1 / 26

Felszín alatti v í z bázisok védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK,

Felszín alatti v í z bázisok védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK, VÍZMÉRLEGEK, MODELLEZÉS. Simonffy Zolt án. vízvezető réteg (kavics,homok). karsztos hegyvidék. féligáteresztő réteg (lösz, iszap, agyag). ablak. lencse.

gaura
Télécharger la présentation

Felszín alatti v í z bázisok védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK,

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Felszín alatti vízbázisok védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK, VÍZMÉRLEGEK, MODELLEZÉS Simonffy Zoltán

  2. vízvezető réteg (kavics,homok) karsztos hegyvidék féligáteresztő réteg (lösz, iszap, agyag) ablak lencse EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI

  3. Utánpótlódás: csapadékból történő beszivárgás < 1 év Megcsapolás: párolgás vagy vízfolyás EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI 1000 év 10 év Utánpótlódási és megcsapolási helyek közötti áramlási pályák, ennek megfelelő potenciálviszonyok!!! 100 év

  4. VÍZKIVÉTEL HATÁSA A REGIONÁLIS ÁRAMLÁSI RENDSZERRE

  5. Es P K Ks Ls Bfsz ETtn Btv v Qfsz-fa v Fs,be-Fs,ki ETtv Qbe Qfa-fsz Qki A VÍZMÉRLEG ELEMEI v ΔV Evapotranszspiráció a felszínről (Es), a telítetlen zónából (ETtn) és a talajvízből (ETtv) Külön vízmérlegek a mederre, a felszín alatti rendszerre ezen belül a telítetlen zónára és a a telített zónára A mederbeli lefolyás két összetevője: felszíni lefolyás csapadékból (Ls) és talajvízből (alaphozam) (Qfa-fsz)

  6. ETfsz Bfsz Btv Vtn ETtv A VÍZMÉRLEG Vízmérleg a telítetlen zónára ΔVtn/Δt = A·(Bfsz – Btv + ETtv – ETfsz) és (P – Es – Ls = Bfsz) A: vízgyűjtőterület (L2) Δt: a vízmérleg időszaka (T) ΔVtv: a tárolt készlet megváltozása a telítetlen zónában (L) Bfsz: beszivárgás a felszínen (L/T) Btv: beszivárgás a talajvízbe (L/T) ETfsz : párolgás a talajból (L/T) ETtv: párolgás a talajvízből (L/T) P: csapadék (L/T) Es: párolgás a felszínről (L/T) Ls: felszíni lefolyás (L/T)

  7. K Btv Qfsz-fa ETtv Qfa-fsz Qpbe ΔVtv Qpki A VÍZMÉRLEG Vízmérleg a telített zónára ΔVtv/Δt = A·(Btv - ETtv) + Qbe - Qki + Qfsz-fa – Qfa-fsz – K A: vízgyűjtőterület (L2) Δt: a vízmérleg időszaka (T) ΔVtv: a tárolt készlet megváltozása (L) Btv: beszivárgás a talajvízbe (L/T) ETtv: párolgás a talajvízből (L/T) Qbe: oldalirányú beáramlás (L3/T) Qki: oldalirányú kiáramlás (L3/T) Qfsz-fa: a felszíni vizekből származó szivárgás (partiszűrés is!) (L3/T) Qfa-fsz:a felszíni vizeket tápláló felszín alatti víz(L3/T) K: vízkivétel(L3/T)

  8. HIDRAULIKAI JELLEMZŐK --- A VÍZMOZGÁS DIFFERENCIÁLEGYENLETE Induljunk ki a vízmérlegből, de úgy, hogy az elem térfogata V, területe A V·s ·Δh/Δt = Qbe - Qki + A·(Btv - ETtv)+ Qfsz-fa – Qfa-fsz – K s: tározási tényező, az egységnyi nyomásváltozásra jutó tárolt készlet változása (1/L) h: piezometrikus potenciál (L) A jobb oldalon a külső forrásokat és nyelőket vonjuk össze és az egész egyenletet osszuk el a térfogattal: s ·Δh/Δt = (Qpbe - Qpki)/V + q q: térfogategységre eső forrás-nyelő (1/T)

  9. HIDRAULIKAI JELLEMZŐK --- A VÍZMOZGÁS DIFFERENCIÁLEGYENLETE Figyelembe véve, hogy a jobb oldal első tagja a belépő és a kilépő hozam eredője, vagyis a sebességvektornak (v) a V térfogat felületére vonatkozó integrálja, és hogy ennek matematikai azonosságon alapuló kifejtése a vektor divergenciája, valamint, hogy a nyomásváltozás idő szerinti differenciálhányadosa helyett a parciális differenciál írható: s ·h/t = - div(v) + q Ha a sebességet a Darcy-törvény szerint számítjuk, azaz v = - K. grad(h), akkor: s ·h/t = K ·div[grad(h)] + q = K ·2h + q --- ez a Bussinesq-egyenlet A kezelhetőség érdekében a q forrást h-tól kell függővé tenni

