1 / 28

Adam Smith második eljövetele

Adam Smith második eljövetele. Adam Smith (1723-1790). Skót közgazdász és filozófus Legjelentősebb művét ( Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus közgazdaságtan kezdetének. Háttér.

hagop
Télécharger la présentation

Adam Smith második eljövetele

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Adam Smith második eljövetele

  2. Adam Smith (1723-1790) • Skót közgazdász és filozófus • Legjelentősebb művét (Nemzetek gazdagsága 1776) tekintjük a klasszikus közgazdaságtan kezdetének

  3. Háttér • 18.sz.-ban Fro.-ban és Amerikában is pezsgett a politikai élet Kereskedelem a Britt-szigetek és a Nagyvilág között növekvő népesség, kisüzemeke szaporodása,bankrendszer terjedése • Felvilágosodás gondolkodói a környező világ jelenségeire kerestek új magyarázatokat.Középkortól - Kolombusz idejéig teológusok uralták az európaiak gondolkodását • Mikolaj Kopernikusz és Francis Bacon (17.sz):Természeti jelenségekre racinális magyarázatot kerestek - tekintet nélkül az egyházra. • Galileo Galilei: Isten az embereknek két könyvet adott, a Bibliát és a természetet. Természet nyelve a matematika, számolással és kísérletekkel igazolta a szabadon eső testek törvényét. • René Descartes: Értekezés a Módszerrőlalkalmazott tudományok + megismerés és tapasztalat = az ember a természet parancsolója lehet • Isaac Newton: Tömegmozgás, mozgástörvények, differenciál számítás Isten csak a zaciban az órásember

  4. A. Smith • nem a bolygókra,hanem az emberekre koncentrált • Születési helye: Kircadly (Forth folyó partja) • Glasgow-i egyetemen, később az oxfordi balloil collegeban teológiát tanult. • David Hume Értekezés az emberi természetről c. könyveolyan nagy hatással volt rá, hogy Kircadly-ben retorikát és jogot tanított a papi pálya helyett. • 1778. - glasgowi egyetemen logikát tanít 1779. – Erkölcsfilozófiát tanítottHamar kedvelt professzorrá vált az előadásai, vitái, szemináriumai által. • Soha nem tanított közgazdaságtant. Nem is tanulta.1903-ig nem volt önálló erkölcstantól elkülönített közgazdasági kurzus a cambridge-i egyetemen sem.Gazdaságtani nézeteit belepréselte a jogi előadásaiba.

  5. Fiziokraták

  6. Gondolatok, elvek • Fiziokrata közgazdasági iskola alapítója: Francois Quensay • Gazdasági tábla • Fiziokrácia = természet uralma • Társadalom 3 osztálya: földművesek iparosok földbirtokosok

  7. Nemzetek gazdagsága természetének és okainak vizsgálata • Cél: a jólét elérésének módja • Az emberek természetes ösztönei és hajlamai • Az önérdek • A szabadpiac

  8. John példája • Ötlet: miért ne faragjon fakeselyűket és adja el őket? • John azt gyártja, amit maga akar, túl nagy összeget kér érte  a „láthatatlan kéz” a bolt bezárását javasolja! Miért? • Mert John nehezen kapható, ritka nyersanyagot használt. Vagyis a lényeg az lenne, hogy csak akkor kezdjünk bele a termelésbe, ha valami értékesebbet tudunk előállítani.

  9. Munkában a szabadpiac

  10. Új ötlet • Asztalokat kezd készíteni • Így a társadalom szükségletét elégítette ki, ráadásul kevés nyersanyagot használt fel.

  11. Miként szabályozza a piac az árakat? • Smithi szereplők önzők és személyes érdeküket követik  miért nem emeli John az asztal árát 585 dollár fölé? • Mert így ugrana a profit, és az emberek máshol vásárolnának!!!

  12. Piaci ár • Adam Smith szerint függ: • Kereslettől • Kínálat nagyságától • Vevők vagyonosságától • Áruk értéke: mekkora az a munkamennyiség, amely fölött az áru rendelkezik. • Vannak olyan munkák, amelyek különlegesen nagy ügyességet, erőkifejtést igényelnek. Ezeket a termékeket, árukat magasabbra fogják értékelni.

  13. A munkamegosztás

  14. A társadalom gazdagsága függ: • A termelő munkával foglalkozó lakosság hányadától • A munka termelékenységétől, aminek Adam Smith szerint nagyobb a jelentősége • Ebben a korban még nem voltak gépek, ezért a kibocsátás a munkaintenzitástól függött.

