A MAB szerepe a Bologna-folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke

1. A MAB szerepe a Bologna-folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, 2008. május 28.

2. Miről szól Bologna (Prága, Berlin, Bergen, London, Leuven …) • Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) – önkéntes harmonizáció, élő kapcsolatrendszer: Európa • 2 ill. 3 végzettség összehasonlítható rendszerben • a különböző végzettek alkalmazhatósága • hallgató (nem tanár) központú képzés • mobilitás (hallgatói, oktatói) • eszközök: ECTS, DS, QF • minőség: ESG (Quality Assurance) • szoros kapcsolat a kutatással (ERA) • szociális dimenziók, esélyegyenlőség, LLL • társadalmi és nemzetközi vonzerő

3. Merre halad Európa és a világ? • EHEA, ERA: európai dimenziók; • a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; • esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tömegek a kapuk előtt és a kapukon belül is; • szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek / ”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; • társadalmi és korkihívások: informatika, kompetenciák, pálya-változtatás képessége (LLL), kommunikáció, nyelvk, marketing (nem termelni, eladni nehéz!), globalizáció

4. minőség-orientáltság; • a verseny nemzetközi színtéren folyik; • megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; • felelős(ségre vonható) menedzsment; • elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be- nefit elemzés; • társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővül a misszió; • gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire;

5. A magyar képzési rendszer: horizontális metszet • 14 képzési terület (agár, bölcsészet, társadalom tudományok, informatika, jog, nemzetvédelem,gazdaság, műszaki, orvostudomény., tanárképzés, sport, term. tudományok,művészet, műv.-átadás).vs. Az Ftv. 8 tudományterületet deklarál • ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül:magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet).vs. A MAB/MRK 48 tudományágat deklarál • 141 alapszak (a szakokon további szakirányok) • >400 mesterszak (lassan kialakulóban – irreálisan sok szakirány).

6. A bolognai képzési szerkezet: vertikális metszet„piramis” Alap (B):zömmel 180 vagy 180+30*(gyakorlati)ritkán 210/240 kredit + szakirányok. Mester (M):zömmel 120, ritkán 90, néhánymanagerszakon csak 60 kredit. + igen sok szakirány! B+M:minimum 300 kr. kell (nincs kivétel!) Osztatlan M:orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300) – szakirányok nélkül!!! Doktori képzés & PhD fokozat:formálisan 180 kredit oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) &disszertáció és védés (1993 óta így megy).

7. Kiegészítő elemek • Felsőfokú szakképzés: ebből egy alapszak 30 vagy 60 kreditet elismer.Nem ad felsőfokú végzettséget! Nincs intézényrendszere! Két szék között? • Szakirányú továbbképzés: min. 60 – max. 120 kredit (2 – 4 félév).Nem emel végzettséget! . Pedagógusképzés: - óvodapedagógusok: alapképzés – 180 kr. - tanítók: 1-4. o. alapképzés – 240 kredit - tanárok: 5-12. o. mesterképzés – 300+ 30* 1 tanári mesterszak – 2 szakképzettség

8. MUNKAERŐPIAC Doktori képzés 6 félév M pr. M pr. M pr. M pr. Osztataln M képzés (jog, orvos stb.) 10-12 félév Mesterképzés (2-5 félév) B. szak B. szak B. szak B. szak Felsőfokú szakképzés Alapképzés (6-8 félév) A képzési piramisszerkezete Szakirányú továbbképzés Főiskolát végzettek

9. A hallgatói piramis arányai Munkaerőpiac PhD 3% 35% Főiskolát végzettek ? % F.f.szk. ~12.000 Bachelor: 100% ~ 44.000 állami/év [~50.000 önkölts.]

10. A piramis építésének szakaszai(1) Alapképzési szakok Szaklétesítések: 141alapképzési(Bachelor) szaklétesítést akkreditált a MAB (kkk), ezek a 15/2006. OKM rendeletben. Egy ciklusra le-zárt! De felülvizsgálata máris elkezdődött. Szakindítások: közel 1100 szakindítási bead-ványt értékelt a MAB – minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és kapott indítási jogot (2006-ban 82 MAB támogatás nélkül, 2 éves vagy hosszabb miniszteri engedéllyel).

