Download
1 / 16
160 likes | 258 Vues
Tudásmenedzsment és a könyvtárak. Bognárné Lovász Katalin lkata @ btk.nyme.hu. Két oldalú megközelítés.
E N D
Tudásmenedzsment és a könyvtárak Bognárné Lovász Katalin lkata@btk.nyme.hu
Két oldalú megközelítés • A könyvtár szervezetén belül alkalmazható tudásmenedzsment eszközök, a bevezetéséhez szükséges feltételek, illetve a szervezet mindennapi tevékenységébe és feladataiba ágyazott tudásgazdálkodási technikák. • A könyvtárak intézményi, szervezeti, regionális, nemzeti tudásmenedzsmentben felismert és vállalt szerepei és tevékenységei.
A könyvtári szervezeten belül alkalmazott tudásmenedzsment fő célja a szervezeti tudástőke fejlesztése a szolgáltatás hatékonyabb és jobb minőségű biztosítása érdekében, a „szervezeten kívüli” tudásszervezés megvalósítása.
Mi is a cél? • A könyvtárak „külső” tudásmenedzsment tevékenysége segítheti a valódi partneri viszony kialakítását az anyaintézménnyel illetve a helyi társadalommal. • Megteremtheti a könyvtár beágyazódását az anyaintézménybe illetve helyi társadalomba, bekapcsolódását biztosít a helyi és regionális tudásgazdálkodásba.
Tang Shanhong, 2000 • tudás innováció menedzsment(knowledgeinnovation management) – ez a tudáslétrehozás, megosztás és transzfer menedzsmentjét jelenti, és magában foglalja az elméleti, technológiai és szervezeti kérdések vizsgálatát; • tudáselosztás menedzsment(knowledgedissemination management) – azoknak a módszereknek, csatornáknak és technológiáknak a kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a közvetítést a tudás birtokosai és felhasználói között; • tudásalkalmazás menedzsment(knowledgeapplication management) – vállalatok, önkormányzatok, kutatóintézetek és a civil szféra számára olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek segítik az adott terület, vállalat működését; a digitalizálási tevékenység révén minél több nyomtatott dokumentum távoli elérésének biztosítása és az ezen alapuló szolgáltatások biztosítása; • emberi erőforrás menedzsment(human resource management) – magas szintű tudással rendelkező személyzet kialakítása, különös figyelmet szentelve a könyvtárosok elvárásai és tulajdonságai közötti különbségekre. Egyéni fejlesztések és egyénre és közösségre szabott tudásmenedzsment eszközök bevezetése.
Ungváry Rudolf és Vajda Erik, 2002. • „tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; • szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között; • adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai keretek között kínálják fel; • csökkentsék használóiknak azokat a nehézségeit, melyet a nagy tömegű, emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák.”
Géró Katalin, 2000. • egy adott szervezet információs-, illetve tudásfolyamatainak feltérképezése; • egy adott szervezet egésze és részegységei által támasztott információs igények feltérképezése; • a szervezet átfogó tudástérképének a megalkotása, amely alapján a szervezet kidolgozhatja tudásgazdálkodási stratégiáját; • olyan osztályozási rendszer, taxonómia kialakítása, amely alapján lehetővé válik a tudásrendszer alapjainak megteremtése, így pl. a tudástérkép kialakítása is; • olyan eszközök, eszközrendszerek kiépítése, amelyek hatékonyan járulhatnak hozzá a tudásmegosztáshoz. Ilyen pl. a vállalati/intézményi ki-kicsoda kidolgozása, amelynek lényege, hogy feltérképezi a szervezeten belül felhalmozott szakértelmet és tapasztalatokat, azaz segít eligazodni abban, hogy ki mit tud "házon" belül.
