Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár

1. KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Katasztrófavédelmi stratégia, tervezés, stratégiai tervezés Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár

2. Válaszok az új kihívásokra Stratégiai tervezés, stratégiai vezetés Tudományos kutatások eredményei Modern menedzsment módszerek alkalmazása Kríziskommunikáció, lakosságfelkészítés

3. Fogalmak A hadsereg görög neve stratos, maga a stratégia pedig a hadászat, a hadvezetés művészete. „Stratégiának nevezzük az összes hadvezéri tevékenységet, amely arra irányul, hogy a mozgósított hadsereget az ellenséggel való összeütközésig vezesse. Az ellenséggel való összeütközés pillanatától kezdve a taktika lép előtérbe, jóllehet, a csata tervezésénél és kivitelezésénél stratégiai szempontok is mérvadók.” (Révai Lexikon) „A stratégia nem egyéb, mint a józan észnek a hadvezetésben való alkalmazása.” (Moltke)

4. Fogalmak Szervezeti stratégia (corporate strategy)= az egész szervezetre vonatkozó hosszútávú tervezés, amely az egész rendszerre vonatkozik, és annak helyét határozza meg. Fontos eleme a fő irányok meghatározása mellett az erőforrások elosztása. Üzleti stratégia (business strategy) = szűkebb a fentinél, a versenyhelyzetet elemzi a szervezeti stratégiával összhangban. Funkcionális stratégia (functional strategy) = a szervezeti működés egy-egy ágazatával, egységével kapcsolatos.

5. A stratégiai fogalomtár néhány eleme Misszió (mission)= a szervezet alapvető céljának megfogalmazása, mivégből létezik, milyen tevékenységben kíván részt venni, milyen igényeket szeretne kielégíteni. Vízió (strategic intent)= a kívánatos elérendő jövőbeli állapot, a szervezet aspirációja Célok (objectives / goals)= a kívánt jövőbeli állapot időskálán való konkrétabb bemutatása, beleértve olyan kérdéseket is, mint a szervezet típusa, mérete, tevékenységi területének jellege. Stratégia (strategy)= követendő út a misszió, a vízió és a célok elérése érdekében. Tartalmazza a teendőket, amelyek az adott szintű sikerhez vezetnek.

6. A stratégiai fogalomtár néhány eleme Stratégiai menedzsment (strategic management)= az a komplex folyamat, amely missziók, célok meghatározását, az elérésükhöz szóbajöhető alternatívák megfogalmazását, döntést, végrehajtási akciók megtervezését, valamint annak végrehajtása irányítását és az eredmények értékelését foglalja magában. Stratégiai tervezés (strategic planning)=szűkebb értelemben a célok, akciók és operatív tervek elkészítésének folyamata. Tágabb értelemben beleértendő a terv megvalósítása és annak ellenőrzése is. Alapvető képességek (core competencies)= erőforrások, képességek, folyamatok, amelyek versenyelőnyt biztosítanak.

8. A stratégiai fogalomtár néhány eleme Stratégiai változás (strategic change)= a szervezet céljaiban és terveiben az idő folyamán bekövetkezet változások, amelyek drámaiak vagy forradalmiak, esetenként evolúciós jellegűek. Stratégiai tudatosság (strategic awareness)= a szervezet által követett stratégia megértése, annak keresése, hogy miként javítható, a változás szükségességének, lehetőségének és megfelelőségének felismerése.

9. Stratégiai szemléletű tervezés A stratégiai tervezés feladata, a célok kitűzése és a célokhoz vezető utak megkeresése, figyelemmel külső környezetre és a belső adottságokra. Misszió – vízió stratégia komplex program alprogram (terv) projekt

14. A tervezés, mint a vezetés, irányítás részeHa nem, vagy rosszul tervezel, a kudarcot tervezed meg.Aki nem tervezi meg a jövőt, annak nem is lesz jövője Eszköze a modern irányításnak. Segíti a közép- és hosszú távú gondolkodást. Elősegíti a támogatási rendszerek működtetését. Hozzájárul a beválási, hatékonysági vizsgálathoz. Erősíti a demokráciát, hiánya esetén gyengíti a visszacsatolást.

