1 / 78

A személyiség fejlődése

A személyiség fejlődése. Kötelező irodalom : Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.) Franz J. Mönks: Fejlődéslélektan, Ego School, Budapest, 1998. (35 – 48, 89 – 237. old.)

hetal
Télécharger la présentation

A személyiség fejlődése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A személyiség fejlődése

  2. Kötelező irodalom: • Cole és Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2001.( 484 – 524, 622 – 667. old.) • Franz J. Mönks: Fejlődéslélektan, Ego School, Budapest, 1998. (35 – 48, 89 – 237. old.) • N. Kollár Katalin: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest 2004. (51-74, 95-131, 169-265) • Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése, Helikon Kiadó, 1999. (15 – 58, 66 – 81, 99 – 107, 115 – 137, 139 – 186, 191 – 211. old.) • Tóth László: Pszichológia a tanításban,Pedellus Tankönyvkiadó 2000. • Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó, 2004. 52 – 67, 79 – 86, 94 – 98, 111 – 122. old.) • Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan (167 – 175.old.)

  3. Tartalom • A személyiség fogalma, fejlődést meghatározó tényezők • A személyiség megismerésének és fejlesztésének lehetőségei az iskolában • A testi fejlődés sajátosságai a különböző életkori szakaszokban • A megismerő funkciók fejlődési jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban • A megismerést befolyásoló energetizáló és irányító funkciók fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban • A társas kapcsolatok fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban

  4. A személyiség fogalma A személyiség kifejezés a latin persona szóból származik. Napjainkra a személyiségnek számos meghatározása létezik. Mindegyik egyetért abban, hogy a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

  5. A személyiség fejlődést meghatározó tényezők • A gyermek fizikai-biológiai állapota • A gyermek intrapszichés szintje • A gyermek interperszonális kapcsolatai • A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. • A gyermek lakóhelyi környezete • A gyermek kultúrája, mint identitás • A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

  6. A személyiség megismerésének lehetőségei az iskolában • A tanulók megfigyelése (órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.) • Kérdőíves módszerek ( attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.) • Interjú technikák (a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.) • Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

  7. Tanulók Tanulási nehézségekkel, küzdők Tanulási zavarral küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

  8. Az iskolai nevelés megalapozottsága: Klasszikus pszichoanalízis Behaviorista irányzat Humanisztikus elmélet szerint

  9. Klasszikus pszichoanalízis S. Freud (1856 Morvaország-1939 London) • Ösztön én ID • Én EGO • Felettes én SZUPEREGO • TUDATTUDATELŐTTES • ELFOJTOTT TUDATTALANSOHA NEM VOLT TUDATOS TARTOMÁNY

  10. Klasszikus pszichoanalízis A pszichoszexuális fejlődés: Orális szakasz Anális szakasz Fallikus szakasz Latencia szakasz Genitális szakasz

  11. Klasszikus pszichoanalízis Az elhárító mechanizmusok: Identifikáció Elfojtás Projekció Racionalizáció Szublimáció Áthelyezés

  12. Behaviorista irányzat Watson 1913 (1920-1930-as évek) • Viselkedés vizsgálata lényeges • Tanulmányozni kell az ingert (stimuláció) • Tanulmányozni kell az ingerre adott választ (reakció) • Nevelés alapja a pozítív és a negatív megerősítés.

  13. Humanisztikus elmélet Carl Rogers (1902-1987) • A személy méltósága a legfőbb érték • Self elmélet • Szubjektív self • Objektív self • Ideál self

  14. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete

  15. A fejlődés jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban • A testi fejlődés sajátosságai a különböző életkori szakaszokban • A megismerő funkciók fejlődési jellemzői és a tanulás kapcsolata a különböző életkori szakaszokban (érzékelés-észlelés, figyelem,emlékezet,képzelet,gondolkodás, intelligencia,kreativitás) • A megismerést befolyásoló energetizáló és irányító funkciók fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban (motiváció, érzelem) • A társas kapcsolatok fejlődésének jellemzői a különböző életkori szakaszokban

  16. ÉLETKORI SZAKASZOK • Méhen belüli fejlődés (fogantatástól-születésig) • Újszülött és csecsemőkor.(0-1 év) • A kisgyermekkor.(1-3 év) • Az óvodáskor.(3-6 év) • A kisiskoláskor (6-10 év) • A prepubertás és pubertáskor.(10-18 év) • Az ifjúkor.(18-25 év) • A felnőttkor.(25-65 év) • Az időskorkor. (65 év felett)

