110 likes | 219 Vues
A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer. és a. KER. 5. Dr. Balázs Béla, 2007. december 5. Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta-lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.
E N D
A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer és a KER 5 Dr. Balázs Béla, 2007. december 5.
Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta-lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak. • Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. • A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében és a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: • Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). • Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). • Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). • Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). A szaknyelv sajátosságai • A szakmai nyelvvizsgáztatás fő figyelme a nyelv kommunikatív funkciójára irányul. A szakmai kommunikációs aktusok olyan emberek között valósulnak meg, akik azonos diskurzus közösséghez tartoznak, és ennek megfelelően viselkednek. • A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológiacsokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai: • A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. (A jelenleg leggyorsabban fejlődő szaknyelv éppen az informatikai.) • Sajátos szókincse és fogalmazási modora van. • Miután a közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, bizonyos műfajok (pl. tárgyalás, prezentációk tartása) jobban előtérbekerülnek.
KER: A VIZSGARENDSZER SZINTJEI
A KER-ILLESZTÉS MÓDJA • Mint ahogy az előző táblázatból is kitűnt, az illesztés a LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt. • A szintek kiigazításaira mindenekelőtt a vizsgaleírásban, a vizsgafeladatokban, az értékelési rendszerben és a vizsgaeredmények közlésének módjában volt szükség. Ez utóbbi következtében a KER fentebb már szerepelt szint-minősítő betűjeleinek a megfelelő dokumentációkban, így a hazai nyelvvizsga-bizonyítványokban is tükröződnie kell. • Természetesen nem minden jellemző szorult változtatásra. Az elérhető pontszámot, a feladat utasításának nyelvét és a feladatok formáját/típusát nem kell változtatni, hiszen külön-ben az egész vizsgarendszer gyökeres megváltoztatásáról beszélhetnénk, márpedig csupán a szintek kiigazítása történt.
A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK • a feladatra szánt teljes idő • az itemek száma • az elérhető pontszám • a megcélzott műfajok és szövegtípusok • a szövegek hosszúsága • a feladat (lebonyolításának) leírása • a feladatra vonatkozó utasítás nyelve • a feladat célja • a feladatok formája • az értékelés módja A vizsgaszinteket mindegyik érinti, sőt egymáshoz való viszonyuk is lényeges lehet. A feladat nehézségét pl. befolyásolja a szövegek hosszúsága, de az involvált itemek száma és a feladat megoldásá-ra szabott idő kitűnően alkalmas a szöveghosszúságból eredő nehézségi szint kiigazítására.
A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. • A vizsgák négy alapkészséget mérnek: • az olvasott szöveg megértésének készségét • a szövegalkotási készséget • a beszédkészséget • a hallott szöveg utáni értést. • A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki! • Az LSI Nyelvi Intézete keretei között (valamint külső nyelvvizsga helyeinken) a vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat szervezünk. • Nyelvi felkészültségük felméréséhez az érdeklődők-nek díjmentes on-ine próbavizsgát nyújtunk.
A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a 2a)KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: • A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is. • Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét. • Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni.
A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: • A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti. • Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved. • Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin-cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja. • Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.
KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT? Nyelvvizsgahelyeink: GDF LEXINFO 1. sz. akkreditált Nyelvvizsgahely 1037 Budapest, Bécsi út 324. 5. épület Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ2. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 1094 Budapest, Ferenc tér 15. G+N Oktatási Kft.3. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 13. DOM-ESZ Oktatási és Informatikai Kft.4. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 9021 Győr, Árpád út 2. Pannon Egyetem Nyelvvizsga Iroda 5. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. E-épület, 1. emelet • informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak, • számítástechnikai/tudományi szakembereknek • informatika iránt érdeklődőknek, • mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét, • minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára.
REZÜMÉ piacorientált LEXINFO unikális innovatív autentikus
A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer