1 / 51

Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem

Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem. Tankönyv: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan AULA: 1991, 1997, 2003, 2005. Üzleti vállalkozás – vállalat. A gazdaság mikroszkópikus képe :

gamba
Télécharger la présentation

Vállalatgazdaságtan Dr. Forgács Csaba egyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VállalatgazdaságtanDr. Forgács Csabaegyetemi docens Budapesti CORVINUS Egyetem

  2. Tankönyv: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan AULA: 1991, 1997, 2003, 2005

  3. Üzleti vállalkozás – vállalat A gazdaság mikroszkópikus képe: Nyüzsgő világa a gazdasági szervezeteknek, vállalatoknak Kevés, néhány, több, sok, vagy nagyon sok tevékenységgel Születők, már működők és régóta tevékenykedők Környezetünkre kevésbé vagy erőteljesebben hatva Cél: mindannyiuk esetében: a FOGYASZTÓK (F) kedvében járás. Emberi kapcsolatok: folyamatosak, sokfélék. CÉL: együttműködés valamilyen feladat elvégzésére. * Struktúra maga a szervezet * Alapvető cél: a szervezet alapvető tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél.

  4. Üzleti vállalkozás – vállalat (II) Üzleti vállalkozás:olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A VÁLLALAT jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Vállalkozás: lehet egyedül is, de másokkal szövetkezve: már a jogrendnek megfelelően kell működni A szervezet üzleti vállalkozás, ha: a. önálló a célok megvalósításában. Persze a környezete a döntéseit befolyásolja. b. vállalkozás profitorientált: cél a túlélés és a nyereséges gazdálkodás. A F-tól való függés törvénye. c. kockázatot rejt magában. A környezet bizonytalan elemekkel van tele, minden hatás nem felmérhető d. ha a szervezet valós piacon működik. Input és output árai a piaci feltételek közepette alakul. Üvegházi környezet esetén: nem igazi vállalkozások. DE: a piaci viszonyok, az élet nem minden területét szövik át. Ld. Öntevékeny csoportok, non-profit szervezetek.

  5. Az üzleti vállalkozás célja Miért jön létre vállalkozás? Mi a vállalat alapítás célja? A Fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése feltételezi: a befektetéshez szükséges tőke meglétét valós fogyasztói igényre A fogyasztói igény általában adott, de maga az igény teremthető is. FOGY. IGÉNY: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni. Mögötte: emberi szükségletek, vágyak, kívánságok találhatók. A F-tól való függés törvénye. Emberi szükséglet: az emberi lét fenntartásához, egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak, szolgáltatások. DE: A szükséglet mellett, más jószágok is vannak. A kép egyénileg differenciálódik. A saját pénz felhasználásáról ugyanis szabad akaratából dönt. FOGY. Igény: konkrét termékek, szolgáltatások iránt fogalmazódik meg. Valós igénnyé akkor változik, ha fizetőképesség van mögötte. A profitszerzés feltételezi az igény kielégítését. A F-tól való függés törvénye.

  6. A vállalat küldetése A vállalat küldetése:a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolat alapelveit. A vállalat sokféle tevékenységén belül kettő különösen lényeges: • Marketing: a vállalat fogyasztói orientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése. • Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése. A változó piaci igények kielégítésére való állandó törekvés. A marketing és az innováció tehát egy szemléletmódot, egyfajta vállalkozási filozófiát is tükröz. A siker titka az alábbi kérdések helyes megválaszolásától döntő mértékben függ: Hol, mikor, mire és hogyan vállalkozzunk? A piaci rések felismerése és azok kiaknázásra való képesség feltételeinek megteremtése a feladat.

  7. A lehetőséget észre kell venni • Két kölcsönkért biciklivel, ma már 14 főt foglalkoztatva „Hajtás Pajtás” fővárosi kerékpáros futár szolgálat működtetése. • A vállalat mindig egy társadalmi környezetben tevékenykedik. Sokan befolyásolják tevékenységét, illetve érdekeltek tevékenysége eredményeiben. • A vállalati működés érintettjei:érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely befolyásolhatja a szervezet működését és/vagy annak következményeiben érdekelt.

  8. A vállalat érintettjei Az érintettek lehetnek belsők és külsők: Belsők:Külsők: Tulajdonosok, Fogyasztók, Menedzserek, Szállítók, Alkalmazottak, Versenytársak, Stratégiai partnerek, Állami intézmények, Helyi és önkéntes állampolgári közösségek, Természeti környezet. Az érintettek több szerepben is megjelenhetnek.

  9. A vállalat belső érintettjei Belső érintettek: hozzátartoznak a szervezethez. Szerepük sokféle dimenziójú lehet. Felosztásuk a vállalkozásban játszott szerep alapján: tőkebefektetés (tulajdonosok), a vállalkozás irányítói, döntéshozói (menedzserek), végrehajtás (alkalmazottak). Érdekeik eltérőek: • tulajdonos: a befektetett tőke növekedésében • menedzserek: a vállalat sokoldalú fejlődésében, • alkalmazottak: saját jövedelmük növelésében.

  10. A vállalat külső érintettjei Külső érintettek: • fogyasztók, (akikért a vállalat létrejött), • versenytársak, (a verseny motorjai) • szállítók (hitelezők is), Ők együtt a: (PIACI környezet), • stratégiai partnerek: (küldetése átfed a „mi vállalatunkéval”) pl. közös fejlesztések, közös marketing akciók stb. • állami intézmények: fontos, bár eltérő szerepet játszanak a gazdaság működésének szabályozásában. Az államot megtestesítő intézmények, • helyi és önkéntes állampolgári közösségek: helyi közigazgatás nem állami, társadalmi csoportosulást értve alatta. A CIVIL szféra, egyesületek, baráti körök stb. Segíthetik vagy akadályozhatják a vállalatot, a róla kialakított kép formálásával. • természeti környezet: egészen a legutóbbi időkig a kapcsolat egyirányú volt. A természet kizsigerelése, kirablása. Utóbbi 2-3 évtized: a természeti tényezők korlátozottságának felismerése. Újratermelhetőségük korlátozottsága. Fontos a kíméletes használat, a megőrzés. Érintett menedzsment:az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár, illetve tevékenységi kör.

  11. Ökoszisztéma és költsége Ökoszisztéma: növények, állatok és mikroorganizmusok populációjának együttlétezése. Az ökoszisztémát használják a vállalatok, háztartások és a közületek. Egy ökoszisztéma igénybevétele annak az erőfeszítésnek a költségeivel mérhető, amellyel regenerálható lenne az adott ökoszisztéma. (TISZAI CIÁN szennyeződés) Sustainable agriculture

  12. A vállalat céljai A vállalat fogalma az alapvető célból határozható meg. Tudatosan cselekvő egység. A vállalat ugyanakkor szervezet is: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. A vállalati cél a küldetésből és a belső érintetek céljaiból vezethetők le. Ez utóbbiak lehetnek szervezeti és egyéni célok. Egyéni és szervezeti célok A vállalati szervezet legfontosabb összetevője az ember. Fontos tudni, milyen célokkal rendelkezik, hiszen azokkal kapcsolódnak a vállalathoz. Egyéni célok: az egyéni cselekedetet irányító célok, motivációk igen széleskörűek. Sokféle elmélet és még inkább irodalom foglalkozik ezzel.

  13. Az ember szükségállapota • Maslow: az ember állandó szükségletállapotban lévő lény, és egyre többet akar. Szükségletei szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek: fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülései, önmegvalósítási. • Ha egy alacsonyabb szinten lévő szükséglet kielégítésre kerül, azonnal belép a következő szintű igény. Egy cselekedet sokszor többféle szükségletre is visszavezethető.

  14. Szükséglet - cél A szükségletek logikailag megelőzik a célokat. Az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen a szükségleteknek (többféle cél szolgálhat egyetlen szükségletet). Az egyéni cél négy fő tényezőtől függ: * Az egyén norma- és értékrendszere * Öröklött szellemi és fizikai képességei * Személyes tapasztalatok és tanulékonyság és * A fizikai és társadalmi környezetben való mobilitás. Szervezeti célok A szervezetnek vannak saját céljai is, ami nem egyenlő a benne található egyének céljaival. Egyéni cél: megvalósíthatóságának gazdasági feltételrendszere van és közöttük néhány gazdasági természetű is. Williamson: Nyolc egyéni cél: 1. jövedelem, 2. biztonság, 3. státusz, 4. hatalom, 5. presztízs, 6. a társadalom szolgálata, 7. szakértői kiemelkedés és 8. hasznosság. A foglalkoztatottak nem gazdasági céljaihoz való hozzájárulás is egyre inkább előtérbe kerül.

  15. Szervezeti célok Szervezeti célok: hierarchikusan strukturáltak. Minél komplexebb a szervezet, annál inkább szükség van erre. Kölcsönös erősítés. A szervezet tagjai kölcsönösen segítik egymást e célok megvalósításában. Kompatibilitás: az egyéni céloknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. A fölérendelt (szuperordinált) célok létezése a szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonása. A szuperordinált cél: a szervezet valamennyi tagjának közös célja, eléréséhez szükséges a tagok kooperációja, kellően átfogó az alárendelt célok felöleléséhez.

