1 / 11

Dr. Balázs Béla, 2007. december 5.

A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer. és a. KER. 5. Dr. Balázs Béla, 2007. december 5. Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta-lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.

ellis
Télécharger la présentation

Dr. Balázs Béla, 2007. december 5.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A LEXINFO informatikai nyelvvizsga rendszer és a KER 5 Dr. Balázs Béla, 2007. december 5.

  2. Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta-lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus-közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak. • Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. • A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében és a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk: • Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext). • Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter). • Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb-nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber). • Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér). A szaknyelv sajátosságai • A szakmai nyelvvizsgáztatás fő figyelme a nyelv kommunikatív funkciójára irányul. A szakmai kommunikációs aktusok olyan emberek között valósulnak meg, akik azonos diskurzus közösséghez tartoznak, és ennek megfelelően viselkednek. • A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológiacsokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai: • A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. (A jelenleg leggyorsabban fejlődő szaknyelv éppen az informatikai.) • Sajátos szókincse és fogalmazási modora van. • Miután a közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, bizonyos műfajok (pl. tárgyalás, prezentációk tartása) jobban előtérbekerülnek.

  3. KER: A VIZSGARENDSZER SZINTJEI

  4. A KER-ILLESZTÉS MÓDJA • Mint ahogy az előző táblázatból is kitűnt, az illesztés a LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt. • A szintek kiigazításaira mindenekelőtt a vizsgaleírásban, a vizsgafeladatokban, az értékelési rendszerben és a vizsgaeredmények közlésének módjában volt szükség. Ez utóbbi következtében a KER fentebb már szerepelt szint-minősítő betűjeleinek a megfelelő dokumentációkban, így a hazai nyelvvizsga-bizonyítványokban is tükröződnie kell. • Természetesen nem minden jellemző szorult változtatásra. Az elérhető pontszámot, a feladat utasításának nyelvét és a feladatok formáját/típusát nem kell változtatni, hiszen külön-ben az egész vizsgarendszer gyökeres megváltoztatásáról beszélhetnénk, márpedig csupán a szintek kiigazítása történt.

  5. A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK • a feladatra szánt teljes idő • az itemek száma • az elérhető pontszám • a megcélzott műfajok és szövegtípusok • a szövegek hosszúsága • a feladat (lebonyolításának) leírása • a feladatra vonatkozó utasítás nyelve • a feladat célja • a feladatok formája • az értékelés módja A vizsgaszinteket mindegyik érinti, sőt egymáshoz való viszonyuk is lényeges lehet. A feladat nehézségét pl. befolyásolja a szövegek hosszúsága, de az involvált itemek száma és a feladat megoldásá-ra szabott idő kitűnően alkalmas a szöveghosszúságból eredő nehézségi szint kiigazítására.

  6. A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak. • A vizsgák négy alapkészséget mérnek: • az olvasott szöveg megértésének készségét • a szövegalkotási készséget • a beszédkészséget • a hallott szöveg utáni értést. • A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg-vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki! • Az LSI Nyelvi Intézete keretei között (valamint külső nyelvvizsga helyeinken) a vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat szervezünk. • Nyelvi felkészültségük felméréséhez az érdeklődők-nek díjmentes on-ine próbavizsgát nyújtunk.

  7. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a 2a)KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: • A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is. • Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét. • Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni.

  8. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: • A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti. • Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved. • Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin-cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja. • Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

  9. KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT? Nyelvvizsgahelyeink: GDF LEXINFO 1. sz. akkreditált Nyelvvizsgahely 1037 Budapest, Bécsi út 324. 5. épület Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ2. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 1094 Budapest, Ferenc tér 15. G+N Oktatási Kft.3. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 13. DOM-ESZ Oktatási és Informatikai Kft.4. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 9021 Győr, Árpád út 2. Pannon Egyetem Nyelvvizsga Iroda 5. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. E-épület, 1. emelet • informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak, • számítástechnikai/tudományi szakembereknek • informatika iránt érdeklődőknek, • mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét, • minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára.

  10. REZÜMÉ piacorientált LEXINFO unikális innovatív autentikus

  11. A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer

More Related