A római nevelés (i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.)

1. A római nevelés(i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.)

2. görög nevelés jellemzői: kalokagathia • gyermekből harmónikus felnőtt legyen • testi-lelki összhang • fejlett fizikum - szépre-jóra érzékeny lélek • olvas-ír-kitharán játszik • műveltség célja: rend, harmonia • "jó poliszpolgár" • egész egyéniség alakítása • római nevelés jellemzői: • önzetlen műveltség helyett: állami célok • vir bonus (jó ember) eszménye: • férfias virtus • képzett köztisztviselő • szükség esetén katona • korszakok: • nemzeti-családi nevelés kora • intézményes nevelés kialakulása • iskolarendszer elterjedése

3. Nevelés a családban (i. e. 3. sz.-ig) • Az intézményes nevelés kialakulása kb. i. e. 3. század • addig annak színterei: • család patria potestas anya: család összetartója a gyerek nevelése 7. évéig a családi nevelés: vallás, őstisztelet, szigor apa: 7. évtől a nevelés irányítója virtus (bátorság) kialakítása

4. Fórum csak a fiúk számára 7. életévtől látogathatják, de csak 17. évtől nagykorúak, akkor szavazhatnak részvét a politikai életben (törvénykezés, szavazás, vélemény nyilvánítása) Katonaság tábori körülmények, kizárólag fiúk feladatuk a hatalom megvédése

5. Az intézményen nevelés kialakulása ( • i. e. 300 – i. e. 146 (Görögország meghódítása) • új kultúrákkal ismerkednek be, azok hatása • A magániskolák megjelenése görög hatások befogadás ellenkezések: pl. Portius Cato iskolarendszer átvétele bekövetkezik ludus (ludus litterarius)- tandíjas ludimagister = didaszkaleion szegényes hely 6 óra képzés olvasás-írás-számolás életév szerinti csoportok görög módszerek( sillabizálás, viasztábla) játékos módszerek (csontbetűk) fegyelmezés (cél: „kemény római jellem”)

6. Grammatikai iskola Görög magántanitók hozzák létre i. e. 3. században 11-12 éves fiúk részére latin és görög nyelvtan, költészet, irodalom a tárgy (Homérosz, Vergílius, Horatius, Terentius) emlékezetbe vésés a cél kifejezésteljes előadás a szöveg értelmezése, kritikai magyarázata

7. Retorikai iskola szónoki-retorikai képességek fejlesztése (a közösségi igények megjelenése!) i. e. 2. századtól görög rétorok 16. életévet betöltött fiúk számára akik a grammatikai képzést már teljesítették közéleti ismereteket is kapnak ez tette lehetővé, hogy utóbb ügyvédek mellé kerüljenek, a praxis elsajátítása végett

8. Az iskolarendszer kiteljesedése(i. e. 146 – i. u. 476) az eddigi 3 iskolatípus megerősödik, elterjed kiegészülnek: jogi iskolákkal a közigazgatási hivatalnokok képzésének az igénye megnő általános művelség + jogi ismeretek az ideális köztisztviselő (=orátor) nyelvi képzettség (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika) ‘tudományos képzettség’ (aritmetika, geometria, asztronómia, musica) = Septem artes liberales fejlett erkölcs a septem artes liberalis propedeutikává (pedagógiai előkészületté) vált a császárkorban magas szintű oktatás, kitűnő oktatási intézmények a görög kultúra elfogadása másrészt: a hasznosság elve átszínezi azt a világias törekvések jelenléte! Vir bonus: általános + szakműveltség együttese, jó ügy felismerése a musica átértelmeződik: csak lányok tanulhatják a házi nevelésben a gimnasztika sem tárgy – a katonai gyakorlatok pótolják egységes oktatási rendszer alakul ki

9. Marcus Fabius Quintilianus(35 – század vége) • retorikai iskolában oktatott, császári nevelő • Gyakorlata nyomán írja: Szónoki képzés tizenkét könyve (Institutionis oratoriae libri duodecim) a nevelő környezetet hangsúlyozza dajkák kiválasztását is fontosnak tudja a nevelők (szülők) műveltsége is fontos minden gyerekeket nevelhetőnek tart olvasás és írás már a ludus előtt elkezdhető iskolai oktatást hangsúlyoz a magánoktatással szemben fellép a testi fenyítés ellen orátorok műveltségéhez párosulnia kell az erkölcsös jellemnek nyilvánosság kedvelésére nevelni kell

12. A korai kereszténység antik tudás: a nevelés lényegéről • a nevelés gyakorlatáról • intézmények alakultak ki • testi-lelki harmóniára (kalokagathia) törekvés eszméje császárkori Róma • gazdasági és politikai változások • anyagi javakban való különbözés • erkölcsi züllés i. e. 1. század: ókori istenek helyére a kereszténység • közösségek alakulnak azonos hitben • nincs különbség az emberek között • szegények között terjed • 313. (Milánói rendelet) Konstantin császár vallásszabadsága • államvallássá kívánja átalakítani • keresztre feszítés büntetése megtiltva • egyház anyagi támogatást kap • 321-től a vasárnap pihenőnap lesz

13. embereszménye • földöntúli élet felé fordul a figyelem • a lélek megtisztítása a feladat • test megbecsülése csökken • a "szív egyszerűsége", a lélek tisztasága • az erkölcs forrása a tudás helyett a hit és a szeretet • Máté evangéliuma: " Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert majd meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

14. nevelés jellemzői • centrum: az akarat fejlesztése • test erejének és az értelem fejlesztése ennek alárendelt (a skolasztikáig) • az akarat fejlesztésének célja a hit erősítése • intenzív lelki élet • egyetemes jelleg • mindenkinek joga van a hit és a szeretet szellemében művelődni • társadalmi, (faji), nemzeti különbségek kevésbé fontosak

15. családi nevelés • az egyházatyák különös szerepet tulajdonítanak a családi nevelésnek • Aranyszájú Szent János: A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniük (V. sz.): • a szülőknek óvniuk kell gyermekük lelkét • veréssel nem célszerű büntetni (de féljen a veréstől) • inkább: szigorú tekintettel, szemrehányó szavakkal • hatni: barátságos ígéretekkel • gyermek ne váljék emberkerülővé • nevelés tartozéka a mese (bibliai történetek szerepe) • serdülőkor előtt: Ószövetség • érettebb korban: Újszövetség akaraterő fejlesztése, indulatok legyőzése • jól kell megválasztani a gyermek nevelőjét • nem ösztönökből fakadó vágyak ellen védekezni kell • (korai eljegyzések)

16. családi nevelés feladata: • lélek tisztaságának óvása • akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök • itt még nincs szó a "rosszra hajló természetű lény, a gyerek"ről, vagy a "nyomorúságos korról" • Chrisostomas könyve a gyermeki tisztaságot hirdető evangéliumi gondolat • "Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istenek országa." családi nevelés feladata: • lélek tisztaságának óvása • akaraterő fokozása • ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök

17. Szent Jeromos (= Hieronymus) (349 k. - 420): Leatához intézett levél • keresztény leánynevelés alapelvei • "Miután aztán remegő kézzel kezdi a stílusát a viaszon végighúzni, akkor vagy más valakinek kell őt kezénél fognia és gyenge ujjacskáit irányítania, vagy pedig az írótáblába kell bevésni a betűket, hogy keze nyoma ugyanazokban a barázdákban haladhasson végig széltől szélig, s kifelé kalandozni ne bírjon." • írástanítás • szigorú felügyelet • " nem szabad mást hallania és beszélnie, mint ami isteni félelmet lehel. A tisztességtelen szót meg ne értse, világi énekekről ne is legyen tudomása, s már kicsi korában szokjék nyelve édes zsoltárénekekhez." "...éljen angyali tisztaságban, legyen testben test nélkül." • természetes gyermeki hajlamok háttérbe szorítása • "segítő attitűd" elemei a korábbi közömbösséggel szemben

