1 / 6

A Föld, mint égitest

A Föld, mint égitest. Alakja, mozgási és ezek következményei. Gömb Adatai : R = 6371 km, K = 40.041 km, F = 510 millió km ² . A gömbalak oka : A gravitáció, mely a tér minden irányában hat. Következményei:

henry-mcgowan
Télécharger la présentation

A Föld, mint égitest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Föld, mint égitest Alakja, mozgási és ezek következményei

  2. Gömb Adatai: R = 6371 km, K = 40.041 km, F = 510 millió km². A gömbalak oka: A gravitáció, mely a tér minden irányában hat. Következményei: - Egy hosszúsági kör mentén a sarok felé menve a Nap delelési magassága 111 km-enként 1 °-al csökken; - Egy szélességi kör mentén a Föld forgása miatt 1 °-onként a Nap delelési ideje 4 percet tolódik. Bizonyítékai: - A látóhatár mindenütt kör alakú; - A közeledő hajónak előbb az árboca látszik; - Az űrfelvételek. A Föld alakja általában A Föld (az Apolló 17 felvétele)

  3. A Föld, mint forgástest Forgási ellipszoid (lapult gömb) • A lapultság (α) mértéke: 1/297. • Okai: - A Föld direkt (Ny-K-i ) tengelyforgása; - A forgás miatt az Egyenlítő felé növekvő kerületi sebesség és centrifugális erő; - A Föld-belső képlékeny szférái (a külső mag és az asztenoszféra) a sarkoknál ezért „lapulnak”, az Egyenlítőnél „dudorodnak”; - A lapultság, a gravitációés a kifelé ható centrifugális erőeredőjeként jön létre. • Következményei: - A Föld sarki és egyenlítői sugara nem =: Sarki sugár: 6356 km; Egyenlítői sugár: 6378 km; Különbség: 22 km (Szentendre-Bp.). - A délkörök és az egyenlítő hossza sem =: Egy délkör hossza: 40.007 km; Az Egyenlítő hossza: 40.076 km; Különbség: 69 km. A Föld lapultságának kiszámítása és magyarázata

  4. A Föld pontos alakja Geoid • A geoid geofizikai fogalom, ami a magyar Izsák Imrének köszönhető; • A Föld elméleti alakja: Az a felület, amelyre a mindenkori nehézségi erő merőleges; • Olyan szintfelület, mely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.

  5. A Föld tengelyforgása A Föld tengely körüli forgása • A forgás időtartama: A Föld képzelt tengelye körül, melynek felszíni döféspontjai a földrajzi pólusok kb. 24 óránként (23 óra 56 perc 4 mp) tesz meg egy teljes fordulatot. Ez a csillagnap. • A forgás iránya: Direkt; az É-i sarkpont felől nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát Ny-ról K-re tart. • A forgás sebessége: A szögsebességgel és a kerületi sebességgel jellemezhető: - A szögsebesség a forgás során az időegység alatt megtett elfordulás mértéke szögben (ω=α/t.) A földfelszín minden pontján egyforma (15°/óra); - A kerületi sebesség a forgás során időegység alatt megtett út a kör kerületén (v=s/t). A forgás tengelyétől való távolsággal nő, így az Egyenlítőn 461 m/s, a pólusokon pedig 0 m/s. • Egyenetlenségek: - Lassulás: évi 0,0029 s); - Ingadozás: lassul (V-X. hó) gyorsul (XI-IV. hó). A mozgás következményei: • A nappalok és éjszakák váltakozása, azaz a Nap látszólagos égi járása (felkel, delel, lenyugszik); • A centrifugális erő a tengelyre merőlegesen, kifelé hat, emiatt alakult ki a Föld a sarkok lapultsága. • Az eltérítő (Coriolis) erő:Látszólagos erő, ami a földi víz és légtömegeket az É-i féltekén jobb-, a D-in bal kéz felé téríti ki.Csak a Földön érzékelhető, kívülről nem. Oka a sarkok felé csökkenő centrifugális erő. A szögsebesség A kerületi sebesség

  6. A Nap körüli keringés • A keringés időtartama: 365 nap 6 óra 9 perc 9 mp. Ez a csillagév vagy sziderikus év. • A keringés iránya: direkt (óramutatóval ellentétes). • A keringés pályája: Ellipszis melynek egyik gyújtó-pontjában van a Nap. • Excentricitása: 0,0176. Excentricitás (e) a középpont (K) és a gyújtópont közti távolság (c), valamint a fél nagytengely hosszának (a) a hányadosa: e=c/a. • A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybeaz Egyenlítő síkjával: A két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Emiatt a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. A tengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °. A mozgás következményei: • Az ellipszis alakú pálya miatt: - a Nap-Föld távolság évi 5 millió km-t ingadozik. - A pálya Nap-közeli pontja a perihélium (XII.22.); a Naptól legtávolabbi pont az afélium, (VI. 22.). - A Nap-Föld távolság perihéliumban 147,1 millió km aféliumban 152,1 millió km. Átlag 149,6 millió km. - A Föld perihéliumban gyorsabban, aféliumban pedig lassabban halad pályáján (így a tél 5 nappal rövidebb). • Az évszakok váltakozása, mert: A Föld kering a Nap körül; a forgástengely ferde; a tengelyferdeség állandó.Így egy adott szélességi kör mentén az év során változik a napsugarak hajlásszöge. • A Föld egyéb mozgásai: • Precesszió; • Nutáció; • Forgás a Föld-Hold középpont körül; • Keringés a Nappal a Galaxis-központ körül.

More Related