  16. Egyéni és szervezeti célok Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata A szervezet eredményessége annak függvénye, hogy mennyiben sikerül céljainak elérése. Kapcsolat az egyéni és a szervezeti célok között: * Egyéni célok váltják ki a cselekvéseket * Emberek közötti kölcsönhatás * A szervezet létezés indokai: mögöttük meglévő egyéni célok és cselekvések * A szervezet minden tagjának van elképzelése saját és a szervezet céljairól, • Az elképzelések nem feltétlenül tudatosulnak. A szervezethez az egyén azért csatlakozik, mert pozitívat kíván elérni Leghatékonyabb szervezet az, ahol: az egyéni és szervezeti célok jól összehangolhatók.

  17. Célok - érdekek A tulajdonosok, menedzserek és a munkavállalók céljai és kapcsolataik. Belső érintettek Tulajdonosok: Tőkét fektet be, gyarapodás céljából. Nyereségprodukálással. Kik lehetnek tulajdonosok: természetes személy: személyes tulajdonú pénzét fekteti be. Viszonyát a vállalathoz befolyásolja részesedésének mértéke. Szélsőséges esetek: • A. csak egyetlen tulajdonos van: meghatározó a működésre még akkor, is ha az irányítást átengedi. • B. tőzsdén szereplő vállalatok: sok tulajdonos. Csak a közvetetten a részvények eladásával, vásárlásával „szavazhatnak”. intézményi tulajdonosok: legfőbb kategóriák: • állam és intézményei, • bankok és más pénzintézetek • vállalatok • egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok Képviselők útján vesznek részt a vállalati irányításban. Ig. –i és FEB tagok. A képviselőknek vannak egyéni érdekei is.

  18. Célok – érdekek (II) Eltérő érdekek (Fama 1980). Jól képviseli-e a menedzsment a tulajdonos érdekeit? Képviseleti probléma: a megbizó-ügynök viszonyban fellépő jelenség. Lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs asszimmetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. • De tulajdonosok: jól kifinomult eszköztárral rendelkeznek, hogy hosszútávon a menedzsmentet a tőkemegtérülés szolgálatába állítsák. • Menedzserek: • Menedzseri célok: Kiindulás: szervezeti szerepből. Személyesen is legjobban kötődik a vállalathoz. Döntései meghatározóak. A vállalatvezetői cél szorosan kötődik a vállalat működéséhez. Nagyobb vállalat nagyobb hatalom, nagyobb presztízs. Más céljaik keresztezhetik a profitnövelés tulajdonosi célját.

  19. Munkavállalók • Az ő céljaik kötődnek a legkevésbé szorosan a szervezeti célokhoz. Kevés a ráhatásuk. Másrészt személyes céljaik a leglazább kapcsolatban vannak a vállalati célokkal. Elsősorban személyes céljaikat tartják szem előtt. Természetes konfliktus: a munkavállalók a menedzserek és a tulajdonosok között. • Az életre szóló foglalkoztatás ideje lejárt. Felfogás: 4-5 évenkénti váltás szükséges. Új környezet, új inspirációk. • Kérdés: menedzsment miképpen tudja elérni, hogy alkalmazottai szívvel lélekkel dolgozzanak? Az emberek más és más indokok miatt dolgoznak szívesen.

  20. Vállalatkormányzás Vállalatkormányzás(corporate governance): A vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése. A különböző intézmények és működtetett mechanizmusok célja összhangba hozni a különböző szereplők céljait. Ezt a nagyobb méretű vállalatoknál jelentősebb feladat, mert itt a menedzser, a tulajdonsok és a munkavállalók különböző személyek. Nagyobb vállalatok: testületek: meghatározott feladatkörrel és jogilag körülhatárolt tevékenységi körrel. Az egyes országokban a vállalatkormányzási rendszerek eltérőek lehetnek, különösen, ami a jogi intézményrendszereket illeti, de a kulturális hagyományok is szerepet játszanak. Angolszász rendszer:széttagolt tulajdonosi szerkezet. Ahol a tulajdonosok zömmel kisbefektetők vagy befektetési alapok. A vezető testület: igazgatóság, amelyben többségében külső (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal helyet. A közgyűlésnek felelős. Neki kell beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi felelősséget. Az ügyvezető igazgató, ezen belül ha van a vezérigazgató (Chief Executive Officer, CEO) a meghatározó. A vezérigazgató gyakran maga az igazgatóság elnöke, de nem mindig. A munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi.