18. iskolák • kathekéta iskolák (= gyülekezetbe belépni szándékozónak a tanítója) • vallásos oktatás-nevelésben részesítés • II. századtól fogva • 2-3 éves "kurzus" • keresztény tanainak és gyakorlatainak elsajátítása • Alexandriai kathekéta iskola • II - III. század • Origenész keleti egyházatya vezeti • klasszikus hellén műveltség és a kereszténység összeegyeztetésére próbálkozik • kalokagathia és a római virtus erkölcsi jobbítást célozza! • de: a keresztény középpontja a túlvilág s az Isten • ezért: elutasítják az antik (pogány) örökséget

19. a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században • a keleti egyházatyák • Aranyszájú Szent János • Vazul • Origenész szerint tanulmányozni kell azt • a nyugati egyházatyák • Jeromos • Ambrosius • Tertulliánus • Lactantius • Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

20. Tertulianus: " Vagy nem nevetséges, hogy az istenek gladiátorok módjára nekimennek egymásnak és viaskodnak egymással a trójaiak és az akhájok kedvéért? Hogy Vénusz emberi nyíltól megsebesül, mert halálra szánt fiát Aeneast Diomedes kezéből ki akarja szabadítani? ... A tragédiák és a komédiák írói se fukarkodnak előadni egy-egy isteni család kárvallását vagy tévedését. Hallgatok a filozófusokról, beérve Szókratésszel, aki az istenek csúfságára tölgyfára meg kecskebakra meg kutyára esküdözött." • Apologeticus • megszüntetve-megőrzés (leginkább)

21. Ambrosius, 4. sz.Nicoletto, Semitecolo, freskó, 14. sz.

22. Szent Ágoston (= Aurelius Augustinus) (354 - 430) • pogány iskolában tanult • Ambrosius tanítására stb. keresztény hitre tér • két ember él bennünk: a lelki és a testi • a lelki (sapientia) képes az (örök) igazság szemlélésére • a testi (scientia) a földi dolgokra figyel • tudományos tudás értékét az adja, hogy mennyire segíti a Biblia megértését, a vallásosságot • ehhez görög és héber tudás is kell természetismeret, matematika, történelem, asztronómia is • s a retorika, logika és dialektika • = a klasszikus műveltség valamennyi ágát beilleszti a tudásba • úgy, hogy az a Szentírás megértését segítse elő • (bizonyos szelekciókkal, pl csillagjóslás, antik művészet)

23. Vallomások • A kezdők tanításáról • tanítás alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi fejlettségéhez • oktatást előzze meg az (Isten iránti) érzelmek felkeltése • tanítónak példát kell mutatnia (ebben is) • középkor emberfelfogását meghatározza • Szent Ágoston nézete az ember eredendő bűnéről • a lelkében terhes természeti ember szellemi emberré válhat • veleszületett ösztöneiben ott van a "bűn alapanyaga" Isten felkínálja azt, hogy ne azonosuljon az ösztöneivel az ember • tökéletesedés útját megmutatja

24. mindezek pedagógiai következményei: • szülő és nevelő szeretettel megakadályozza a gyerek ilyen törekvéseit • akarat nevelése! (Ágostonnál: szeretni = akarni) • a szeretet nem zárja ki a gyakori verést • gyerek eredendően rosszra törő hajlamokkal rendelkezik! • a nevelés folyamatos küzdés! a gyerek bűnös természete ellen • fejlődés feltétele a felnőtteknek való engedelmesség • hisz a gyermekek fejlesztésében (nem pesszimista!)

25. gyermekvédelem • 374: gyermekek meggyilkolás bűn (addig nem!) • 442: kitett gyermekek sorsa (vaisoni zsinat) - papokká, szerzetesekké nevelik • 787: első árvaház (Dateo, Milánó érseke) • gyermekek eladása • dajkák ópiumos nyugtatói • szoros pólya (szívverés lecsökkentése, nyughatás) • IX. sz.: szószéki intések elterjedése • felértékelődik az édesanya szerepe