15. A stratégiai tervezés iskolái Klasszikus iskola: Elsődleges cél az eredmény elérése, hisz az ész, logika erejében, a tervezés felülről indul, elemez, tervez, végrehajt. Fejlődési iskola: Minél több vasat tartani a tűzben, állandó harc a túlélésért, a piac szerepét hangsúlyozza nem a vezetését, hisznek a véletlen szerepében, kiválasztódásban (fatalizmus).

16. A stratégiai tervezés iskolái Eljárási iskola: Tagadja az előző kettőt, náluk a stratégia az egymást követő akciók és útkeresések folyamata, fenntartható konszenzus, lassú és megfontolt lépések, próbálgatások, az adódó lehetőségek kihasználása, rugalmas alkalmazkodás. Rendszerelvű iskola: Elfogadják a jövőbe ívelő terveket, de nem hisznek a modellek és módszerek általános alkalmazhatóságában. A szervezetek társadalmi és gazdasági beágyazottságát hangsúlyozzák, mely segíti a globális szervezetek működését. A kulturális különbségeket figyelembe veszi.

19. Tervezési célok Hagyományos állapot – a veszélyeket legfeljebb elviselni lehet. MAI KÖVETELMÉNY: meg kell előzni a veszélyeket a káros hatásokat csökkenteni. • A racionális cselekvéshez szükséges tiszta kép nyerése. • A mindig korlátozott gazdasági erőforrások optimalizálása. • Az áttekinthetőség és jobb ellenőrzés mellett a döntéshozók tehermentesítése.

20. A menedzsment fogalma Menedzsment az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása, vagy koordinálása céljából.

21. Menedzsment funkciók - A szervezeti célok meghatározása és elérésük biztosítása; • A szervezeti erőforrások optimális felhasználásának biztosítása; • Az emberi erőforrások eredményes és hatékony működésének biztosítása; • Stratégiai menedzsment; • Taktikai menedzsment; • Operatív menedzsment. • Változásmenedzsment (stratégiai változásmenedzsment); • Tudásmenedzsment.

22. Tudásmenedzsment fogalma A tudásmenedzsment nem más, mint az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége.

23. A tudásmenedzsment szükségessége Az intézmények nincsenek tudatába, hogy milyen információkat birtokolnak. A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré. Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától. Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, mihelyst az információ birtokosa elhagyja az intézményt. Idő és pénz vész el az egyszer már megoldott feladatok újbóli megfejtésére. Bonyodalmat okoz a meglévő nyilvántartások nehézkessége.

24. Tudásmenedzsment eljárások A tudás rögzítése, kodifikálása, A tudás strukturálása, kategorizálása; A tudás elérhetővé tétele, megosztása; A szellemi tőke újrahasznosítása és védelme; Mindezek integrált megközelítése az összetevők szinergizmusára építve.

25. A tudás fogalma Az adatok az eseményekhez kapcsolódó objektív tények összessége. A gyors megértés végett elsősorban statisztikai adatok. Az információ már relevanciával bíró, bizonyos célok szerint rendezett és formába foglalt adatok összessége. A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információ heterogén és folyton változó keveréke, szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, és a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.

26. Az egyén tudása Ismeretelméleti osztályozás: • Hallgatólagos, szavakban nem kifejezhető tudás; • Explicit, kodifikált tudás, amelyet le tudunk írni, el tudunk mondani. A tudás irányultsága alapján: • Tárgyi tudás; • Tapasztalati, használati tudás; • Rendszerező tudás; • Motivált kreativitás, tudásalkotás.

27. A szervezeti tudás • Szocializált tudás, közösségi tudás; • Tapasztalati tudás (ez többnyire hallgatólagos tudás); • Dokumentált tudás; • Eredményekben, termékekben megtestesülő tudás.

28. A tudás létrehozása a szervezetben • Szocializáció – az egyén a hallgatólagos tudásokat mások hallgatólagos tudásává teszi. Feltétel a kapcsolati kör. • Externalizáció – a hallgatólagosból kodifikált tudássá való alakítás. • Kombináció – az explicit tudás megosztása másokkal, a meglévő elemekből új egész létrehozása. • Internalizáció – az explicit tudás átalakul az egyén hallgatólagos tudásává. Ez a tudás alkotási folyamat vége.