  17. Méhen belüli fejlődés Csíraszakasz: (fogamzástól első 8-10 napig tart, beágyazódásig) alszakaszai: szedercsíra, hólyagcsíra, beágyazódás Embrionális szakasz: (beágyazódástól kb. 7-8. hétig tart) Ebben a szakaszban alakulnak ki a különböző szervek, és elkezd a szervezet a külső ingerlésre reagálni. Kefalokaudális és proximodisztális fejlődés. Magzati szakasz: (8-9. héttől a születésig tart) Az összes alapvető szövet és szerv már jelen van, a magzat tízszerersére növekszik, és az arányai változnak. Karját és fejét elkezdi mozgatni, 5. hónapra anya is érzi ezt. 7. hónaptól főleg az IR és tüdő fejlődése zajlik, és növekedés

  18. Újszülöttkor (kb. első 6 hét) Átlag: 3250 g, 52 cm. Feje a test 1/4-e, végtagjai rövidek és vékonyak. - Látás: nem jól fejlett látórsz., de sokat nézelődnek! - Hallás: zajra összerezzen, fejfordító válasz. - Szaglás, ízlelés: ártalmas szagokra, ízekre elfordulnak, édeseket preferálják - Tanulás és emlékezés: képesek tanulni, megjegyeznek dolgokat. - Reflexekkel reagál a külvilágra:Vegetatív reflexek: nyelés, szopás, hányás, tüsszentés, köhögésMozgásos reflexek: Moro-reflex, védekező reflex, lépőreflex, úszóreflex, Babinski-reflex

  19. Csecsemőkor (1 éves korig) Testi fejlődés, mozgásfejlődés: Látványosan felgyorsul a fejlődés, 1. év végére a súlya 3x-osa lesz, 25 cm-t nő!A reflexekre új, tanult elemek épülnek, megjelennek az elsődleges cirkuláris reakciók (adott csel. céltól független ismételgetése, reflexsémák külvilági ingerhez kapcsolódnak). 2 hó: fejét emeli 3 hó: átfordul, karjával képes magát vonszolni 4 hó: törzsét emeli, de feje előrebukik5-6 hó: négykézláb tartja magát 6 hó: segítség nélkül ül 8 hó: álló helyzetbe húzza magát, mászik 9 hó: bútorba kapaszkodva jár, nyúlás és fogás integrált, autom.12 hó: önállóan jár

  20. Csecsemőkor Észlelés, emlékezés: 2. hónaptól javul a szemek konvergenciája, 3. hónaptól az utánzás rendszeressé válik. Differenciáltabbá válik az észlelés (hallás, ízlelés stb.). Beszéd: 0-1 éves korig: preverbális szakasz.Kezdetben: sírás. 2 hó: sírás differenciáltabbá válik3 hó: gügyögés – gagyogás, lalázás, echolália6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi9 hó: helyzettől függetlenedik a szó12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól) Játék: Funkciógyakorlás, cselekvések ismételgetése.- feszültség feloldása- “én csinálom”- ritmusosság

  21. Csecsemőkor Társas kapcsolatok: Az első évre az anyával való szoros kapcsolat jellemző. Bizonyítékai: Harlow: majomkísérletek Spitz: árvaházi megfigyelések, hospitalizmus Bowlby: rejtett érzelmi elhanyagoltság Fél éves korra kialakul az elsődleges kötődés. Kötődési típusok (Ainsworth): - biztonságosan kötődő- bizonytalan, elkerülő- ambivalens, ellenálló- zavart 2 hó: szociális mosoly (mindenkire)3 hó: családot megkülönbözteti az idegenektől8 hó: szeparációs félelem, félelem az idegenektől

  22. Kisgyermekkor (1-3 év) Testi fejlődés, mozgásfejlődés: A fejlődés, egyenletessé válik. 1 éves korra megtanulnak járni a kisgyermekek.17. hónap: lépcsőn járás, 20. hónap: labdát rúg, 24. hónap: fut, 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn)Manipuláció fejlődik (firkálás), szobatisztaság kialakul. Észlelés, emlékezet: tovább differenciálódik, élettörténeti emlék. Játékfejlődés: Szimbolikus játékok jelennek meg. Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma.Továbbra is jellemző az explorációs játék, építő játék megjelenik a kézügyességgel.