  10. A VÍZMOZGÁS EGYENLETÉNEK MEGOLDÁSA Analitikus megoldás csak kivételes esetekben, de tájékozódásra megfelelő Közelítő analitikus megoldások léteznek egyszerű nem-permanens esetekre • A vízmozgás differenciál-egyenlete nem oldható meg analitikusan , • ha a víztartó vastagsága a térben változik, • a rétegek szivárgási jellemzői heterogének, • az utánpótlódás a piezometrikus nyomás nem lineáris függvénye A közelítő analitikus megoldások jelentősége a számítástechnika fejlődésével csökkent numerikus megoldások

  11. A MODELLEZÉS ELEMEI ADATGYŰJTÉS KONCEPCIONÁLIS MODELL SZOFTVER VÁLASZTÁS VERIFIKÁCIÓ előkészítő fázis ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK KALIBRÁCIÓ PARAMÉTER- BECSLÉS kidolgozási fázis VALIDÁCIÓ SZIMULÁCIÓ értékelési fázis ÉRTÉKELÉS

  12. A MODELLEZÉS ELEMEI Koncepcionális modell A modell geometriai felépítése (határai, 1, 2 vagy 3 dimenzió, horizontális felosztás, rétegfelosztás) Peremfeltételek (választás a három típusból: adott nyomású, adott hozamú/vízzáró, nyomástól függő hozam) Az idő (permanens vagy nem permanens modell, az utóbbi esetében kezdeti feltétel és időlépcsők) Források és nyelők (beszivárgás, párolgás, vízfolyások, tavak, vízkivételek) Transzportfolyamatok (csak advekció, advekció + diszperzió, a szennyezőanyagtól és a közegtől függő egyéb folyamatok: adszorbció, lebomlás, kémiai átalakulások  több komponens?)

  13. Felszín alatti vizek védelme védelem bekövetkezett szennyezések esetén Simonffy Zoltán

  14. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek • Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás • meghatározása • a szennyezés megfigyelése • a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása • a szennyezés káros hatásának csökkentése • a szennyezés felszámolása

  15. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Jelenleg (33/2000-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) • háttérérték • környezeti határérték (jelenleg azonos az ivóvíz határértékkel) • intézkedési határérték a terület érzékenysége alapján • kármentesítési határérték (egyedi kockázatelemzés alapján) • Az EU Víz Keretirányelv: • a ”jó állapot” fenntartása és elérése kémiai szempontból azt jelenti, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja • nem éri el a környezeti határértéket, • nem mutathat romló tendenciát, • Az EU ezeket a határértékeket még nem alkotta meg. • Kockázat-orientált szemlélet!

  16. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Ha a mért koncentráció meghaladja az intézkedési határértéket, a beavatkozás fő lépései: • a szennyezett állapot feltárása (jelen) • (tényfeltárási terv alapján) • az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) • (a receptor lehet az ember vagy a környezet) • a beavatkozás tervezése • a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, • ha nincs, akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni • EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium • megoldások: • csak megfigyelés, • aktív védelem (felszámolás nélkül) • kármentesítés (a szennyezőforrás és a szennyezett talaj és víz eltávolítása és/vagy tisztítása) • utóellenőrzés (monitoring)

  17. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Lehetséges beavatkozási formák általános esetben: • pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén: • a szennyezett víz továbbterjedésének megakadályozása (hidraulikai lokalizáció) - aktív! • semlegesítő anyag bekeverése - aktív! • áramlási holttér létrehozása (kút, terelőfal, drének) - aktív! • a szennyezőforrás eltávolítása, beleértve a szennyezett talajt is (ennek elhelyezéséről is gondoskodni kell) • nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén: • a szennyezési tevékenység megszüntetése • a szennyezés "tördelése" - aktív! az áramlás szerint megfelelően kiválasztott pontokon a szennyezési front tördelése vízkitermeléssel (főként makroszennyezők esetében, ha a helyszíni talajba szivárogtatás (öntözés) megengedett )

  18. A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME • Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: • Áramvonal menti beavatkozás: • a szennyezési csóva tördelése (ua., mint a szennyezőforrásnál) - aktív! • a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel - aktív! • Beavatkozás a vízkivételeknél: • vízkivétel csökkentése, hogy az utánpótlódási zóna ne érje el a szennyezett vízteret - aktív! • szennyezett és tiszta kutak vizének keverése (nem mindenütt engedik) - aktív! • termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás!) - aktív! • külső védőkút elterelés miatt - aktív! • különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

  19. a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

  20. a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

  21. áramlási holttér létrehozása kúttal munkagödörben hagyott veszélyes anyag, kötött fedőrétegű, feláramlási területen A kút távolsága ? Hozama?

  22. áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A terelőfal helye ?

  23. áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban

  24. áramlási holttér létrehozása drénekkel munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A drén méretei ?

  25. a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

  26. Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?

More Related