  21. Vállalatkormányzási formák monolisztikus: moniolisztikus megközelítés, részvényes központú (USA, U.K.) dualista: a részvényes érdekeknek ad prioritást, de figyelembe veszi a alkalmazottak érdekeit is. (Németország és részben Franciaország). Pluralista: feltételezése: a vállalat az érintetteké, de mindenekelőtt az alkalmazottaké (Japán). A vállalatfelfogás mélyen benne gyökerezik történelmi, gazdasági, kulturális és politikai hagyományokban. A Japán és a német modell is egyre jobban nyitottá válik, s közelit az angolszász modell felé. Német rendszer: Tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt, és erőteljes a vállalati érdekvédelem. A tulajdonosok szakmailag jobban érdeklődnek a vállalat reálszférája (termelés, kereskedelem) felé, szemléletükben hosszabb távúak, mint az angolszász. Magyar Társasági Törvény: Az ajánlott modell a német és az angolszász modell keveréke. Valamivel közelebb áll a német modellhez, de a Felügyelőbizottság és az Igazgatóság mellérendelt viszonyban vannak.

  22. VÁLLALATI CÉLOK A célok a küldetésből és az érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés mögött ott az alapvető gazdasági cél. Profitmotívum és társadalmi felelősség Elsődleges: profitmotívum. A alapvető célban bennfoglaltatik a profitcél s az egyben integrálja az érintettek érdekeit illetve céljait. A profitszerzés célja különbözteti meg az üzleti vállalkozást más olyan vállalkozástól, amely szintén emberi szükségleteket elégit ki. Ha nincs profit cél, akkor maga a vállalat sem létezik. A fogyasztói igény kielégítésből előbb utóbb kirostálódnak azok, akik nem tudják ezt tartósan profit termelés mellett megvalósítani. Ezért a profitszerzés egyben a túlélés eszköze is. (Nem vállalkozói szervezetek esetében a fogyasztói igény kielégítésnek nem kell a profitszerzés feltételével számolnia). A vállalat nemcsak gazdasági, de társadalmi egység is. Az emberi kapcsolatok a vállalaton belül nem csak a profit termelésével, de az emberi, szociális kapcsolatokkal is összefügg. Felelős vállalat: a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között. A környezetnek is mindig van egy elvárása a vállalat felé-, ami piaci verseny közepette honorált. Erkölcsi alapon álló kiegészítő célok: TOWNSEND company.

  23. Racionalitás Racionalitás: * célracionális: amikor a cselekvő céljai elérése tükrében mérlegeli, hogy a külvilág miképpen reagál döntéseire. * értékracionális: a cselekvést valamibe vetett tudatos hit (etikai, esztétikai, vallási) határozza meg a cselekvő döntését. )) * A célmeghatározásnál valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, de hagyományos felfogáshoz viszonyítva nagyobb súlyt kapnak a külső érintettek. Fejlett társadalmi tudat esetén a morális célok követése segítheti a profitszerzést. Pl. pl. jó hírű vállalattól történő vásárlás. * DE pl: Friedmann: „The business of business is the business”.

  24. Célstruktúra A vállalati célrendszer többdimenziós. Többfajta nézőpont alapján állítható össze, egy belső logika alapján. A célstruktúrák egy része hierarchizált, másokban egymás mellett találhatók . Vállalati célokra elmondható: a célok mindig a struktúrák valamilyen metszetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer egy pontjaként. A konkrét célok struktúrában elfoglalt helye változhat A hierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alsóbbrendű cél elérése. A célok és feltételek (eszközök) között a határvonal nem éles. Ami egyik esetben cél, az a másikban eszköz lehet. Pl. folyamatos anyagellátás.

  25. Célstruktúra A vállalati célstruktúra dimenzionálása: tartalom szerint dimenzionálás: • a célhierarchia csúcsán az alapvető cél van: fogyasztói igény kielégítés nyereség elérése mellett. • Ez alatt van a küldetés: milyen úton, milyen tevékenységekkel és milyen működéssel kell haladni. • Távlati célok: Tartós célok. Jelzik mit kell teljesíteni a szervezetnek az érintettek érdekeinek teljesítése érdekében. • közvetlen irányítási célok. Konkrét feladathoz köthetők. Reklámakcióba kit vonjunk be. Kivel állítsunk ki közösen stb.

  26. Célstruktúra (II) A feltételek átrendeződése a célok célstruktúrában elfoglalt helyét módosíthatja. funkcionális célok: pénzügyi, marketing, fejlesztési, beszerzési, innovációs stb. célokról. Belső érintettek: más-más célokkal vannak jelen. • tulajdonosok: alapvető cél • menedzserek: küldetés • munkavállalók: távlati tartós célok határozzák meg főként. külső érintettek céljai: Ezek részben gazdasági jellegűek, részben a vállalat társadalmi funkciójához kötődnek. (politikai, szociális, kulturális stb.).