  23. Kisgyermekkor Beszédfejlődés: - Egyszavas beszéd (1-2 év): kezdetben ajakhangok, induatszavak, egész mondatot jelöl - Távirati beszéd (1,5-2,5 év): szótári robbanás, szavak kombinálása- Fokozatos gazdagodás, bonyolódás (2,5 évtől) Kisgyermekkori beszéd jellegzetességei: - a kijelentések szituatívak, a kiemelés indulati- mondatai jórészt ragozatlanok, 1-2 szavasak- a hosszabb szavakat lerövidíti- túláltalánosítás v. túlzott diszkrimináció- önkényes jelentésadás

  24. Kisgyermekkor Énfejlődés: Az éntudat kialakul (csecsemő számára nincs én-nem én) Éntudat: önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése • testséma kialakulása, • másik ember felfedezése. Társas kapcsolatok fejlődése: Hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez. Tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

  25. Óvodáskor (3-6/7 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: Fej a törzs 1/6- a, végtagok rövidek. Testmagasság 7. évre: 120-130 cm. Első alakváltozás.Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad. Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés. Vázizmok tömege nő, csontosodás, tevékenységek köre kitágul. Rajzfejlődés: (1,5 év-3 év: firkálás szakasza)3-5 év: juxtapozíció szakasza, jellemző a transzparencia5-9 év: intellektuális realizmus (9,10-12 év: szemléleti realizmus)

  26. Óvodáskor (3-7 év) Játékfejlődés: - Konstruktív, építő játékok a mozgáskoordináció javulásával.- Szerepjáték: cselekvés-tárgy-szereptárs- Szabályjáték még csak utánzással, nem érti a szabályokat (?) Társas kapcsolatok fejlődése: Önjellemzés és mások jellemzése főleg külső és tevékenység alapján.Kortárskapcsolatok fontossá válnak. Fiúk-lányok csoportjai elkülönülnek.

  27. Heteronóm erkölcs jellemző (0-9 év) • Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad • Szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell! • Szó szerint kell venni és betartani a szabályokat nem lehet megváltoztatni a szabályokat • Következmény etika • Szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs • Jellemző a hit az igazságos világban

  28. Kisiskoláskor (7-10 év) Iskolaérettség: Az iskolai tanulás alapvető feltétele. Iskolára való alkalmasságot jelent, megfelelő feltételei vannak. Biológiai iskolaérettség: - arányos testalkat kialakulása, első alakváltozás- idegrendszeri fejlettség, kiegyensúlyozottság- mozgás összerendezettsége- kielégítő általános egészségi állapot Pszichikus iskolaérettség:- akaratlagos folyamatok dominanciája- feladattudat, kitartás- figyelmi képesség (15-20 perc)- értelmi képességek- önállóság, szociális érettség, munkaérettség stb.

  29. Kisiskoláskor (7-10 év) Testi fejlődés és mozgásfejlődés: A fej-törzs arány fokozatosan közelít a felnőttkori 1:8 arányhoz, viszonylag lassú növekedés.Fogváltás. Javul az egyensúlyérzék, koordináció, nagy a mozgásigény. Rajzfejlődés: szemléleti realizmus (valósághű ábrázolás) Játékfejlődés: (erkölcsi tudat fejlődik!)7 éves kortól figyelhető meg a szabályjáték. 7 év: még labilis a szabálytudat.10 év: fogalmi szint, a szabályok kölcsönös megegyezésen alapul.12 év: a szabályalkotás a játék maga13 év: a szabályok felnőtt módon való alkalmazása.

  30. Kisiskoláskor (7-10 év) Társas kapcsolatok fejlődése: átpártolás jellemzőJavul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás.Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban.Empátia, segítségnyújtás jellemző. A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent. Fontos a társas helyzet! Fiúk és lányok csoportjai különbözőek. 9-10 éves kor: érdeklődés fejlődése, hobbi, gyűjtés, tudásvágy! Értelmi fejlődés: Ez a legjelentősebb ebben a korszakban, legfontosabbá az iskolai teljesítmény válik. Emlékezet: mechanikus, kevés emlékezeti stratégia.

  31. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülőkor egy viszonylag hosszú korszak. A 10-18. év közötti idő közel annyi időtartamban, mint a gyermek eddig eltelt életévének összege. A hosszú időben sok változás következik be.

