1 / 83

School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 199 0s and 2000s

School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 199 0s and 2000s. ATTILA KŐSZEGHY senior lecturer TESOL Kölcsey Ferenc Reformed Teacher Training College Debrecen, Hungary. Aggressive behaviours. Proactive (instrumental) aggression. Reactive aggression.

Télécharger la présentation

School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 199 0s and 2000s

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. School Bullying in the USA – Problems, Research, Results in the 1990s and 2000s ATTILA KŐSZEGHY senior lecturer TESOL Kölcsey Ferenc Reformed Teacher Training College Debrecen, Hungary

  2. Aggressive behaviours Proactive (instrumental) aggression Reactive aggression Directed at a victim as a result of an aversive event that elicited anger or frustration in the perpetrator. Directed at a victim to obtain a desired outcome (eg. property, power, etc.) BULLYING

  3. What is bullying? A person is bullied/victimized if he/she is repeatedly, through a period of time put to negative actions The victim cannot defend him/herself in the power structure of the community The victim is not provoking (the bully is not ”reacting” to sg previously done).

  4. Roles in a bully situation * bullies assistant, reenforcer C O N T I N U U M * aggressive bullies bully by-stander * bully-victims victim * victims OF ROLES outsider, on-looker, not involved defender, sympathizer

  5. Types of bullying pushing shoving kicking hitting Physical Direct (overt) aggression threatening name-calling teasing Verbal Indirect (covert) aggression ignoring Relational excluding gossiping

  6. How did research on bullying start? Daniel Olweus (Norway) coined the term ”mobbing” in 1972 an individual or a group of individuals harassing, teasing, pestering their peers 1982 three 14-year-old boys committed suicide for being extremely harassed by classmates The Ministry of Education in Norway launched a national campaign against bullying in 1984

  7. How did research on bullying start in the USA? First research on school bullying in the USA --- late 1980s, early 1990s 1999 >>> school shooting at Columbine High School, Colorado US Secret Service report on school shooters (between 1974-2000): Registers one commonality among 41 school shooters 71% had been a target of a bully earlier in their lives. early 2000s --- a proliferation of research in the field of school bullying

  8. How much is bullying pervasive in American schools? J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler (1992) ”Bullying: Perceptions of adolescent victims in the Midwestern USA” [School Psychology International.13, 5-16.] Junior high and high school students 88% > reported to have observed bullying 77% > reported to have been a victim of bullying

  9. G.M. Batsche and H.M. Knoff (1994) “Bullies and their victims:Understanding a pervasive problem in the school” [School Psychology Review, 23, 165-175.] • *bullying is a pervasive form of violence in schools; • * research has to find out about the relationship between bullying and • School climate • Academic performance

  10. S.P.Limber et al.(1997) „Bullying among school children: preliminary findings from a school/based intervention program” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] 25% of students in Grade 4 through 6 admitted to bullying anotherstudent in the preceding 3 months.

  11. T.R.Nansel et al. (2001) „Bullying behaviors among US youth: Prevalance and association with psychosocial adjustment” [Journal of American Medical Association, 285, 2094-2100.] surveyed 15 686 students in Grade 6 through 10 across the US 29,9% reported frequent involvement in bullying 13% as a bully 10,6% as a victim 6,3% as a bully-victim

  12. W.M. Craig, D.J. Pepler (1997) “Observations of bullying and victimization in the schoolyard” [Canadian Journal of School Psychology, 13. 41-59.] Videotaped aggressive and socially competent children in Grade 1 through 6 on the playground of a Canadian school 85% were involved in bully episodes 30% active participation 23% observing the interaction 12% intervening 74% respectful to the bully 23% respectful to the victim

  13. What are the major observations of American research? Bully-victim continuum “Bully” and “victim” are not static groups of roles of a dyadic pattern ( The problem is much more complex than the categorical, dichotomous, bully or victim dyadic pattern. ) (( Relevant for understanding the motivations of students involved, and for prevention programs.))

  14. Definition of bullying > Subset of aggression > Proactive form of aggression > Direct and indirect forms of bullying > Repeated exposure to negative action > Different position of participants in the power structure of the community (Mind-theory?)

