A szovjet blokk, mint integrációs modell

1. A szovjet blokk, mint integrációs modell

2. Az előadás vázlata • A szovjetek hatalmának megszilárdulása. Az integráció formái: • 1. A KGST (gazdasági és politikai integráció) A KGST-integráció előnyei és hátrányai • 2. A Varsói Szerződés (katonai integráció) • 3. Összegzés

3. 1. A szovjet modell átvétele • Állam és párt szerepe • A szovjet befolyás színterei: a) szervezetek, b) titokzatos az egyes országok szovjet befolyása, c) személyi kultusz

4. 2. Gazdaságpolitika A szocialista tervgazdaság funkcionalista megközelítése, eredményei nyugati nézőpontból:

5. 3. Társadalompolitika • Teljes foglalkoztatottság, nincs munkanélküliség • Üzemen belüli munkanélküliség, nyersanyag-hiány • Alacsony színvonalon: biztonság • A tan ígéretei – nők és ifjúság célzott támogatása

6. A régi uralmi, gazdasági elit felszámolása • A munkásosztály felduzzasztása, a parasztság számának csökkenése • Nagyipar fejlesztése – a kisipar visszaszorítása • Munkás- és parasztszármazású értelmiség létrejötte • A népi származású értelmiség létrejötte

7. 4. Kulturális politika • Iskolarendszer átformálása • Tudományos kutatás, akadémiák átalakítása • Ideológiai szigor • Szocialista realizmus

8. 5. Felekezet és nemzet • antiklerikális propaganda • internacionalista • marxizmus-leninizmus

9. I. Gazdasági integráció

10. A politikai rendszer átalakulása a térség hat országában három, lényegesen hasonló szakaszban történt. Az első szakaszban koalíciós kormányzás jött létre szociáldemokrata, liberális és parasztpártok részvételével. A jobboldali pártokat eleve kizárták.

11. A Szovjetunió több integrációs kísérletet vétózott meg a háború után: Jugoszlávia és Albánia gazdasági integrációja (Jugoszláv dominancia – vámunió és pénzügyi paritás) Balkán Federáció (Bulgária és Jugoszlávia kezdeményezésére). Szovjetunió bilaterális egyezményei. Ragaszkodott ahhoz, hogy kevesebb lehetőségük legyen a közép-európai országoknak az Egyesült Nemzetek keretén belül.

12. A gazdasági együttműködés bővítésére alakították meg 1949 januárjában. Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Románia alakította ezt meg, majd követte Albánia és Kelet-Németország. Albánia 1961-ben lépett ki a Szovjetunióval kapcsolatos nézeteltérései miatt. Szovjet utasítások követése: iparosítás, fegyverkezés területén.

13. Drámai váltás a kereskedelmi forgalomban (Közép-kelet-európai országok blokkja – már csak egymással léptek kereskedelmi kapcsolatba – kivétel Jugoszlávia). • Teljes jogú tagság 10 (az alapító hat, majd NDK (1950), Mongólia (1962) Kuba (1972) és Vietnam (1978). A Szovjetunió geopolitikai érdekei (Európán kívüliek).

14. Külkereskedelem meghatározói a központi irányítású országokban. • Minden egyes országban a termelés és a kereskedelem szintjét magas rangú párt vagy kormányhivatalnokok jelölték ki. A terveket, döntéseket adott idő alatt kellett teljesíteni.

15. Külkereskedelem alá tartoztak a külkereskedelmi vállalatok. Monobank (egyetlen bank működött) • A külkereskedelmi vállalatok a KGST-n kívüli országokkal lebonyolított export-import tranzakciót megközelítőleg világpiaci áron számolták el és konvertibilis valutában egyenlítették ki.

16. Váltási árfolyamot mesterségesen állapították meg az egyes KGST országokban. Két könyvelést vezettek ezért honi pénznemben, az egyik a külföldi eladókkal és vásárlókkal lebonyolított tranzakciók értékét fejezte ki hazai pénzre átszámítva a hivatalos árfolyamon, és egy másikat, amely a hazai exporttőrökkel és importőrökkel kapcsolatos tranzakciók értékét mutatta ki az országon belüli, hatóságilag rögzített áraknak megfelelően.

17. Bilaterális, multilaterális forma. Barter-egyezmények, hogy a kétoldalú számlát kiegyenlítve tarthassák. A konvertibilis valuta hiánya előnytelen döntéseket kényszerített ki.