  27. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Fontos milyen szervezeti keretben kerül sor a célok megvalósítására? A vállalat többféle szempont alapján irható le: • tulajdonosi viszonyok (legfontosabb), illetve ezeket jogi keretbe foglaló vállalati, társasági formációk. • a gazdálkodási tevékenység jellege, • a vállalat mérete. TULAJDONOSI viszonyok: Jellemző: a széles formagazdagság. Két alapvető: egyéni vállalkozás és a társaság, ezen belül fontossága miatt kiemelendő: az Rt. A társasági formák jogi szabályozása országonként eltérő, de a legfontosabb alapelvek megegyeznek: Az angolszász országokban alkalmazott logika mentén: Mindhárom forma megtalálható a piacgazdaságokban. Jelentőségük egymáshoz viszonyítva igen eltérő. Mögötte: történelmi fejlődés, jogrend fejlődése, kulturális tradíciók, pénzügyi rend stb.

  28. Egyéni vállalkozás EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: egyetlen személy tulajdonában lévő vállalkozás. Egyedül fektet be, határozza meg a működés módját és gyakorlatát, veszi fel az alkalmazottakat. Vállalkozás és vállalkozó jogilag megegyezik. Ez a forma nem felel meg a vállalkozásnak, mert a jogi szabályozás a természetes személyre vonatkozik. És nem jogi személyként vesznek részt a vállalkozásban. Adózásnál a vállalkozás és az egyén jövedelme nem mindig kerül szétválasztásra. Társaságok Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy/és vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén. Rövid tömör defininciót adni nehéz, mert egyidejűleg több dimenzió mentén is eltérnek egymástól. Az általánosítás csak az alábbiakra terjedhet ki.

  29. Vállalkozók • A vállalkozók olyan jellegű kapcsolata, amely: • a résztvevők sajátos érdekközösségét fejezi ki, • a tulajdonosok a személyi vagyontól elkülönült önálló szervezeti, és ügyviteli mechanizmusokat hoznak létre, • szervező erejű szerződésekkel közös gazdasági vállalkozásra, illetve koordinációra irányul, • Az egyes társaságok közötti fő különbségek: • társulással járó következmények, feltételek, • társaság tevékenységi jellege, • alapítás körülményei, bejegyzési kötelezettség • felelősségi viszonyok. • A tagok korlátlan, vagy korlátolt felelősséggel tartozhatnak a társaság egészének működéséért.

  30. Társasági formák • Közkereseti társaság (KKT). Egyetemleges, korlátlan felelősség, • Betéti társaság (Bt): legalább egy tagjának a felelőssége egyetemleges és korlátlan. • Korlátolt felelősségű társaság (Kft): csak a bevitt törzstőke erejéig fele, és csak korlátozott felelősség • Jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok: pl. Bt, Kkt. Rájuk nem vonatkozik a vállalat definíció, bár sok minden érvényes rájuk nézve is, ami a vállalkozásra vonatkozik. • Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonokon túl semmilyen felelősséget nem vállalnak.

  31. Társasági formák (II) • Az Rt. a piacgazdaság leginkább összetett vállalkozási formája. Felelősség a tőketulajdon értékéig terjed, a részvényeken keresztül. Azok eladásával lemondható a tulajdon. Így a vállalat tulajdonlása megváltozhat anélkül, hogy ez a menedzsmentet esetleg közvetlenül érinthetné. A menedzsmentet az új tulajdonosok leválthatják, de Rt esetében ez nem mindig történik meg. • Az érintettek három csoportja: a tulajdonosok, a menedzsment és az alkalmazottak közötti kapcsolat sokat változott. A menedzsment prémiumként maga is kaphat részvényeket, így egyben tulajdonos is lesz belőle. • (( MRP: Munkavállaló Részvénytulajdonosi Program. A privatizáció során 1993 végér 126 ilyen kivásárlás volt 23 mrd Ft értékben. MRP kivásárlások száma privatizáció lassulása idején (94-945) sem csökkent. Az elért eredmények e területen jelentősek. ))

  32. Társasági formák (III) • Rt: elvileg korlátlan tőkegyűjtési lehetőség: a növekedés felső határa a csillagos ég. • Jogi személyiségként valamennyi társasági formában tagként ott találhatók az állam erre felhatalmazott intézményei.