Thomas Davenport – LarryPrusak. A tudás menedzselése minden munkavállaló feladata, de a vállalat dolgozói között négy szintet különítenek el: • dolgozók, akik saját munkakörük mellett látják a tudásmenedzsment körébe tartozó feladatokat; • tudásintegrátor, tudásadminisztrátor – kifejezetten tudásmenedzsment munkakörben dolgozók; • a tudásprojektek vezetői; • a tudásmenedzsment legfőbb irányítója – ChiefKnowledgeOfficer
Davenport-Prusak „A legérdekesebb új, tudással összefüggő feladat az integrátoroké, a könyvtárosoké – a szintézisteremtők, az elemzők és a szerkesztők tevékenysége.” „A tudás birtokosaitól megszerzik az információkat, szerkesztett formába öntik, fenntartják és időről-időre pontosítják a rendszert.”
SueHenczel, 2004 • az intézmény üzleti sikeréhez szükséges tudás (és hiányosságainak) felderítése, • az intézményben létrehozott (és külső forrásokból beszerzendő) tudás "készletének" és forrásainak számbavétele, • az értékesnek minősített tudás rögzítése, tárolása, feldolgozása a hatékony visszakereshetőség érdekében, • a tudásmegosztás és -átadás formáinak kialakítása
FELADAT Nézzék át a kapott táblázatokat SueHenzen felosztásáról. • Mivel értenek egyet? • Mi lepte meg önöket a felosztásban? • Mi nem a könyvtárak feladata?
A tudásmenedzsment alkalmazásának legfőbb céljai a könyvtári szervezeten belül • keltse fel és erősítse a dolgozók motiváltságát és képességét a tanulásra; • biztosítson lehetőséget innovatív, új tudás létrehozására és annak beépítésére a könyvtári folyamatokba; • hatékonyabban használja ki a dolgozók explicit és tacit tudását így biztosítva gyorsabb és jobb minőségű szolgáltatásokat a felhasználók számára; • alakítsa a könyvtári szervezetét tanulószervezetté.
A szervezeti tudással való hatékony gazdálkodás az alábbi feltételek mellett valósulhat meg, ha a könyvtárak és vezetőik • felismerik a könyvtárak társadalmi és intézményi tudástranszferben betöltött szerepét, és megismerik a modern tudást kodifikáló, átadó és létrehozó technológiákat, módszereket és tudatosan alkalmazzák azokat; • törekednek a tudástudatos szervezeti kultúra kialakítására – ez magában foglalja a vezető és a munkatársak elkötelezettségét a téma iránt, a dolgozók tudásának mint legfőbb értéknek és „megújuló erőforrásnak” az elismerését, és megteremtik a bizalmi légkörben zajló tudás átadó és tudásteremtő folyamatok, a spontán tudásátadás lehetőségét. • találékonyan felhasználják a már meglévő technológiákat – online katalógus, integrált rendszerek, adatbázisok, CRM rendszerek, és felfedezik az ingyenes vagy kis anyagi és energia ráfordítással alkalmazható lehetőségeket (blog, wiki, open szoftverek); • nem csak az explicit tudás, hanem a tacit tudás átadására és befogadására is figyelmet fordítnak; • támogatják a kollégák tanulását és önfejlődését – nem csak szervezett tanfolyamokon, hanem a „life longlearning” és „life widelearning” jegyében belső továbbképzések és előadások keretében is.
Összegzés - Feladatok • Fel kell tárni az egyes könyvtártípusok feladatait a helyi, regionális és hazai tudásgazdálkodás folyamatában • A könyvtárosokat fel kell készíteni a tudásmenedzsment feladatok ellátására – képzés és továbbképzés
Ajánlott irodalom • Ungvári Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. 2. jav. kiad. Budapest, Typotex, 2002. 68. p.URL: http://mek.oszk.hu/05000/05030/ • Géró Katalin: GéróKatalin: Knowledge management – múló hóbort avagy a jövőnk? In: Könyvtári Figyelő, 2000. 1-2. sz. 104-112. p. http://epa.oszk.hu/00100/00143/00033/gero.html • Henczel, Sue: Supportingthe KM Environment—The roles, responsibilities, and rights of informationprofessionals. In: Informationoutlook 2004 Vol. 8, No. 1 13-19.p.
