1 / 10

Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park. Bükki Nemzeti Park (BNP). Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: Szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Földrajza:.

erv
Télécharger la présentation

Bükki Nemzeti Park

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bükki Nemzeti Park

  2. Bükki Nemzeti Park (BNP) • Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja • Alapítás ideje: 1977 • Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk • Területe: 402.63 km2 • Igazgatósága Egerben található • Címernövénye: Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)

  3. Földrajza: • Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel Jelentősebb barlangjai: - Lillafüredi Anna – barlang - Szent-István cseppkőbarlangok - Miskolctapolcai tavas barlang - Szeleta – barlang - Balla – barlang • Forrásai, patakjai bővizűek

  4. Állatvilága: szerecsenboglárka havasi tűzlepke havasi cincér sárga hasú unka pannongyíkok alpesi gőte hegyi billegető uhu

  5. kövirigó parlagi sas kerecsensólyom gímszarvas vízirigó muflon

  6. Gímszarvas A gímszarvas Magyarország legnagyobb test kérődző vadfaja, amelynek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. A gímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs csontképződmény, melyet a bika minden évben elvet és évente újranöveszt.

  7. Csülkének nyoma 8-13 cm, a mellső lábak nyoma nagyobb, mint hátsóké. A bika nyoma nagyobb, kerekebb, mint a hasonló korú tehéné. A tehén nyoma hegyesebb és csülkei gyakran szétnyílnak. A bikák hangja a jellegzetes bőgés, amelyet üzekedési időszakban hallatnak. Riasztóhangja a böffenés, a tehenek hívóhangja orrhangú „eng”, a borjaké magas „ng”. A bikák testtömege elérheti a 160-200 kg-ot. Bőgés idején a bikák jelentős testtömeg csökkenést szenvednek.

  8. Élőhelye: A gímszarvas élőhelyei az erdő és a vele határos mezgazdasági területek. Kedveli a nagy kiterjedés, elegyes és vegyes korú erdőállományokat. Kedvezően hat jelenlétére a gazdag cserje- lágyszárú szint, amely takarást, táplálékot és nyugalmat biztosít számára. Előszeretettel dagonyázik. Táplálkozás: A gímszarvas legelő típusú faj, igényli a magasabb rosttartalmú táplálékot. Napi 8-10 órát táplálkozik, ennek mintegy fele ideig kérődzik. A gímszarvas elsősorban fás szárú növényeket eszik.

  9. Szaporodása: Rendes körülmények között az ünős és a csapos bika is másfél éves korában ivarérett. A szarvas párzását, üzekedését a szaknyelv szarvasbőgésnek hívja. Az újszülött borjú hazai viszonyok között 7-12 kg-os testtömeggel jön világra, gyorsan fejlődik, havonta 8-10 kg-os növekedést ér el. A testtömeg a tehenek esetében 2-3 éves, a bikák esetében 3-4 éves korban éri el a kifejlett tömeg 90 %-át.

  10. Szakirodalom jegyzék a hatvani Könyvkirályok ajánlásával: 1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 3. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Országos Vadgazdálkodási Adattár 5. Páll E. (szerk. 1985): A gímszarvas és vadászata. Mezgazdasági Kiadó, Budapest 6. Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat Kiadó, Budapest 7. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest 8. Szidnai L.(1985) A magyarországi szarvas agancstípusai. Nimród 105 (10). 438-439.

More Related