  15. Assessment of bullying > Self-report > Peer nomination > Teacher nomination > Behavioral observation

  16. Viewing bullying from a Social-Ecological Perspective > Bullying is not an individual deviant behavior >Bullying is the result of a complex interplay between the individual and his/her environment (peers, family, school atmosphere, society, etc)

  17. Thank you for your attention attilakoszeghy@gmail.com

  18. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Kőszeghy Attila attilakoszeghy@gmail.com KFRTKF Debrecen

  19. Az iskolai zaklatás fogalma • „Egy tanulóval zaklatás történik, illetve annak áldozata, ha ismételten, hosszú időn át negatív cselekményeknek van kitéve, amelyet egy vagy több más tanuló csinál(tat) vele.” (Olweus,20001) • A zaklató és áldozata között nincs hatalmi egyensúly, és a zaklatás ismétlődően történik. (Olweus,20001)

  20. Az iskolai zaklatás kutatások megindulása az USA-ban 1990-es évek eleje >>>>>>iskolai zaklatás kutatások megindulása 1999 Columbine High School (Littleton, Colorado Állam)Media fókusz 2000-es évek>>>>>>>>>> iskolai zaklatás kutatások számának robbanásszerű megnövekedése

  21. Az iskolai zaklatás kutatása az USA-ban • [A zaklató és az áldozat nem statikus ellentétpárok, hanem – ahogy azt az amerikai kutatás már bizonyította (Espelage, Bosworth, Simon, 2000.) – egy tengely olyan két szélsőértéke, amely mentén számos szerep képzelhető el, melyek közül más-más szituációkban más-más szerep jut - gyakran ugyan annak a személynek is.] • Egyes becslések szerint a mai amerikai iskolások közül ezen szerepek valamelyike – zaklató, áldozat, zaklató-áldozat - a tanulók közel 30%-át érinthetik(Nansel, Overpeck, Pilla, Ruan, Simmons-Morton, Scheidt, 2001.)

  22. Észreveszik-e a tanárok a zaklatást? • egy svájci óvodában készült vizsgálat szerint összhang figyelhető meg a gyerekek és a pedagógusok által megfigyelt zaklatások száma között (Alsaker és Valkanover, 2001.) • a kutatások nagyobbik hányada azonban úgy találja, hogy a tanárok a zaklatás kisebb elterjedtségéről számolnak be, mint a diákok, pl. 939 amerikai vidéki általános iskolással és 37 tanárral végzett vizsgálat szerint (Stockdale et al., 2002.) • egy (bel)városi brit középiskolákban készült felmérés szerint a diákok a 26% jelentette ki, hogy vele már történt hasonló, míg a tanárok ezt az értéket 5-10% körűlinek itélték. (Pervin és Turner,1994)

  23. Jelentik-e a tanárok a zaklatást? amerikai iskolákban a tanárok nem jelentették a zaklatásos eseteket,(még a 90-es években sem) mert • 1999 előtt (lövöldözés a Columbine középiskolában) ez a probléma nem került a a Média érdeklődésének homlokterébe; • a diákok nem hajlandók beszámolni olyan esetekről, amikor a tanár nem volt jelen - félve a zaklató megtorlásától; • a tanárok – még akkor is, ha felismerik mértékét és jelentőségét – hezitálnak, hogy jelentsék-e, attól való félelmükben, hogy ez saját szakmai megitélésüket rontja; (Alsakev és Valkanover, 2001.)

  24. A tanárok zaklatás-fogalma a tanárok zaklatás fogalma gyakran szűkebb, mint amit a kutatás indokolna, mert * 138 brit pedagógus (óvodától a középiskoláig) között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy bár a zaklatás fizikai és verbális formáival tisztában voltak, nem tekintették viszont a zaklatás fajtájának a kiközösítést (Boulton, 1997.) * 116 kanadai pedagógusjelölt között végzett vizsgálat szerint inkább a fizikai támadást tekintik zaklatásnak, mint a szóbeli összetűzést, a kiközösítést pedig még kevésbé érzik a zaklatáshoz tartozónak, mint a szóbeli összetűzést;(Craig, Henderson és Murphy, 2000.) * 71 brit középiskolai tanár között végzett felmérés szerint a megkérdezettekértették a résztvevők hatalmi helyzetében való eltérés jelentőségét a zaklatásban, ismerték a zaklatás különböző fajtáit (fizikai, érzelmi,stb), de nem említették az ismétlődést mint döntő tényezőt. (Siann, Callaghan és Lockhart, 1993)

  25. A tanári személyiség és a zaklatás a tanárok személyisége befolyásoló tényező a zaklatás felismerésében: + Borg és Falzon(1989) kutatásai alapján a férfi tanárok hajlamosabbak komolynak tekinteni a zaklatást; + Boulton (1997) szerint a női tanárok negatívabban állnak a zaklatátó viselkedéséhez; + Craig és szerzőtársai (2000) úgy találták a 116 kanadai pedagógusjelölt között, hogy a több empátiával rendelkezők között nagyobb a valószínűsége, hogy azonosítják a zaklatásos helyzeteket és be is avatkoznak;