  33. Egyéni vállalkozás • Előnyök Hátrányok • Az alapitás és megszüntetés Szerényebb nyereségszer- • Egyszerüsége zési lehetőség • Áttekinthetőség A pénzügyii erőforrásokhoz • A vállalkozó függetlensége jutás korlátozottsága • Az üzletmenetre vonatkozó Túlzottan sokoldalú követel- • Nyilvános adatszolgáltatási mények a vállalkozóval • Kötelezettség hiánya szemben • Adózási kedvezmények Korlátlan felelősség • A vállalkozás korlátozott • élettartama

  34. TÁRSASÁG • Előnyök Hátrányok • Egyszerű alapítás személyi konfliktusok lehe- • Adózási előnyök tősége • Tulajdonlási lehetőség na- agressziv törekvés • gyobb tőke nélkül lehetősége az alkalmazottaknál a a partnerségre • Jogi védettség viták esetére • Jelentősebb tőke és hitelforrá- világos menedzseri • sok felelősség hiánya • A folytatás lehetősége tulajdo- • nosváltozás esetén

  35. Részvénytársaság • ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK • A tulajdonosok korlátozott fele- a nyilvános • lőssége adatszolgáltatás • kötelezettsége • Széleskörű tőkebevonási az alapítás és a megszüntetés • lehetőség bonyolult és költséges volta • Korlátlan élettartam adóhátrányok • Forrás: Rachman et. al.

  36. A vállalatalapító személyiségi típusai • gyakorlati tapasztalattal rendelkező, szakmai tudásra építő vállalkozó. Gyakran hirtelen elhatározás eredménye. Elsősorban helyi igények kielégítésére koncentrál. Korlátozott növekedési karrier, elsődleges cél nem a növekedés. Fontos motiváció: a függetlenség megszerzése. • menedzser típusú vállalatalapító: többnyire a vállalkozók köréből származik, megfelelő felsőfokú képzettséggel rendelkezik, Átgondoltan tervez, fejleszt. Döntően külső pénzforrásokat von be. Erősen specializált vállalat létrehozására törekszik. Ha a kezdeti nehéz szakaszon túljut, akkor gyorsan növekszik. • Menedzser: fejlesztési eredményekre orientált vállalatot alapit. A fejlesztés minden vállalat egészének érdeke s nem csak a fejlesztőké!!

  37. Vállalatok által létrehozott vállalatok • fúzió (merge): két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására. (Guiness és Grand Mtropolitan, az UK két vezető szeszipari cégének fúziója, 283,5 millió dolláros tervezett megtakarítással). A nagyok fúziója más nagyokat is egyesülésre ösztönöz. Verseny. A nagy is elbukhat, ha nem elég erős! • felvásárlás (acquisition) : egy vállalat részleges vagy teljes felvásárlása (lásd a svéd szállítási cég estleges megvétele a Volkswagen által). Legnépszerűbb: hitelből történő felvásárlás. Fedezet: a megvásárolt cég eszközei. Törlesztés: bevételekből, vagy részvények, tőkerészek átadása. • Mind a fúzió, mind a felvásárlás radikális eszköze a szerkezetváltásnak. Egyesülések, közös vállalatok: egyszerűbb létrehozni és megszüntetni is.

  38. Vállalatok megszűnése • Szövetkezet:közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek oly módon, hogy az egy tag – egy szavazat elv érvényesül. (beszerzési, értékesítési,). Társasági formában is működhet. • Vállalatok megszűnése • A gazdasági folyamatokhoz való igazodás formája a vállalat alapítás mellett. Leggyakrabban a sikertelenség terméke. Más esetekben a töke kimentésének útja-módja az új vállalkozások számára. • A felszámoláskor jogszabályok írják elő a követendő eljárást. Ameddig a külső követelések kiegyenlítésre kerülnek, addig belügy. Csődbejutáskor a csődszabályozás keretei között kell eljárni.

  39. Vállalatalapítás - megszűnés • A vállalatok alapítása, átalakulása, megszűnése • Cél a fogyasztói igények kielégítésével a profit termelés. De fogyasztói igények változnak, s emiatt szükséges a vállalat szerkezet adaptálódása is. Ott alapítanak új vállalatot, ahol erre szükség van: • új vállalat alapítása: igény vszerint, • a vállalat megszűnése, felszámolása ha nem tudnak megfelelni a követelményeknek. • Vállalat alapítás • Jogi aktus: az adott ország törvényei szabályoznak. Egyidejűleg a piacra való lépést is jelenti. Az, hogy mikor alapítanak vállalatot a piaci helyzet dönti el. • A gazdaságpolitika segítheti, de akadályozhatja is a vállalatok alapítását.

  40. Vállalatalapítás – megszűnés (II) • Új vállalkozások • vadonatúj vállalkozások (előélet nélküli) leggyakrabban kisvállalkozás. • meglévő vállalatokszervezetiátalakulásával létrejött vállalkozások • A vállalatalapítás egyéni motivációi: • nyereség, pénzügyi jólét (elegendő inspiráló erő) • önmegvalósulás, „magam kipróbálása” • függetlenség, • hatalomvágy. • Környezeti motivációk: • Szellemi, anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, • Túl sok hierarchikus lépcső, csak„egy kis fogaskerék” szerepkör.