11. Alapképzés

12. A piramis építésének szakaszai(2) Mesterképzési szakok Szaklétesítések: > 400 mesterképzésiszaklétesítést akkreditált a MAB, ezekből fokozatosan bővül a kormányrendelet(kkk). Szakindítások: > 700 szakindítási beadványt értékelt a MAB – majd minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és részben kapott indítási jogot. Tanári mesterszak: 1 M szak – 2 szakképzett-séggel – a 83 közül.

13. Mesterképzés

14. A piramis építésének szakaszai(3) Doktori képzésbena létesítés és az indítás egy aktus: a doktori iskolát a MAB akkreditálja, ennek alapján a Szenátus létesíti. A magyar rendszer eleve Bologna-konform volt és maradt: van képzés és van fokozatszerzés. 160 folyamatosan működő DI volt van:elsőkörös tájéokoztató felülvizsgálatuk most zárult, 2009-ben jogkövetkezményes értékelés lesz. A 8 új DI tervezetből 4-et akkreditált a MAB. Létrehoztuk awww.doktori.hunyilvános adatbázist!

15. A piramis építésének szakaszai(4) Alsó, felső és belső (be-, ki- és át-) járatok: - felsőfokú szakképzés: mostohagyerek (kevés FOI, több szakközépiskola végzi), népszerűsége lassan nő, évek óta keretszámai kb. felét „sikerül” betölteni. - szakirányú továbbképzés: piaci igények szerint. Vannak beállt/bevált rendszerek (orvos, jogász, mérnök-továbbk.), vannak „szétmált”-ak (tanártk.). - szakirányok: jogilag rendezetlen, kaotikus – a MAB rendteremtési szándéka rendre megbukik (FOI/OKM). Talán 1000 is lehet?! Mindhárom intézményi (azaz nem MAB) hatáskör.

16. Minőségügy a magyar felsőoktatásban • Szereplők – komponensek – dokumentumok • OKM (+ egy 9 tagú bizottság) • MRK (FO Minőségirányító Testület, FMT) • FO intézmények (jelentős autonómia, ennek kis része a MAB-nál van) • MAB (független szakértői testület + titkárság) + szakértők • Társadalmiháttér (munkaerőpiac, közvélemény) • Nemzetközi háttér(ENQA, INQAAHE, CEE Network)

17. Feladatok, hatáskörök: OKM: ágazati minőségpolitika + döntésekFO-i Minőségi Díj MRK: a FO minőségirányítási (management) rendszere (Gaál Zoltán, Szintay István);+ ágazati minőségpolitika kidolgozása FOI: minőségbiztosítási (assurance) rendszer + minőségfejlesztési program MAB: minőséghitelesítés (akkreditáció, accreditation) + minőségértékelés (assesment or evaluation) Társ.: professional accreditation Nk.: European Higher Education Space (EFT), EKT

18. Dokumentumok: • Felsőoktatási törvény • FO intézmény minőségfejlesztési programja, minőségbiztosítási kézikönyve, önértékelése • MAB kormányrendelet; MAB alapító okirat és SZMSZ; akkreditációs útmutató és mellékletei • Bolognai Nyilatkozat, Európai Sztenderdek és Irányelvek (Bergen, 2005) • Intézményi dokumentumok

19. MAB szerepek • 5 esetben a szakértői véleménydöntő következ-ménnyel bír. Ezek: • (állami) intézménylétesítés [„előakkreditáció”], • kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkreditáció”], • alap- és mesterszak létesítése (képzési és ki- meneti követelmények meghatározása), • doktori iskola (DI) létesítése [„akkreditáció”], • „Kiválósági hely” odaítélése .

20. 3 esetben a miniszter a MAB (adott esetben a FvB) szakvéleményét felülbírálhatja, illetve *mérlegelhet. Ezek: • alap- és mesterszakok indítása [„akkreditáció”], • karlétesítés [„előakkreditáció”], • *egyetemi tanári pályázatok . • 3 esetben a MAB szakértői véleményének nincs jogkövetkezménye: • doktori szabályzatok véleményezése, • külföldi FOI hazai működésének véleményezése • jogszabályok véleményezése (kivéve a doktori és a kutatóegyetemi rendeleteket: MAB egyetértés kell) .