  26. A zaklatók sajátosságai és felismerhetőségük • a zaklatók életkori, etnikai sajátosságai is befolyásolhatják a zaklatás felismerhetőségét + Leff és szerzőtársai (1999) úgy találták, hogy a kisiskolás korú zaklatók jobban felismerhetők, mint (a mi fogalmaink szerinti) a felsős zaklatók; + ugyanezen tanulmányból kitűnik, hogy az amerikai tanároknak könnyebb felismerni az afro-amerikai zaklatókat;

  27. Az attitűd vizsgálatok szerepe Egy iskolai személyzet attitűdjeinek megértése nem jelenti automatikusan, hogy értjük viselkedésüket is; az attitűdök vizsgálata és értékelése egy szükséges első lépés a megelőző programok megtervezésében. (Holt és Keyes, 2004)

  28. Egy Wisconsinállambeli felmérés • A vizsgálat 18 Wisconsin állambeli iskola tanáraira és teljes • személyzetére terjedt ki. *A vizsgálat céljai: - zaklatással kapcsolatos-iskolai klímát befolyásoló- attitűdök felmérése; - a nyílt rosszindulattalkapcsolatosattitűdök felmérése; - a sokszínű értékek elfogadásának mértéke; - az iskolai szabályok megállapításának gyakorlata;

  29. Egy Wisconsinállambeli felmérés Résztvevők összetétele: (összesen: 797fő pedagógus és pedagógus asszisztens) nemek szerint: * 605 nő [76%], * 181 férfi [23%], (11 fő nem adta meg a nemét); etnikai hovatartozás szerint: 95,4% fehér, 1% ázsiai, 0,6% latin eredetű [Hispanic], 0,3% kevert etnikumú,0,1%afro-amerikai, 2,6% [21 fő] nem jelezte etnikai hovatartozását. végzettség szerint: > érettségi: 4% > valamennyi középiskola utáni iskola diploma nélkül: 8% > community college: 4% > (4 éves) főiskolai diploma: 11% > egyetemi félévek, diploma nélkül: 36% > egyetemi diploma: 34% > doktori fokozat: 1% > nem adta meg a végzettségét: 2%

  30. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye 27% gondolja, hogy „egy kis szekálás nem árt” 57% hiszi azt, hogy a diákok nem avatkoznak be a zaklatásokba 93% véli, hogy a felnőttek beavatkoznának az etnikai alapú sértegetésekbe; 74% mondja, hogy ő maga állítana le etnikai tartalmú viccet; 95% fogadná el biszexuális és homoszexuális diákok jelenlétét az iskolában; bár korábban 26% állította, hogy vannak olyan tanárok, akik viccet csinálnak diákok kinézetéből, stb.

  31. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye * négy attitűd fajtát állapítottak meg a vizsgálatok eredményeképpen: 1/ „Igazságos” a vizsgálat 11 pontja vonatkozott az igazságosságra (pl „a tanárok igazságosan ítélnek”), vagy szabály alkotásra (pl. „a diákokat bevonják az iskolai szabályok megállapításába”) 2/ „Ellenséges” a vizsgálat 10 pontja vonatkozott ellenséges motívumokra (pl. „a tanárok kigúnyolják a homoszexuális tanulókat”) 3/ „Nyitott a sokféleségre” a vizsgálat 5 pontja vonatkozott a diák sokszínűség elfogadására (pl. „a fogyatékkal élő diákok gyakran tehetségesek”) 4/ „Hajlandó a beavatkozásra” a vizsgálat 2 pontja vonatkozott arra, hogy a tanárok beavatkoznának-e, hogy megakadályozzák, hogy sértő viccek elhangozzanak.

  32. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye *Az attitűd fajták korrelációja a különböző iskolatipusokkal, (ahol a pedagógusok dolgoztak) 1\ ált.isk. alsó tagozat (óvodától az 5 osztályig) [elementary school] 2\ ált.isk. felső tagozat (6.-8. osztályig) [middle school] 3\ középiskola (9-12. osztályig) [high school] Jelentős a különbség: az „Igazságos” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az intézmény tipusok között mutatkozott. Különbségek az „Igazságos”, „Ellenséges”, „Nyitott a sokféleségre” és a „ Hajlandó a beavatkozásra” kategóriákban az egyes intézmény tipusokon belül mutatkoznak. (?)

  33. AWisconsin-ifelmérés néhány eredménye *Az attitűd fajtákat korrelációja a pedagógusok nemével Nincs jelentős különbség: Az attitűd fajták között a különböző nemű pedagógusok esetében(!)