  41. CSŐD • Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. Lehet önkéntes (a cég maga kéri) és nem önkéntes (hitelezők kérik). Nem feltétlen jelenti a vállalat felszámolását, sőt lehetővé teszi a belső átrendeződést. Csődeljárás alatt a vállalat jogilag érvényesen szünetelteti adósága fizetését. • Új csődtörvény: 1992 január 1-én lépett életbe. A fizetési fegyelem megerősítésére irányult. Minden jogi személyiségű társaságra kiterjed. • Törvény szerint van: Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás. • A csőd általában nem váratlan, az előre jelezhető, gazdasági mutatók folyamatos számításával.

  42. Vállalatelméletek • A vállalat komplex szervezet. Alapvető célja gazdasági orientációjú. Más tudományterület is vizsgálja. Így: jog, szociológia, politikatudomány, műszaki tudomány. A tárgy keretében mi a közgazdaságtudomány oldaláról vizsgáljuk azt. A vizsgálat azonban nem mélyül el az elméleti magyarázatok részleteiben, csak nagyvonalakban tekintjük azokat át. • Fogalmi keret • A társadalmi munkamegosztás a történelem során folyamatosan bővül. Annak közgazdasági jelentőségét már Adam Smith (1776) is felismerte. A hatékony munkamegosztás hozta magával a specializációt. Ez teszi lehetővé a teljesítmények növelését, a hatékonyság fokozását. A munkamegosztásból és a specializációból vezethető le a csere (tranzakció). Amikor is a gazdaság szereplői folyamatosan kapcsolatba lépnek egymással. Ehhez kell koordináció: olyan eszközöket, szervezeteket igényel, amely e koordinációt lehetővé teszi. • Kért koordinációs intézmény van: piac és a különböző szervezetek. Ez a kettő mindig jelen van, de súlya, szerepe különböző lehet. A piaci mechanizmusban az ár az információ hordozó. A szervezet ebben az értelmezésben sokféle szervezetet jelent.

  43. Mikorökonómai felfogás • A standard mikroökonómia vállalatelmélete • A standard neoklasszikus mikroökonómia hagyományos vállalatfelfogása: • Főbb jellemzői: • a koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak, • szervezeti koordináció nincs, • a vállalat jogi egység, amely a rendelkezésre álló termelési eszközökkel jellemezhető, • a piaci ár közvetítette információ alapján választ tevékenységeket a profitmaximalizálás céljából, • egységes egész, fekete doboz, • egyszerre azonosul a tulajdonossal és a menedzserrel. • Ez a felfogás sokáig egyeduralkodó volt. A mostani alternatív elméletek saját idejükben nem keltettek visszhangot. Utat törni mindig nehéz.

  44. A vállalat magatartási elmélete. • 2. Simon (1955, 1957) , March-Simon (19589 és Cyert-March (1963) az alapokat adták. • A vállalat a működésében résztvevők koalíciója. Az emberek azért csatlakoznak a vállalathoz, mert ezáltal remélik szükségleteik magasabb szintű kielégítését. Másképpen: többet kapnak a szervezettől, mint amennyit azért cserébe adnak. Alapja a közösen végzett hatékonyabb munka. Az érintettek tudják, hogy szükségleteik kielégítésére csak bizonyos határok között kerülhet sor, mert az egyébként ütközik a többi • érintett érdekeivel. De annak legalább a még elfogadható szinten vagy a felett kell alakulnia. Ha tartósan ez alá süllyed, akkor az érintett kilép a vállalatból. A vállalatnak is érdeke, hogy az érintettek megtalálják a számításaikat. Ezért vizsgálják megelégedettségüket. Nézik, mennyire teljesülnek az érintettek aspirációs szintjei. A szervezetben a célok mellett alcélok is megjelennek és ezek szorosan kapcsolódnak az érintettek törekvéseihez is.

  45. Magatartás elmélet (II) • A kiindulópont az EMBER. • Az egyén nem tudná vállalati szinten optimalizálni a helyzetét, mert az túl bonyolult lenne. A rendszer ugyanis nagyon is összetett. Ezért a kielégítő megoldások kerülnek előtérbe. • A magatartási vállalatelmélet négy alapvető ponton tér el a standard mikroökonómia felfogástól: • a vállalat nem cselekvő egész, hanem az érintettek koalíciója, • - nem egyetlen célt, hanem sokak jelenlétét feltételezi, ezért optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres, • feltételezi az információszerzés és felhasználás költségét, • a döntéshozókról a racionalitás helyett a korlátozott racionalitást tételezi fel.