  32. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás (13-18 év) A serdülés átmeneti állapot, benne az egyén a gyermekség állapotából az ifjúkor állapotába, a fiatal felnőttkorba érkezik.

  33. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülőkor kettős jellegű, ambivalens kor: a fejlődő egyén e korban szimultán gyermek és részterületeken felnőtt is egy időben (testi erőben, gondolkodási szinten, igényekben stb.)

  34. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) Nem homogén, hanem többszörösen heterogén korszak: • a/ Pszichológiai stádiumok szerint: prepubertás kor, és pubertáskor szakaszain halad előre a felnőttkor irányába. • b/ Iskoláztatás szempontjából: az általános iskola felső tagozatosaira, a középfokú, a szakképző iskolák, gimnáziumok tanulóira tagolódik. Természetesen az önállóan dolgozni kezdők, foglalkozást kezdők és tovább nem tanulók is ide tartoznak ezen életkorban.

  35. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülőkor az akceleráció kora: a jelenlegi serdülés időben évekkel előbbre tolódott, a XX. század első harmadához viszonyítva. A pubertáskor, ösztönérzés, növekedés felgyorsult és „korán” következik be.

  36. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A differenciált fejlődés kora: a serdűlés eltérő ütemet mutat nemek szerint. Más-más tempójú a leányoknál, ahol korábban, a fiúknál később következik be. Jelentősek az individuális fejlődési ütemből fakadó eltérések is. Másképpen serdül a feminin és a masculáris alkatú gyermek.

  37. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülésben a fejlődés rendkívül intenzív, ezért az ellentmondások kora. a/ A fizikai növekedés és érés gyors,de lassúbb a morális fejlődés. b/ Az igények és vágyak felnőttesek, de gyermekiek a kielégítés eszközei, lehetőségei.

  38. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A nemi érés bekövetkezik, a családalapítás esetleg egy évtizeddel, vagy többel késik.

  39. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülőkorban a fejlődés totális. A személyiség biológiailag, pszichológiailag és szociálisan átalakul.

  40. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülő örök feszültségben él. Viselkedése gyermekes, ha felnőttként kezelik; ha gyermeknek nézik, megsértődik. Ennek oka, hogy az ipari társadalomban igen nagy a különbség a gyermek és felnőtt viselkedési normái között. A felnőtt szerep kialakult, elfogadott. A serdűlő státusa tisztázatlan, csak kevesek számára világos. A morális érés későn, a testi korán bekövetkezik.

  41. Prepubertás (10-12 év) és Pubertás(13-18 év) A serdülőkor problematikus kor, „probléma” a serdülő önmaga számára is.

  42. Prepubertás (10-12 év) A testmagasság és a testsúly kölcsönösen megfelel egymásnak: Magasság:10 éves korban: kb.135 cm; Súly: 10 éves korban: kb. 30 kg Magasság:12 éves korban: kb.140-143 cm; Súly: 12 éves korban: kb.33-35 kg Agyvelő súlya: 10 éves korban: kb.1300 gr 12 éves korban: kb.1350 gr

  43. Prepubertás (10-12 év) Mozgásra jellemző, hogy a stabil testi állapot következtében magas szinten koordinált mozgásképesség alakult ki. Gyorsan tanulnak meg új mozgásformákat és cselekvési módokat, (pl. testgyakorlatok; kerékpározás, síelés, korcsolyázás, sportmozgások.)

  44. Prepubertás (10-12 év) • A megismerő képesség fejlődésére jellemző, hogy az érzékszervek működése tökéletesedik, a látás élessége fokozódik, a hallás küszöbe évente mérsékelten csökken. • Az észlelésben: összefoglaló, magasabb rendű szintetizáló tendencia uralkodik.

  45. Prepubertás (10-12 év) Térszemlélet elvonttá alakul. Az absztrakt tér úgy jön létre, hogy a gyermek a tárgyat, térbeli tulajdonságait elválasztja az azokat hordozó valóságos tárgyaktól és gondolatilag absztraktan gondolja el őket. Időészlelésben kialakul az idő fogalmi megalkotásának képessége. Alkalmassá válik a történelmi idő megértésére és a kronológiai sor megszerkesztésére.

  46. Prepubertás (10-12 év) Megfigyelés interpretáló, magyarázó jellegű. A megfigyelésben az észlelés, a szándékos figyelem, a gondolkodás megfelelő koordinációja fejlődik ki. A módja igen jól fejleszthető.

More Related