E N D
Óraszám: 2 elmélet, 1 gyakorlat (forráselemzés) • 1. A kurzus célkitűzése: A hallgatók megismertetése az élettudományi (biológiai, ökológiai, agronómiai, orvosi stb.) gondolkodás kialakulásával, a biológia tudományának alakzataival, aktuális kérdéseivel. Az élő természetről alkotott elképzelések és az emberkép történeti és modern változatainak bemutatása. • 2. A kurzus körébe sorolt, abban feldolgozásra, integrálásra kerülő diszciplizarizálódott tudásterületek: biológia, antopológia, medicina, ökológia, művelődéstörténet, élettudománytörténet, etológia
3. tematika • Az élőlények kultúrába bevonódásának útjai (táplálkozási, medicinai-higiéniai és a a kultikus/szakrális módok). Civilizációs élőlények az európai művelődéstörténeti korszakokban. • Az élő természetről alkotott képek története. A természet, mint a gondokodás tárgya a művelődéstörténeti korszakokban. • A természetkép és az emberkép viszonyai. Az ember, mint a természet része kontra az ember, amely nem része a természetnek. • A gyakorlati mesterségek s az általuk felhalmozott élettudományi tudás. Agronómia, orvosbotanika, medicina. A kert. • Keresztény, zsidó és moszlim természetismeret. • A természettudományok kialakulása. Az élettudományok kialakulása. A biológia diszciplinarizálódásának világképi előzményei és következményei. • A torlódó világképek (19-20. század) és a biológia problématörténete. • Éghajlat és civilizáció: a történeti ökológia megjelenése. • Az élelemszerzés problémái: a globalizációs követkemények • A környezeti válság. A holisztikus világkép megjelenése. • Antropológiai kérdések a holisztikus világképben • A biológia aktuális kérdései (biokémia, genetika, neurológia)
5. Szakirodalom: • Géczi János – Stirling János – Tüske László: Bevezetés az európai gondolkodás történetébe. Egyetemi jegyzet: www.pte.ti (Géczi János kurzusai alatt) • Vida Gábor: Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. Bp. 2000. • Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány. Bp. 1993. • Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó. Bp. 1999. • Richard Dawkins: Folyam az édenkertből. Darwinista elmélkedések az életről. Kulturtrade Kiadó, Bp. 1995.
A kurzushoz kapcsolódó feladatok: • 10.000 -20.000 n terjedelmű esszé : Egy felvilágosodás kori forrásban megjelenő biológiai kép • Az esszéhez csatolt bibliográfia (min. 15 tétel) • Részvétel az oktatóval folytatott tudományos diskurzusban • Önálló forráselemzés, szóban • óralátogatás
Leadási határidő: (a félév aláírása előtt 4 héttel) • Szövegszerkesztővel készítve, nyomtatva, továbbá lemezen (a lemezt visszakapja) illetve emailen elküldve (geczijanos@vnet.hu) • Terjedelem: • a/ a forrás locusainak kilistázássa, szakszerű hivatkozásokkal (szerző, kiadás éve, oldalszám, fordító) (párhuzamosan magyar és idegen nyelvű) • pl. • gyermek = rózsabokor (fehér, piros) • „ Eine arme Witwe, die lebte einsam in einem Hüttchen, und vor dem Hüttchen war ein Garten, darin standen zwei Rosenbäumchen, davon trug das eine weiße, das andere rote Rosen; und sie hatte zwei Kinder, die glichen den beiden Rosenbäumchen, und das eine hieß Schneeweißchen, das andere Rosenrot.”[1] • „Volt egy szegény özvegy, aki magányosan élt egy házikóban, és a házikó előtt volt egy kert, nőtt abban két rózsabokor, egyikük fehéret virágzott; másikuk pirosat virágzott; s volt az asszonynak két leánykája, hasonlatosak a két rózsabokorhoz: egyikőjük neve Hófehérke, másikuké Rózsapiros.”[2] • b/ szöveges elemzés (max. 15-20.000 n) • c/ irodalom (szerző, kiadás éve, cím, kiadó, kiadási hely)
A munka lépései • 1/ egy forrás kiválasztása • 2/ a mű magyar nyelvű feltárása (locus-gyűjtés) • Növényekről • Állatokról • Emberről Strukturálásuk (felhasználás szerint) és jelentéseik • 3/ a műben megtalált locusok eredeti nyelvű megfelelőinek kigyűjtése, a fordítás ellenőrzése • 4/ a szövegből kiemelt adatok értelmezése, csoportosítása, csoportosítás bemutatása • 5/ az adatok leírása, elemzése • 6/ következtetések levonása • 7/ forráslista és bibliográfia ellenőrzése • [1] Grimm, Brüder (1966) 602. • [2] Grimm, T. és W. (1989) 538. ford. Adamik L • Irodalom: • Grimm, Brüder (1966) Kinder- aund Hausmärchen. Aufbau-Verlag, Berlin – Weimar. • Grimm, T. – Grimm, W. (1989) Gyermek- és családi mesék. Magvető. Bp.
Az élőlények kultúrába bevonódásának útjai. Civilizációs élőlények az európai művelődéstörténeti korszakokban.