  46. Megbízó – ügynök elmélet • Kiindulás: a modern világban nem érvényesül a neoklasszikus feltételezés: a vállalat tulajdonosa és menedzsmentje azonosítható. A két funkció még kisebb vállatoknál is szétválik, s így érdek-összeütközésekhez vezet. l: • A vállalati döntések többségét a menedzsment hozza, a profit nagy része a tulajdonosoké, hacsak a menedzsment ezt meg nem akadályozza.

  47. Tulajdonos–menedzser konfliktus • A tulajdonosok nem tudják érdemben ellenőrizni a menedzsmentet. A menedzsment csorbíthatja a tulajdonosok érdekeit, bár nem erre kaptak megbízást. Érdekösszeütközés alapja: információs asszimetria. A menedzserek jóval informáltabbak, mint a tulajdonosok. A rendszer mégis azért működőképes, mert vannak mechanizmusok, amelyek a menedzserek önérdek érvényesítését korlátozzák. • Tőke piac. A tőzsdén a részvényeken keresztül a menedzsment értékelésre kerül. • Menedzserpiac, ahol a menedzserek versengenek a jobbnál jobb állásokért. Ezáltal egymást is ellenőrzik. • A kulcskérdés tehát: hogyan képes és tud a tulajdonos olyan érdekeltséget kialakítani, amelyben építhet a menedzsment döntéseire, mert az bizonyos kotlátok között, a tulajdonosok érdekeit követi. Különbség a standard mikroökonomiai felfogástól: ez hierarchizálja a döntéshozatalt, de a vállalat marad továbbra is fekete doboz. Főbb pépviselőik: Jensen-Meckling (1976), Fama (1980), Fama-Jensen (1983), Arrow (1985), Holmstrom-Tirole (1989).

  48. Intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete • A koordinációs kérdést közvetlenül fogalmazza meg: Piac VAGY szervezet? Meddig terjedjen a két intézmény egymáshoz viszonyított hatóköre? • Coase (1937) a csere aktusok is költségesek: • ár megszerzése és kiértékelése is költséges, • minden tranzakció feltételezi a partnerrel történő megállapodást, aminek szintén van költsége. • Coase: célszerű bizonyos csereaktusokat hosszútávon a piacon kívül elrendezni. Keretmegállapodások. A megállapodás keretein belül a szereplők szabadsága a döntésekben megmarad. A szerződések hierarchizálhatók. • A vállalat, mint szervezet addig terjed e felfogásban, ameddig a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél. Coase felfogását elméletté fejlesztette Williamson (1975, 1985). Bevezeti a korlátozott racionalitás fogalmát. A szereplők hajlamosak az önérdek keresésre, még csalások (félreinformálás, info visszatartás árán is).

  49. Erőforrás alapú vállalatelmélet Legfiatalabb megközelítés Nem kiforrott irodalmi háttere Lényege: a vállalatok erőforrásaiés ezek felhasználására vonatkozó képességei egymástól eltérőek, s ezek határozzák meg a versenyelőnyt. A versenyelőny addig tart, amíg valamelyik versenytárs hasonlót nem tud produkálni. Megadja a választ arra, hogy miért eltérők a vállalatok tulajdonságai Szoros a kapcsolata a stratégiai menedzsmenttel, mert a stratégiával összefüggő tételeket mond ki

  50. További vállalat elméletek • További vállalatelméletek • A négy bemutatott iskola /(standard mikroökonómia, vállalati magatartás elmélete, a megbizó-ügynök elmélet és az intézményi közgazdaságtan elmélete) átfogó értékű elméletet ad. Van azonban néhány új irányzat is, amelyek már említésre érdemesek. • ipari szervezetelmélet (theory of industrial organization). Elsősorban a szervezetek közötti konfliktushelyzetekre koncentrál. Módszertani hátterét nézve: elsősorban a játékelméletre, mint a konfliktius helyzetben hozott döntések elméletére alapoz. Eredményei a standard mikroökonómia felfogást gazdagították. Elemzik a kapcsolatot a vállalatvezetési problémák és a közgazdasági elméletek között. Középpontjában: nem a vállalat, hanem annak működése áll. • Ebben közös az evolucionista vállalatfelfogással, amely biológiai analógiákra építve magyarázza meg, miért maradnak fenn egyes vállalatok és miért nem mások. Szerintük a szervezeti rutinok határozzák meg a szervezeti • viselkedést, (Nelson-Winter és a másik oldalon: Hannan-Freeman.

More Related