21. Szaklétesítések (KKK): • Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic ésprofessionalirányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A sok M-ek indulásakor kiderül?!) • Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül- a képzésit a felsőoktatás,- a kimenetita munkaerőpiac határozza meg. • Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot.

22. Szakindítások (útmutatók): • Szakmai szempontok: - megfelelés a kkk-nak - korszerűség, teljesség, arányosság - tansegédletek • A személyi feltételek szemponjai - minőség (beosztás, PhD, kompetencia) - az oktatói terhelés (max. 25, ill. 35 kredit) - munkajog (Ftv. 84. § (5) • Infrastrukturális feltételek - kapacitás akkreditáció - IT, könyvtár, labor stb.

23. Általános következtetések • a kétkarú mérlegtől egy hármas egyensúly felé mozduljunk el: [FO intézmények – OKM –társadalom]: a MAB egyensúlyt biztosít; • ki kell alakítsuk a minőségügy közös felfogá-sáte 3 szférában: jó előterjesztések jöjjenek, → jó MAB vélemények készülhessenek → jó OKM (vagy MAB) döntések szülessenek → jó legyen a „termék” minősége (oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban egyaránt); • ekkor tudunk elmozdulni a meta-akkreditáció irányába;

24. az akkreditáció súlypontját a bemeneti jellem-zők → folyamatértékelés → kimeneti minő-sítés (visszacsatolás) irányába mozdítsuk; • a magyar FO-ban a mennyiség helyett aminőség legyen a meghatározó fejlődési elem (lásd: a bor minősítése); • hasznos és fontos lenne egy új elem bevonása a minőségügybe (akkreditációba): a felsőokt. intézmény gazdálkodásánakminősége, ennek elemzése, mert ez meghatározó munkafeltétel;

25. indokolt az akkreditációs eljárások - egyszerűsítése, - gyorsítása, - jobb kiszámíthatósága – a minőségi követelmények betartása mellett; • a magyar FO minőségének - „gazdálkodói”, - ne csak „könyvelői ” legyünk (management function vs. bookkeeping) • alap: a testületek/bizottságok, tagok/szakértőkfüggetlensége,szakértelme, objektivitása,következetessége, felelőssége és hitele;

26. Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer • Lesz egyetem és lesz főiskola? • Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. • Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. • Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

27. Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! • A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. • Ismertek college+university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). • A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

28. Bologna-vonzatok – 2: oktatók • a munkakör és cím nem válik külön; • a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épül; • az új képzési rend konvergálást indikál: • egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; • [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; • sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemitanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

29. Jelenségek • A mesterszakok nagy számban, túl specializáltan jelennek meg. Érezhető főcél, a 35%-nyi finan- szírozott mesterszak keretszámok elnyerése. • (Szinte) minden főiskola mesterszak indítá- sára törekszik: presztízs és ezzel hallgatók odavonzása és megtartása. • Ez fékezi az angolszász típusú mobilitást. • Összességében még nincs törekvés funkcio- nális kiválóságra. Ezt is segítené a kutató- egyetemi cím realizálása.

30. Kihívások • Szükséges a Bologna-folyamat „népszerűsítése” - a felvételizők (és szüleik) körében, - a felsőoktatásban és - a munkaerőpiacon egyaránt. • A jelentkezői döntésre alapuló felvételi rend- szer az intézmények között éles verseny- helyzetet és feszültséget teremtett. • A 3 éves finanszírozási megállapodás ezt tompítja. „Kóstoljuk” a versenyt. • A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-benitt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi isott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

31. Hallgató /év Szak = / FOI PhD 1 .000 / „1.000”→ 6000 témavez. M 16.000 / 400= 400 / 20 = 20 A 45.000 / 150= 300 / 10 = 30 hallg/év/szak/FOI

32. Érdek Érdek → Érték Érték

33. Mennyiség Mennyiség → Minőség Minőség

34. Köszönöm a figyelmet!