  15. Kétfajta munkamegosztás • Az üzemen belüli specializáción alapuló Smith, híres példájában egy gombostűgyártó üzemet ír le: tíz ember  2-3 művelet egyszerre  mégis napi 48 ezer tű  külön-külön talán naponta 20 tű sem További előnyök:munkaidőt lehet megtakarítani, specifikus szakképzettségre, ezáltal technikai tökéletesítésre is lehetőség adódik • A társadalmi termelésben egyes vállalatok illetve az ágazatok közötti munkamegosztásMinden termelési ágazatban keletkezik értéktöbblet

  16. 3 mód amivel növelhető a teljesítmény • Nagyobb gyakorlottság egy adott részmunka elvégzésével • Kevesebb idő pazarlása az átállással • Új gépek feltalálása a munka gyorsításához

  17. Bérdifferenciálódás Érvek felsorakoztatása: • Kompenzációs különbség  veszélyes körülmények (pl.: felhőkarcoló) • Különleges képzettség (pl.: bírósági gyorsíró) • Rendszertelen vagy bizonytalan munka (pl.: építkezésen dolgozók) • Nagyfokú bizalom (pl.: gyémántárus) • Siker valószínűsége (pl.: ügyvédek)

  18. Belföldi és nemzetközi munkamegosztás • A munkamegosztáshoz szükség van: termelőkre szállítókra szabad kereskedelemre városok és falvak között • A munkamegosztás nemcsak egy gyárban, hanem városok és falvak specializációjával is végbe mehet. • Ahogy fejlődött a közlekedés (tengeri és szárazföldi egyaránt), úgy vált egyre olcsóbbá és gyorsabbá a kereskedelem. (Pl. Anglia és a gyarmatai) • Smith a szabad kereskedelmet hirdette, de hangsúlyozta hogy egyes termékek előállításában abszolút előnyt élvező országoktól, lehet exportálni. • Az emberek azzal többet tesznek a közösségért, hogyha elsősorban saját érdekeiket követik mert ahhoz hogy mindenkinek meg tudjunk felelni, legalább annyira kéne ismernünk másokat is, mint magunkat.

  19. Dolgozat a kisemberért • Smith magasztalta a szabadpiacot de azért, hogy a szegényebb rétegeknek kedvezzen és ne pedig a gazdagok nézeteit vegye figyelembe. • Követőihez hasonlóan naivul hitte:a piacgazdaságban még a szegény és politikailag erőtlen ember is boldogulhat. • Milton Friedman azt bizonygatta, hogy a piacgazdaság hatékonyan csökkenti a faji és etnikai megkülönböztetést. • Smith hitt a fizikai körülmények emberre való hatásában, ezért félt hogy a futószalag kizsákmányolja az ember agyát és lelkét.Ennek megoldására a közoktatást javasolta.

  20. Gyakorlati politika Lesznek bizonyos érdekek, akik ellenállnak majd!

  21. Belföldi kereskedelmi korlátozások Extra profit okai: 1. vállalkozók nem tudnak belépni a piacra külső akadályok miatt. 2. kartellek megjelenése

  22. Kartell: konkurens vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közötti verseny korlátozására. • Ezáltal meghatározhatják: - árakat - kínált mennyiséget - piac felosztását • Akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek. • Kartellellenes törvények megjelenése

  23. Monopóliumok jellemzői: • Egy eladó van a piacon • Ez az eladó ármeghatározó, illetve meghatározza a kínált mennyiséget. Általában magasak az árak. • Nehéz vagy lehetetlen bekerülni a piacra • Vannak állami monopóliumok is (pénzverés) • A kormányzatok által pénzügyileg is támogatott óriási kutatási programok monopolhelyzetbe hoznak nagyvállalatokat. (hadiipar, űrhajózás,energetika)

  24. Nemzetközi kereskedelmi korlátozások Vámok A nemzetközi kereskedők a fogyasztókkal fizettetik meg a vámokat. Smith szerint:1, a vámok a nagyobb gazdasági gyarapodástól fosztják meg a világot.2, a ‘30-as években a válságot a magas vámok mélyítették el.3, elképzelhetőnek tartotta a vámokat, ha kompenzálják egy hazai termék belföldi adóját.4, nemzetvédelmi okokból elfogadta a védővámokat.

  25. Smith meghatározta a kormány szerepét is: • gondoskodás az ország biztonságáról • igazságszolgáltatás a bíróságokon keresztül • közintézmények fenntartása (pl.: oktatási rendszer, úthálózat, csatornák, hidak)Hitték, hogy a szabadpiaci verseny biztosítani tudja a legtöbb dolgot,amire az állampolgárnak szüksége van.

  26. Kapcsolódó irodalmak • Madarász Aladár: Közgazdaságtani eszmetörténet Osiris Kiadó 2000 A szükségletek és az igazságosság A nemzetekgazdagságában • Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története Aula Kiadó 2001 A közgazdasági elmélet fejlődésének áttekintése • Mátyás Antal: A korai közgazdaságtan története III.fej. – A kozmikus kgt. Keletkezése Fro.-ban IV.fej. – A fejlett angol kozmikus közgazdaságtan • Francis Fukuyama: Bizalom a társadalmi esélyek és a jólét megteremtésére Európa Kiadó 2007

  27. Kapcsolódó irodalmak (2) • Navratil Ákos: Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban Aula Kiadó 2007 Smith Ádám rendszere és annak bölcseleti alapja • Vilmos József: Munkamegosztás, csere, tulajdon Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1977 • Közgazdaságtani enciklopédia IV.kötet Athenaeum Kiadó Szervezési elvek – munkamegosztás • Phyllis Deane: A modern közgazdaságtan eredete Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1984

  28. Köszönjük a figyelmet

More Related