Kartell

1. Kartell Készítette: Fischer Bernadett

2. Tartalom • Jelentése, Célja, Módszerei • OPEC • Szabályok alól való mentesség • Hagyományos szóhasználat • Közgazdaságtani háttér • Szankciók • Törvény • Engedékenységi politika 

3. Jelentése, Célja, Módszerei - A kartell konkurens versenytárs vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. - A kartell létrehozásának célja, hogy még több profitot termeljen a vállalat az árak és a piacok mesterséges és versenyellenes szabályozásán keresztül. A kartell megállapodás történhet írásban és szóban is. - Leggyakoribb módszerei az árak szabályozása, az eladandó mennyiség korlátozása, vagy a piac felosztása.

4. OPEC - Az egyik leghíresebb, ma is nyíltan működő kartell az OPEC - A OPEC az angol Organization of the Petroleum Exporting Countries név rövidítése, magyarul: Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete. 1960-ban alapult meg a szervezet, központja Bécsben van. Évente kétszer ülésezik a döntéshozó szerve, a Konferencia, melynek tagjai a tagországok kormányainak képviselői.

5. OPEC Tagjai, belépésük dátuma és jelenlegi kvótáik (ezer hordó/nap):

6. Szabályok alól való mentesség A kormány öt rendeletben mentesíti különböző piaci szereplők megállapodásait a kartell-tilalom alól, a jogszabályok a legutóbbi Magyar Közlönyben jelentek meg. • első rendelet: szakosított megállapodásokat - második rendelet: a múltbeli adatokból - közös adatbázisokat hozhatnak létre • harmadik rendelet : gépjármű utópiacot - az alkatrész- és szervizpiacot • negyedik rendelet: közös beszerzésre szövetkezett kiskereskedők • ötödik rendelet: kormány a kutatás-fejlesztési megállapodás A rendeletek 2011 október 22-én lépnek hatályba.

7. Hagyományos Szóhasználat - Régebben valamennyi, vállalatok közötti  versenykorlátozó megállapodást kartell megállapodásnak nevezték, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő - Példa: termelő és kereskedő kötött egymással megállapodást.

8. Közgazdaságtani Háttér - Kartell:a közgazdaságtan szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartell megállapodásából jön létre - Célja - Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értékesítését, addig ők 'csaljanak' és kicsit több terméket vigyenek piacra.

9. Szankciók -Versenyhivatalok:Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki.

10. Törvény - A közbeszerzési törvény :61. § (1) bekezdés szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül. - Bűntető törvénykönyv:296/B. §- a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. - Polgári törvénykönyv:a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmiség jogkövetkezményével sújtja. - A kartellben résztvevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak.

11. Engedékenységi Politika - Az ún. engedékenységi politikalényege annak a kilátásba helyezése, hogy amennyiben egy érintett részletes beismerő vallomást tesz, mentesülhet a kartellért járó szankciók (bírság, börtönbüntetés, közbeszerzésből való kizárás) alól. A beismeréssel mindenképpen meg kell előznie kartelltársait a vallomással. -  fogyolydilemmamutatja, hogy a fenti lehetőség nem tartható fenn hosszú időn át.

12. Gazdaságiversenyhivatal és Fogyasztóvédelem Készítette: Antal Adrienn

13. Tartalom GVH Fogalma GVH Tevékenysége Szervezet és eljárás Fogyasztóvédelem fogalma Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok 13

14. Gazdasági versenyhivatal fogalma • A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) központi költségvetési szerv, országos hatáskörrel és illetékességgel: eljár minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe, elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak . A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő, a szerv a kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll . 14

15. GHV Tevékenysége A GVH azért dolgozik, hogy a piacok jól, vagyis versenyző módon és a fogyasztók hasznára működjenek. Ennek biztosítására verseny felügyeleti eljárásokat folytat versenyt pártol Megvizsgálja, hogy konkrét esetekben történt-e versenyjogsértés: tisztességtelenül befolyásolták-e a fogyasztó döntését, megtévesztették-e a fogyasztót, hogy egy különlegesen jó piaci helyzetben lévő cég visszaélt-e erőfölényével és így megpróbálta-e kiszorítani versenytársait illetve kizsákmányolni vevőit, vagy hogy vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek-e, kartelleztek-e vállalkozások - például megállapodtak-e versenytárs cégek az általuk alkalmazandó üzleti feltételekről, felosztották-e a piacot, közösen határoztak-e meg árat, illetve hogy a kereskedelemben valamely vállalkozás visszaélt-e piaci erejével a beszállítóival szemben. 15

16. GHV Tevékenysége versenyt pártol A verseny érdekében megpróbálja befolyásolni más állami szervek döntéseit, például a törvénytervezetek előkészítése során, fejleszti a versenykultúrát A versenyre és a versenypolitikával kapcsolatos információkat oszt meg a közvéleménnyel, a vállalkozásokkal, támogatja a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet. 16

17. Szervezete és eljárása A GVH élén az elnök áll, akinek munkáját két elnökhelyettes: a Versenytanács elnöke illetve a szakmai irodákat irányító elnökhelyettes segíti. Az elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, az elnökhelyettesek személyére a GVH elnöke tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki – egyetértése esetén – hat évre szóló kinevezésre tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. 17

18. Szervezete és eljárása A GVH- hoz érkezett panaszokat, bejelentéseket a szakmai irodák (például Fogyasztóvédelmi Iroda, Kartell Iroda) vizsgálják meg, és amennyiben indokolt, verseny felügyeleti eljárás keretében ők vizsgálják ki. Ebben más szervezeti egységek (Nemzetközi Iroda, Jogi Iroda, Versenypolitikai Iroda, Vezető Közgazdász) is segítik őket. A vizsgálat eredményét összefoglaló vizsgálati jelentés a Versenytanács elé kerül. A Versenytanács független bírói testület - melyet a GVH elnöke sem utasíthat - három illetve ötfős tanácsokban eljárva bírálja el az ügyet, az eljárás alá vont (megvizsgált) vállalkozásokat, szakértőket is bevonva. Döntésében például bírságot vethet ki, eltilthat a kérdéses magatartástól. Döntéseit a Fővárosi Bíróságon, illetve másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán lehet megfellebbezni. 18

19. Fogyasztóvédelem fogalma A fogyasztó védelme, a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának, valamint vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése. Cél: a forgalmazók, szolgáltatók, valamint a fogyasztók közötti egyensúlykülönbség kiegyenlítése a fogyasztói jogok érvényesítésének elősegítése útján 19

20. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) nem fogalmazza meg kifejezetten a fogyasztói alapjogokat, a közvetetten tartalmazza a az embert mint fogyasztót védő rendelkezéseket az állampolgárok (fogyasztók) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza 20

21. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények • jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás kötelezettsége • a fogyasztói szerződések, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötéseinek megtámadhatósága • „Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.” 21

22. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények A Büntető Törvénykönyv – BTK. (1978. évi IV. törvény) Bűncselekmény: az a szándékosan vagy — ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti — gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli Társadalomra veszélyes cselekmény: az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti 22

23. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése rossz minőségű termék forgalomba hozatala minőség hamis tanúsítása áru hamis megjelölése a fogyasztó megtévesztése árdrágítás vásárlók megkárosítása 23

24. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény Szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. 24

25. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények Egyéb törvények: • a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény • az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény • a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény • az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény • A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás • tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény • a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény • a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25

26. Hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok1. Törvények A törvény fejezetei a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme a fogyasztók tájékoztatása a fogyasztók oktatása a fogyasztói jogok érvényesítése a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszere 26

27. Köszönjük a figyelmet!