29. A hatékony tudásteremtést elősegítő tényezők • Az alkalmazottak autonómiája; • Az egyének tudása közötti átfedés; • Megújulási, probléma megoldási kényszer (kreatív káosz); • Az információhoz való hozzáférés; • Szervezeti bizalom.

36. Katasztrófavédelmi tervezés taktikájaválasz a helyzetre, annak bekövetkezése előtt Nem katasztrófa történik, hanem egy konkrét esemény. Bonyolult, komplex helyzet. A bekövetkezhető események gyors sorozata. Személyek, intézmények érdekei. Rövid és hosszútávú hatások. Nemzetközi hatások.

37. Tervezési elvárások • Naprakészség, folyamatosság • Keretjelleg, rugalmasság • Bizalmi állapot, partnerség • Jóváhagyás • Tudáson alapul • Megismertetés, gyakorlat Semmi sem magától értetődő!

38. Rögtönzés Olyan szükségállapotú válságkezelés, melynek megszervezése az esemény folyamán zajlik. Vagyis válasz az eseményekre, annak bekövetkezése idején. Olyan felelősségek és teljesítési lehetőségek, amelyeket a helyszínen lehet vagy kell kidolgozni, alkalmazni.

40. Stratégiai tervezési módszerSWOT analízis Strengths = erősségek Weakness = gyengeségek Opportunities = lehetőségek Threats = veszélyek belső környezet elemzése külső környezet elemzése

45. A Földet és az emberiséget veszélyeztető kihívások • A Föld energia és nyersanyagkincse • A víz • A talaj • A Föld és az élet • Éghajlatváltozás • Természeti katasztrófák • Föld és egészség • A Föld mélye • Óriás városok • Óceánok

46. Katasztrófa veszély Kat. véd. Törvény 3. §. 9. pont: Katasztrófaveszély olyan folyamat, vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 10. pont: Katasztrófaveszélyes tevékenység olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát, vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő. 11. pont: Kockázat egy adott területen, adott időtartamon belül, vagy meghatározott körülmények között jelentkező egészség illetve környezetkárosító hatás valószínűsége. V. fejezet: A katasztrófa veszély és a veszélyhelyzet .19. A katasztrófa veszély 43.§. (1) A 3. §. 9. pontjában meghatározott katasztrófa veszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vezetője, a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszély elhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

47. Katasztrófa típusok Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek: • Árvízvédekezés; • Belvízvédekezés; • Hóesés, vagy hófúvás, • Földtani veszélyforrások. Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek: • Veszélyes anyagok és hulladékok; • Nem tervezett radioaktív kiszóródás. Egyéb eredetű veszélyek: • Humán- állatjárvány; • Vizek havária-szerű szennyeződése; • Légszennyezettség; • Kritikus infrastruktúra.

48. Magyarország veszélyeztetettsége 234/2011.(XI.10.) Korm. Rendelet. A Katasztrófavédelmi Szabályzat. V. fejezet. A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények. 16.pont.: A Katasztrófavédelmi besorolási eljárás 21. §. • Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. (5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2-es melléklet tartalmazza.

49. Települések besorolása A besorolás kockázatbecslés alapján - I. osztály: - Atomerőmű 3 km-es, kutatóreaktor 1 km-es körzete; - Seveso besorolású és külső védelmi tervre kötelezettek; - 2-es melléklet szerinti I. osztály; - Egymásra gyakorolt együttes hatású veszélyek elleni védelme érdekében. - II. osztály: - Atomerőmű 3-30 km-es körzete; - Seveso besorolású és külső védelmi tervre nem kötelezettek; - 2-es melléklet szerinti II. osztály; - III. osztály: - Seveso hatálya alá nem tartozó veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén; - 2-es melléklet szerinti III,. Osztály.

50. A veszélyeztető hatások és az elégséges védelmi szint követelményei Veszélyeztető hatások: 1.) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, 2.) Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, 3.) Egyéb eredetű veszélyek, 4.) Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok.