1 / 10

Konzorciumi záróértekezlet . Gödöllő, 2012. december 11.

Konzorciumi záróértekezlet . Gödöllő, 2012. december 11. Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajra A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei. TECH 08-A4/2-2008-0140 - NTTIJM08

Télécharger la présentation

Konzorciumi záróértekezlet . Gödöllő, 2012. december 11.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő, 2012. december 11. Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajra A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei TECH 08-A4/2-2008-0140 - NTTIJM08 Tarnawa Ákos, Klupács Helga, Balla István, Jolánkai Márton

  2. Az agrár produkció, vagyis a megfelelő élelmiszerellátás és –biztonság alapja a mezőgazdasági termelés, ezen belül is a növénytermesztés produktuma. A termőhelyi viszonyok nagymértékben meghatározzák a növénytermesztési tevékenység feltételeit. A növénytermesztés jövőbeni lehetőségeit nagy valószínűséggel a klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás szintje fogja bővíteni, vagy korlátozni. Az alkalmazkodás elsősorban a vízzel való hatékonyabb gazdálkodásra kényszerít. A talajhasználat tökéletlensége (hiányos művelés, trágyázás vagy növényvédelem) esetén a klimatikus tényezők kedvezőtlen hatása fokozottabb, és a veszteség nagyobb.

  3. A vizsgálatban 12 szántóföldi növényfaj szerepelt, amelyek termesztése lényegében reprezentálja a szántóterület 95 %-át. A vizsgált fajok a következők voltak: cukorrépa Beta vulgaris, tavaszi és őszi árpa Hordeum vulgare, őszi búza Triticum aestivum, kukorica Zea mays, napraforgó Helianthus annuus, borsó Pisum sativum, burgonya Solanum tuberosum, lucerna Medicago sativa, őszi káposztarepce Brassica napus, rozs Secale cereale és zab Avena sativa. A vizsgálat során a termesztett növényfajok tenyészidei evapotranspirációs havi vízfogyasztását elemzését végeztük el a csapadék függvényében, az aktuális havi vízmérleg nyomonkövetésével. Az elemzést a SZIE Növénytermesztési Intézetében, illetve laboratóriumaiban végeztük el.

  4. Aszály index progresszió (1961-2090) az IPCC A2 scenario alapján (Forrás: Hulme et al. 2009) 1961-1990 2001-2030 2015-2045 2031-2060 2046-2075 2061-2990

  5. A száraz időszakok maximális nyári időtartamának átlagos változása (%) 2021–2050-re és 2071–2100-ra az 1961–1990 időszakhoz viszonyítva az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján. (Forrás: OMSZ 2012) Modell 1 Modell 1 Modell 2 Modell 2 Pontozás jelöli azokat a rácspontokat, ahol a változás szignifikáns.

  6. Két vizsgált növényfaj evapotranspirációs vízmérlege 40 éves csapadékátlag alapján; SZIE NTTI 2011, mm Őszi búza Kukorica

  7. A növénytermesztési munkacsoport a megelőző 1.5.1, 2.5.1, 3.5.1 és 4.5.1. földművelési és földhasználati kutatások, illetve az 1.5.2, 2.5.2, 3.5.2 és 4.5.2 növénytermesztési kutatások alapján, figyelembevéve a a post harvest technológiai kutatások terményminőséggel és egészségi állapottal kapcsolatos eredményeit, felhasználva az OMSZ és a VM adatbázisait, valamint a konzorciumi partnerek vizsgálati eredményeit eljárást dolgozott ki a főbb Magyarországon termesztett szántóföldi növények evapotranspirációs mechanizmusán alapuló modellezésére.

  8. Az evapotranspirációs mechanizmuson alapuló termeszéstechnológiai modell 12 termesztett növényfajra, SZIE NTTI, 2012

  9. A modell célja egy adott tenyészidőszak folyamán nyomonkövetni a termésképzés folyamatait és valószínű kimenetelét, figyelembevéve az alkalmazott agrotechnika jellemzőit, és adott esetben lehetőséget adni még a tenyészidő folyamán technológiai beavatkozásra (pl. kritikus mértékű vízhiány meghatározása, a várható termés valószínű alakulása szerint kármentésre – vízpótlásra, kiszántásra, lesilózásra stb). A kidolgozott modell alapján szabadalmi bejelentés készült és került benyújtásra

  10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket

More Related