18. A KGST tagjai 1986-ban ██ tagország ██ felfüggesztett tagságú ország ██ társult ország ██ megfigyelő A tagállamok közötti kereskedelem a tervgazdálkodás körülményei között kétoldalú

19. Probléma: A központi tervezés kérdése. Milyen mértékben lendítette, vagy vetette hátra a KGST integrációját? Kötelezettségeket rótt a termelőkre, így nem integrálódhattak a jelentősebb külföldi piacokkal.

21. A KGST-országok külkereskedelmének jelentős része az európai szocialista országok között és a Szovjetunióval bonyolódott

23. Az Európai Közösség és a KGST belső kereskedelme a tagállamok között alapvetően különböző elvre épült. Nyugat-Európában a kölcsönösség jellemezte a kereskedelmi kapcsolatokat a különböző gazdasági teljesítményű országok között. Kelet-Európában viszont szó sem volt az egyes országok közötti kölcsönösségről.

24. Főleg a Szovjetunió és a többi ország között folyt a kereskedelem, amelyben a Szovjetunió mintegy elosztó központként működött. Amíg az Európai Közösség célja a tagországok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése, és a más országokkal szembeni közös kereskedelempolitika kialakítása volt, addig a KGST az egyes népgazdaságok fejlődésének tervszerű koordinálására törekedett.

25. Vámszabályok egyáltalán nem játszottak szerepet a KGST-ben, mivel a külkereskedés minden országban állami monopólium volt. A tagországok közötti kereskedelmet az államközi szerződések szabályozták, amelyekben a kivitel és a behozatal mértékében kétoldalúan megegyeztek. Így valódi, működő piacról nem is beszélhettünk.

26. Homályos volt, hogy melyik alkatrész mennyit ér, ezért a barter-egyezmény pl. Lengyelország és Csehszlovákia között 10 kg export áruért 10 kg hasonló importot jegyzett.

27. Az országok közötti csere lényege: az orosz energiáért és nyersanyagért Lengyelországnak, Magyarországnak, Romániának és Csehszlovákiának stb. élelmiszert és késztermékeket kellett cserében szállítani.

28. Külső környezeti hatások (az integráció nehézségei): • A KGST tagországok mérete, erőforrásai. Egyenlőtlenségek. A blokkon belül a népesség és a GDP kétharmada a Szovjetunióra jutott, de a szovjetek rendelkeztek a régió nyersolaj, földgáz és a vasérckészletének 90 %-ával.

29. A nyolcvanas évek végére a Szovjetunió és a kelet-európai országok tartozása meghaladta a 100 milliárd dollárt. • Gyors nyugati import előretörése eredményezte a KGST eladósodását, a hitelekhez könnyen hozzá lehetett jutni.

30. Szintén különbözött a nyugati országokkal való kapcsolatuk. A hetvenes években ez 20-50% között mozgott. A nyugat-európai hitelek fogadásában Lengyelország és Bulgária élen járt, Magyarország, NDK és Románia lelkesen fogadta, Csehszlovákia óvatos volt.

31. 1945-1990 között tehát két világosan elkülöníthető szakaszt láthatunk: 1. Szovjet kizsákmányolás az első tíz tizenöt évben 2. Jelentős szovjet támogatás a szövetségeseknek, de az nem jelentkezett a kedvezményezett számára nyereségként, annak is veszteséget jelentett.

32. Vita a támogatásról a) Szovjet nézőpont • Michael Marrese és Jan Vanous munkája robbantotta ki, melyben a szerzők a kelet-nyugati kereskedelem tényleges és hozzávetőleges árai alapján 70-80 milliárd dollár nagyságrendűre becsülték a Szovjetunió által a hetvenes években Kelet-európának nyújtott burkolt kereskedelmi támogatás kumulált értékét. • Márer Pál ellenvetései: 1. az összeg túl magas, 2. kiegyenlítődik

33. b. A kelet-európai nézőpont • 1974-1980 Jelentős importtöbblet. Kumulált érték: 6 milliárd transzferábilis rubel. • A közép-kelet-európai országok felelősséget vállaltak a rájuk eső hitelekért. • Az 1988 végi szovjet adósság a KGST hatok számára 3 600 millió transzferábilis rubel volt. Az adósság és kumulált külkereskedelmi hiány 1990 végén 18 375 millió transzferábilis rubel volt.

34. Becslések szerint a felbomlást követően a Szovjetunió mintegy 15 milliárd transzferábilis rubellel tartozott az egykori KGST országoknak, követelése pedig a többi szocialista országokkal szemben 45 milliárd transzferábilis rubel volt. Ugyanakkor a szovjetunió 60 milliárd dollárral tartozott a fejlett nyugatnak. A fejlődő országokkal szemben 74 milliárd dollár követelése volt.

35. Közös beruházási projektek: • A barátság kőolajvezeték (5 500 km hosszú, ennek építésében az NDK, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vett részt. Háromszoros megtérülést jelentett a közép-európai államoknak) • Szojuz gázvezeték (A KGST legnagyobb beruházása volt. 2 730 km hosszú csővezeték Orenburgtól a Csehszlovák határig.

36. 1978-ra készült el, 15 milliárd köbméter földgázzal látta el Kelet-Európát) • A Béke villanyvezeték (Ukrajna – Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között 840 kilométer hosszú nagyfeszültségű villanyvezetéket bekapcsolva a rendszerbe. Ez azt jelentette, hogy Ulan Batortól Berlinig létrejött egy nemzetközi rendszer

37. A KGST integráció előnyei és hátrányai • 1. szakasz, 1945-1960: Közép-Kelet-Európa támogatja a Szovjetuniót • Jóvátétel típusú szállítások • Vegyes vállalatok

38. Szovjet segélyek nagyobb mértékben is megindulnak(1956-1960) • A támogatás fajtái • A közép-kelet-európai és a szovjet segély mérlege

39. 2. szakasz, 1960-1990: Közép-Kelet-Európa gazdasági teherré válik • Miért hajlandó mégis megtartani ilyen sokáig a térséget?

40. A KGST felbomlása (1989-1991) • A gorbacsovi glasznoszty és peresztrojka jelölte ki a KGST felbomlását. Az integrációs politika összeegyeztetésének nézeteltérései. Bejelentés (miniszterelnök) 1990-ben – Szovjetunió a világpiaci árak bevezetését tervezi és javasolta a KGST relációban is 1991 január elsejétől. A formális döntés Budapesten született 1991. június 28-án.

41. 2. A katonai integráció • Sztálin alatti időszak • A Varsói Szerződés korai évei (1955-1960) • Nincs érdemleges működés • Valódi integráció (1961-1990) • Koalíciós hadviselés

42. „Koalíciós hadviselés” – 1968. Nagy ára volt, a kelet-európai katonai integrációt ásta alá. • A 70-es években jelentős növelés és modernizáció a közép-kelet európai szovjet szárazföldi haderőknél. 1977-re 550 000 főre duzzadt a számuk. Modern technika. SS 21-esek, MIG 25-ösök, T-72-esek.

43. A védelmi kiadások növekedtek. A közép-kelet-európai haderő létszáma mintegy egymilliós sorozott létszámot tett ki. Szovjetellenes érzelmek, különösen a cseh és lengyel katonák között. • A nyolcvanas évek folyamán a korszerűsítés elakadt, később a lemaradás folytatódott. Terhek.

44. A varsói szerződés feloszlatása (1991) • Anakronisztikussá vált a szovjet jelenlét, tárgyalások a kivonásról. 1991 júniusában hagyták el Magyarországot és Csehszlovákiát. Németországgal a tárgyalások 1990-ben kezdődtek és és 1994-ig kapott lehetőséget csapatok meghagyására Németország keleti felében.

45. 1991 januárjában a lengyel és a magyar és cseh külügyminiszterek közös nyilatkozatban hatályion kívül helyezték a szervezetet 1992 márciusával. Bulgária és Románia is ugyanerre az álláspontra helyezkedett. Formálisan már 1991 júliusában feloszlott.

46. Formák, megújítási kísérletek

48. A béketábor cserebutikja

49. A KGST fénykora. A magyar termékek 15-18 százaléka selejtes volt

50. 3. Összegzés Az integráció közös mintái • A szovjetek a bilaterális és nem a multilaterális és szubregionális megközelítést részesítették előnybe. Tény, hogy sikerült Közép-Kelet Európában egyfajta gazdasági, politikai és kulturális integrációt megvalósítaniuk. • Moszkva volt a kerék közepe, a küllők ezzel kötötték össze az egyes országokat.