  34. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Köszönöm a figyelmet! Kőszeghy Attila attilakoszeghy@gmail.com KFRTKF Debrecen

  35. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Felhasznált irodalom Alsaker, F.D.,& Valkanover,S. (2001), Early diagnosis and prevention of victimization in kindergarten. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and victimized (pp175-195), New York: The Guilford Press. Borg, M.G. & Falzon, J.M.(1989). Primary school teachers’ perception of pupils’ undesirable behaviours. Educational Studies, 15. 251-260. Boulton, M.J. (1997). Teachers’ views on bullying:Definitions, attitudes, and ability to cope. British Journal of Educational Psychology, 67. 223-233. Craig, W. M., Henderson, K. & Murphy, J. G.(2000). Prospective teachers’ attitudes toward bullying and victimization, School Psychology International, 21.5-21. Espelage, D.L., Bosworth,K. & Simon,T.R.(2000). Examining the context of bullying behavior in early adolescence. Journal of Counseling and Development,78. 326-333. Holt, M.K. & Keyes, M.A.(2004). Teachers’ Attitudes Toward Bullying. In D.L. Espelage, & S.M.Swearer (Eds.) Bullying in American Schools.Mahwah,N.J. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers.

  36. Tanári attitűd-vizsgálatok az iskolai zaklatás kutatásbanaz Amerikai Egyesült Államokban Felhasznált irodalom(folyt.) Leff, S.S., Kupersmidt, J.B., Patterson, C.J., & Power, T.J. (1999) Factors influencing teacher identification of peer bullies and victims. School Psychology Review, 28. 505-517. Nansel, T.R., Overpeck, M., Pilla, R.S., Ruan, W.J. Simons-Morton, B. & Scheidt, P. (2001). Bullying behaviors among among US youth: Prevalence and association with psychosocial adjustment. Journal of the American Medical Association, 285. 2094-2100. Olweus, D. (2001). Peer Harassment:A critical analysis and some important issues. In J.Juvonen & S. Graham (Eds.), Peer harassment in schools: The plight of the vulnerable and the victimized (pp.3-20). New York: The Guilford Press. Pervin, K. & Turner, A. (1994).An investigation into staff and pupil knowledge, attitudes and beliefs about bullying in an inner city school. Pastoral Care in Education, 12, 16-22. Siann,G., Callaghan, M., & Lockhart, R. (1993). Bullying: Teachers’ views and school effects. Educational Studies, 19, 307-21. Stockdale, M.S. et al.(2002). Rural elementary students’, parents’, and teachers’ perception of bullying. American Journal of Health Behavior, 26, 266-277.

  37. Az iskolai zaklatás kutatásaaz Amerikai Egyesült Államokban Kőszeghy Attila KFRTKF

  38. Daniel Olweus alapkutatásai az iskolai zaklatásokról Három norvég tizenéves öngyilkosságot követ el az őket ért iskolai zaklatások miatt 1982 1972 A norvég kormány elindít egy olyan iskolai zaklatást megelőző programot, amelyben minden általános- és középiskola részt vesz 1982 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások megindulása 1990-es évek Amerikai titkosszolgálati jelentés: 1974 és 2000 közötti iskolai lövöldözők 71 %-a volt áldozata iskolai zaklatásnak 2000 Az iskolai zaklatás tárgykörében végzett amerikai (US) kutatások száma egy nagyságrenddel megnő 2000-es évek

  39. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1992: J.H. Hoover, R. Oliver, R.J. Hazler „Iskolai zaklatás: tizenéves áldozatok a közép-nyugati államokban” [School Psychology International.13, 5-16.] * A megkérdezett tizenéves diákok (ált. iskolai felsős- és középiskolai osztályokból) = 88%-a látott már zaklatást iskolai pályafutása során; = 77%-a nyilatkozott úgy, hogy áldozata volt már ilyen zaklatásnak.

  40. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1994: G.M. Batsche és H.M. Knoff „Zaklatók és áldozataik: egy kiterjedt iskolai probléma megértéséhez” [School Psychology Review, 23, 165-175.] * Az iskolai zaklatás az erőszak kiterjedt fajtája az iskolákban; * A kutatásnak fel kell tárnia a kapcsolatot az iskolai zaklatás és - az iskola atmoszférája - a diákok tanulmányi teljesítménye között.

  41. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 1997: S.P.Limber et al. „Zaklatás az iskolások között: egy prevenciós program kutatását megelőző állapotok” [Fifth Annual International Family Violence Research Conference, 1997 June, Durham, NH] >> a megkérdezett 4-6. osztályos tanulók 25%-a vett részt egy másik tanuló zaklatásában a megkérdezést megelőző három hónapban;

  42. Az iskolai zaklatások elterjedtsége az USA-ban 2001: T.R.Nansel et al. „Iskolai zaklatás és erőszak összefüggései az amerikai fiataloknál” [Journal of American Medical Association, 285, 2094-2100.] >>a megkérdezett 15 686 tizenéves diák 29,9%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakran részese ilyen cselekményeknek; 13% zaklatóként (bully), 10,6% áldozatként(victim), míg 6,3% mindkét szerepben(bully-victim);

More Related