A kérdőíves módszer

1. A kérdőíves módszer Czető Krisztina czeto.krisztina@ppk.elte.hu

2. A kérdőíves módszer • Mikor célszerű alkalmazni? • Közvetlenül nem megfigyelhető jelenségek feltárására alkalmazott legdirektebb módszer, • előre meghatározott, egységesen feltett kérdéssor. • Leíró, magyarázó és feltáró célokra egyaránt alkalmas. Szokolszky (2004)

3. A kérdőíves módszer Szokolszky (2004)

4. Egy kutatás születése • Kutatási kérdés meghatározása • A vizsgálati populáció, minta, mintavétel kiválasztása • Kérdőív megszerkesztése • Kipróbálás • Kérdőívfelvétel • Feldolgozás, kódolás • Elemzés, publikálás Szokolszky (2004)

5. A kutatási kérdés meghatározása Szokolszky (2004)

6. A kutatási kérdés meghatározása Szokolszky (2004)

7. Stratégiák I. Szokolszky (2004)

8. Stratégiák II. • Alapszerkezet • Bevezető: • ismerteti a vizsgálat célját • hangsúlyozzuk a válaszadás fontosságát és bizalmas adatkezelést • Tartalmi rész: • fő kérdések: kutatás tárgyára irányulnak • szűrő kérdések: irányítják a válaszadót • kiegészítő kérdések az elemzéshez: • demográfiai kérdések • bemelegítő kérdések • kontrollkérdések Szokolszky (2004)

9. Stratégiák III. Szokolszky (2004)

10. Stratégiák III. Zárt kérdések • Kényszerválasztás: • két alternatíva közül kell választania a válaszadónak • Kategórialista: • két vagy több kategória közül kell választani • Rangsorolás • Becslési skála: • mértékre vagy gyakoriságra vonatkozik • numerikus: 3-7 fok közötti mozgó skála, amelyen a megjelölt érték a válasz intenzitását vagy gyakoriságát jelöli • grafikus skála: Guilford- hőmérő-skála a válaszoló maga jelöli a válasz mértékét a két végpont között Szokolszky (2004)

11. Stratégiák IV. Attitűdskálák • Likert-féle skála: • könnyen kidolgozható ítéletsor • Jó tanácsok: • ne legyen tényszerű • ne legyen nehezen érthető • ne legyen homályos • ne hívjon elő egyöntetű választ • ne tartalmazzon egyszerre több állítást • ne legyen sugalmazó • Szemantikus differenciál skála (Osgood) • konnotatív (érzelmi) jelentéstartalmak mérésére • tükrözi a hétköznapi gondolkodás eredendően értékelő jellegét • a vizsgálati személynek az a feladata, hogy a tulajdonságpárok között elhelyezett 7 vagy 5 fokozatú ítéletek sorozatával fejezze ki az attitűdtárgyra vonatkozó benyomását • az érzelmi viszonyulást ragadja meg Szokolszky (2004)

12. Stratégiák V.Nyílt kérdések • szabad kifejezésre ad lehetőséget • feldolgozás: tartalomelemzés – kategorizálás – kódolás

13. Stratégiák V. Jó tanácsok • Tompítás: • a szociális megfelelési igény hatásának csökkentésére szolgál, amennyire lehet csökkenteni kell a megítélés kicsengését. • Bevezető mondat: • amely kinyilvánítja, hogy a kérdezők nem nyilvánítanak értékítéletet. Szokolszky (2004)

14. Stratégiák V. Jó tanácsok • Projektív kérdezés: • a kényes, nehéz kérdésekre adandó választ könnyíti, ha az illetőnek nem saját személyére kell vonatkoztatni a választ. • Indirekt kérdezés: • ha a célhoz való kapcsolódás implicit, latens, a válaszadó nem látja rögtön át a kérdés célját. • Hazugságskála: • a megfelelési igény ellenőrzésére szolgál, néhány kérdés, amely implicit módon arra kérdez, hogy az illető számára mennyire fontos mások véleménye, amikor ő maga véleményt alkot Szokolszky (2004)

15. Stratégiák V. Jó tanácsok • Külső forrással való egybevetés: • minél inkább tudatásban van a válaszadó ellenőrizhetőségének, annál őszintébben válaszol. • Pozitív és negatív kérdések egyensúlya: • egyaránt legyenek pozitív és negatív módon megfogalmazott kérdések (DE! a tagadólag megfogalmazott kérdésekre nehezebb válaszolni). Szokolszky (2004)

16. Stratégiák V. Mérlegelés • Előnye: • olcsó, gyors a használatuk • nagy mennyiségű adatot kaphatunk általuk Hátránya: • Vajon mennyiben jelzik előre a valós viselkedést? • olyan esetben is véleményt mondhatnak, amivel kapcsolatban nincs attitűdjük Lehetőség: • TRIANGULÁCIÓ! Szokolszky (2004)

17. Példák, dilemmák felvetések • A tanulási eredmények alkalmazása a felsőoktatási intézményekben • On-line kérdőív

20. Murphy és Likert dolgozta ki 1938-ban, és „Internacionalizmus skálának” nevezik. • „Utasítás: Az alábbiakban olyan mondatokat sorolunk fel, amelyek azt mondják meg, hogy mit kellene és mit nem kellene tenni. Ha Ön nagymértékben egyetért a megállapítással, akkor húzza alá a „nagymértékben helyesli” szavakat, és így tovább, tekintetbe véve a többi attitűdöt (helyesli, határozatlan, helyteleníti, nagymértékben helyteleníti). • 18. A tartós béke érdekében arra kellene törekednünk, hogy bírói úton döntsük el más nemzetekkel minden olyan nézetkülönbséget, amelyet nem tudunk a diplomácia révén rendezni. • 19. Az olyan személynek, aki szereti az embertársait, vissza kell utasítania, hogy bármiféle háborúban részt vegyen függetlenül attól, hogy ez milyen komoly következményekkel jár az országra nézve.

21. Hasznos irodalmak • Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris. Budapest. • Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Hivatkozás segédlet • http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

22. Műhelynaptár • Kari konferencia: • 2012. november vége – december eleje. • 10 oldalas munkaanyag. • 15perces bemutató + 5 perc vita. • Nevezési határidő a hallgatók számára: • 2013. január 9. (szerda) • XXXI. OTDK: • 2013. április 2-5. (?4-6)

23. TDK kisokos • A nevezés feltételei: • képzési idő alatt, önképzési céllal készült munka. • Nem tartoznak a szekcióba a döntően szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai), illetve oktatástechnológiai (oktatástechnikai) indíttatású és tartalmú munkák! • A dolgozat formai követelményei: • terjedelem: 60 oldal (120 000karakter) + 40 oldal mellékletek, irodalomjegyzék. • Rezümé: 2500 karakter.

24. A dolgozatok értékelése

25. Jó munkát kívánok!