljük úgy a dolgokat, mint amelyek között valóságos kölcsönhatás van? Ez az a mód, ahogy a monászok közötti viszonyok megjelennek előttünk. A monászok megfigyelni sem tudják egymást: „A monászoknak nincsenek ablakaik.” Az érzékelés nem lehet semmiféle külső dolog érzékelése: az érzékelés a monászon belül zajlik. Minden egyes monász leképezi magában az egész világegyetemet. Isten előre összerendezte a monászok percepcóit (harmonia praestabilita). Leibniz

  12. Leibniz sok területen bizonyult zseniális újítónak. Ő vetette meg a lehetséges világok elméletének alapjait. Amikor Isten megteremtette a világot, végtelen sok lehetőség közül választhatott. Vajon miért éppen a mi világunkat választotta? Isten természetéből következik, hogy a választás értékszempontú volt: a lehetséges legjobb világot teremtette meg. Leibniz

  13. Lebniz és az empirizmus kritikája Igen szellemes módon védelmezte a racionalizmust az empirista kihívással szemben. Alapvetően módosította az innát ideákra vonatkozó racionalista álláspontot. Szerinte Locke koncepciójában van egy feltűnő hiányosság. Az elme eredetileg‘üres lap’ (az érzékelés tölti meg ideákkal). De ha az elme üres lap, akkor hogyan képes ideákat raktározni, fajták szerint megkülönböztetni? Locke koncepciója működésképtelen, ha az elmébe nincsenek eleve ‘betáplálva’ az ideák kezeléséhez szükséges működésmódok. Semmi nincs az értelemben, ami ne lett volna előtte az érzékekben - kivéve magát az értelmet. Leibniz