Eur pai Region lis Fejleszt si Alap ERFA 2007-2013

1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2007-2013  Dr. Mezo Ferenc Egyetemi docens igazgatóhelyettes

2. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2007-2013 Az európai régiók fejlettsége közti szintkülönbségek és a legrosszabb helyzetu régiók lemaradásának csökkentése érdekében Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 2006/1086/EK rendelet meghatározza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek alapján a régiók jogosultak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi forrásaira. Emellett meghatározza az ERFA feladatait és az általa nyújtható támogatások körét, figyelembe véve a 2007-2013-as idoszakra vonatkozó megreformált kohéziós politika célkituzéseit: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttmuködést. Az ERFA céljai    Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erosítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.  Tevékenységi köre  Az ERFA támogatásai olyan témaorientált prioritások köré csoportosulnak, amelyek tükrözik a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság, valamint az európai területi együttmuködés célkituzéseiben megfogalmazott alapelveket. Az alap kiemelten kezeli az alábbi területek finanszírozását:  Fenntartható munkahelyeket teremto beruházások  Infrastrukturális beruházások  A helyi és regionális fejlodést elosegíto intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra  Technikai segítségnyújtás 

3. 1. Konvergencia A „konvergencia” célkituzés keretein belül az ERFA elsosorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza.      A 27 tagállamot számláló EU-ban ez a célkituzés - 17 tagállamban - 84, egyenként 154 millió lakosú régióra vonatkozik, ahol az egy fore eso GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint - fokozatosan megszüntetve - további 16, egyenként 16,4 milliós népességu régiót érint, ahol a GDP a kibovített EU-val járó statisztikai hatás következtében éppen, hogy meghaladja a küszöbértéket. A „konvergencia” célkituzés keretében rendelkezésre álló összeg 282,8 milliárd euró (a teljes összeg 81,5%-a), melynek megoszlása a következo: 199,3 milliárd eurót kapnak a „konvergencia” célkituzés kedvezményezett régiói, 14 milliárd eurót tartalékolnak a célkituzés alól fokozatosan kivont régiók számára, és 61,6 milliárd eurót a Kohéziós Alapra - amely 15 tagállamra vonatkozik.  A tagállami operatív programok a gazdaságszerkezet modernizálását és diverzifikálását tuzik ki célul, különös tekintettel az alábbi területekre:    Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem  Információs társadalom  Környezet  Kockázat-megelozés  Idegenforgalom  Kulturális beruházások  Közlekedési beruházások  Energia  Oktatási beruházások  Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások  A KKV-k támogatásának közvetlen elosegítése 

4. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság A 27 tagállamot számláló EU-ban összesen 168 régió - mintegy 314 millió lakos - részesülhet támogatásban e célkituzés alatt. Ezek közül 13, egyenként, 19 millió lakost számláló régió tartozik azok közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. „phasing-in” területek), és amelyek - az 1. célkituzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. A 55 milliárd euró - melybol 11,4 milliárd jut a fenti „phasing-in” régióknak - a teljes kiutalás valamivel kevesebb, mint 16%-a. E célkituzés 19 tagállam régióit érinti.     A már korábban elindított Urban II és Equal programok a „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkituzések alá tagozódtak be.  A célkituzés három támogatási prioritása:  Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbovítés támogatása, új finanszírozási lehetoségek kialakítása a vállalkozások számára  Környezetvédelem és kockázat-megelozés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok elorejelzésére  A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elosegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetoségeinek bovítésére 

5. 3. Európai területi együttmuködés    A határ menti területeken élo lakosság lélekszáma eléri a 181,7 millió fot - ez az EU teljes lakosságának 37,5%-a -, míg az összes uniós régió és polgár a meglévo 13 transznacionális együttmuködési terület egyikének fennhatósága alá tartozik. Az e célkituzéshez rendelkezésre álló 8,7 milliárd euró (a teljes összeg 2,5%- a) a következok szerint oszlik meg: 6,44 milliárd euró jut a határokon átnyúló, 1,83 milliárd euró a transznacionális és 445 millió euró az interregionális együttmuködésre.  Ez a célkituzés szintén három fo területre irányul:  Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elosegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megorzése, az infrastruktúra közös használatában rejlo lehetoségek kihasználása.  Transznacionális együttmuködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetoség javítása és fenntartható városfejlesztés  A regionális politika hatékonyságának erosítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat   A harmadik célkituzésbe tartozó operatív programoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:  Az együttmuködés által érintett terület erosségeinek és gyengeségeinek elemzése  A kiválasztott prioritások indoklása  Pénzügyi terv  Végrehajtási szabályok  A jelentosebb projektek felsorolása  Az ERFA-támogatás nagysága és feltételei az érintett régiók elhelyezkedésétol függ. 

6. Különleges helyzetu területek    Az ERFA számításba veszi a különleges helyzetu területek igényeit is. Az URBAN közösségi kezdeményezés tanulságaira támaszkodva, a városi területeket fejleszto intézkedések beépítésre kerültek az operatív programokba. A cél a kis-és nagyvárosok gazdasági, szociális és környezeti problémáinak enyhítése.     A vidéki és a halászattól függo területek esetében az ERFA tevékenysége a gazdasági diverzifikációra összpontosul:  Infrastruktúrafejlesztés az elérhetoség javítása érdekében  Telekommunikációs hálózatok és szolgáltatások fejlesztése a vidéki területeken  Új típusú gazdasági tevékenységek meghonosítása  A városi és vidéki területek közti összeköttetések fejlesztése  Turizmusfejlesztés és vidéki térségek regenerációja  Az ERFA a hátrányos természeti adottságokkal sújtott térségeknek az elérhetoség javításához, a kulturális örökséghez kötheto gazdasági tevékenység elosegítéséhez, a természeti eroforrások fenntartható felhasználásához és a turizmusfejlesztéshez nyújt anyagi támogatást.     Az ERFA kiemelt céljának tekinti a legfélreesobb területek támogatását. Ennek elemei: Teherszállítási szolgáltatások beindítása és fenntartása  Olyan intézkedések, amelyek enyhítik a tárolókapacitás korlátozottságából, a termeloeszközök fenntartásának magasabb költségeibol és a humán toke hiányából eredo hátrányokat