Általános lélektan

1. Általános lélektan A lélektan biológiai alapjai; az érzékelés

2. Az idegsejt (neuron)

3. A szinapszis

4. Az akciós potenciál

5. Az akciós potenciál • az idegsejt aktív • depolarizáció: a sejtmembrán belseje kevésbé negatív • szelektív ionáramlás (Na, K, Ca, Cl) • a mielin és a sebesség

6. Az akciós potenciál törvényei • küszöbérték törvénye • dendrit: veszteséges vezetés – „íj-nyílvessző elv • axon és sejttest: - minden vagy semmi elv • neurotranszmitterek: - acetilkolin (ACh): Alzheimer-kór - noradrenalin (NAdr): hangulat változásai - gamma-amino-vajsav (GABA): izommozgás gátlása

7. Az idegrendszer szerveződése

8. Az agykéreg • kortex: bal és jobb félteke • lebenyek: homlok, halánték, fali, nyakszirti

10. Az információ-felvétel sémája az érzékelés és észlelés folyamán észlelés érzékelés

11. Mi az érzékelés? • egyszerű ingerek tapasztalásai, nem integrált képek, csupán független vonások leképeződése • érzékleti modalitások: látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás • az érzékenység a környezeti változásokra – a szem a fényenergia legkisebb mennyiségére is érzékeny (Hecht és mtsai, 1942)

12. Az abszolút érzékenységi küszöb törvénye • abszolút küszöb: a legkisebb erősségű inger érzete, ami megkülönböztethető az inger hiányától • meghatározása pszichofizikai módszerekkel, a detekció egyéni különbségeket mutat

13. látás hallás ízlelés tapintás szaglás gyertyaláng 50 km-re sötét, sík területen óraketyegés 6m-ről, csendben egy teáskanál cukor 9l vízben egy légy szárnya az arcra ejtve egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben Az abszolút küszöb értékei (Atkinson és mtsai, 1993)

14. A különbségi küszöb törvénye • az éppen érzékelhető különbség (ÉÉK) • két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség • Weber törvény: ΔI/I = k • Weber állandók • Fechner törvény: É = k x logI

15. egysejtes regisztrációk – az egységnyi idő alatti impulzusok gyakorisága az intenzitást kódolhatja az idői mintázat is – nagyobb intenzitásnál szabályosabb a mintázat specifikus kódolási elv a minőségre, moduláris szerveződés az idegimpulzusok mintázata, néha a specifikusság nem kizárólagos, azaz az idegsejt kisebb érzékenységgel reagál más minőségekre Az inger intenzitásának és minőségének kódolása

16. Az analizátor részei • Receptor (szem, fül, orr, nyelv, bőr) • Közvetítő pálya (idegrostok, látóideg, szaglóideg, stb.) • A kérgi képviselet (specifikus kérgi tartományok)

17. A látás

18. A látás ingere a tárgyakról visszaverődő fény- elektromágneses sugárzás (400-700 nm) • A környezetből feldolgozott ingerek mintegy 80%-a a látáson keresztül dolgozódik fel • mikro- és makromozgások : tremor és kontúrkövetés ==> a látórendszer a változásokra érzékeny (stabilizált retinakép és képszétesés)

19. A szem belső szerkezete

20. A retina szerkezete • fényérzékeny eltérő formájú és funkciójú receptorsejtek: csapok (6-8 millió) és pálcikák (120 millió) • a fény a foveán, itt csak csapsejtek vannak (színes látás), a periférián pálcikák (sötétben látás) • bipoláris és ganglion sejtek: a neurális impulzust továbbítják

21. kis érzékenység (nappali látás) piros-sárga érzékenység nagy felbontóképesség fovea irányában nagyobb számban szín- és alakkódolás nagy érzékenység (éjszakai látás) zöld-kék érzékenység kis felbontóképesség a periféria irányába nagyobb számban világosság és mozgás kódolása A csapok és pálcikák különbségei

22. Fény- és irányérzékeny receptív mezők • on-off sejtek: a ganglion sejt kör alakú receptív mezeje ==> a környezetet világos és sötét foltokként képezzük le • irányérzékeny receptorok a látókéregben (Hubel és Wiesel) • komplex és hiperkomplex sejtek • retinotópiás leképezés a látókéregben

23. A látás komputációs elmélete (D. Marr, 1982) • „bottom-up” feldolgozási modell • a látás több független alrendszerből épül fel, moduláris szerveződés • első szint: első vázlat, sötét és világos határokat, éleket jelenít meg • második szint: 2½ dimenziós kép, az ábra irányulásokkal rendelkező felszíneinek megalkotása. Nézőközpontú kép, a tárgy vetülete a nézőhöz képest változik

24. harmadik szint: tárgyközpontú háromdimenziós kép, a tárgy természetes tengelyei körül szerveződik (fő- és melléktengelyek)

25. A színérzékelés • elektromágneses hullámhossz látási érzékenysége: 400-700 nm 400-450: ibolya 450-500: kék 500-570: zöld 570-620: sárga és narancs 620-700: vörös

26. A színek dimenziói • világosság: a fény észlelt intenzitása • árnyalat: a fény minőségi jellemzője • telítettség: a fény élénksége (fehér nélküliség) 150 szín megkülönböztetés; ÉÉK= 2nm, továbbá a fenti dimenziókból fakadó variációk • színkeverés: három egymástól elég távol eső fényhullámból bármilyen szín létrehozható

27. A színlátás elméletei Young – Helmholtz elmélet - háromféle csapsejt létezik, ezek mindegyike különbözően érzékeny a hullámhosszakra - rövid receptor : kék - közepes receptorok: zöld - hosszú receptorok: vörös A szín minőségét a három receptor aktivitásmintázata szolgáltatja Színlátás zavarai: dikromátok és monokromátok

28. Hering ellenszínelmélete Minden szín leírható az alábbi négy érzékletből eggyel vagy kettővel: vörös, zöld, sárga, kék -ellentétes színek: vörös-zöld, sárga-kék ==> a látórendszerben kétféle színérzékelő egység: vörös-zöld és sárga-kék. Gyakori kisülés egyik színt eredményezi, csökkentett ingerlés más szín, egyensúlyban levő ingerlés fehéret eredményez. DeValos és Jacobs (1984): ellenszínsejtek a thalamuszban: spontán aktivitású sejtek, melyek a kékre gyakrabban, a sárgára ritkábban sülnek ki.

29. A hallás

30. A hallás fizikai vonatkozásai • a levegő rezgése az információhordozó • frekvencia (másodpercenkénti ciklusszám): 20-20000 Hz • intenzitás dB

31. A hangintenzitás példái • 0-70 dB: csendtől az utcai zajig • 70-90 dB: zajos étterem, csúcsforgalom, kamionzaj • 100 dB: légkalapács • 120 dB: rockkoncert, mennydörgés • 140 dB: sugárhajtású repülőgép • 180 dB: rakétaindítás

32. A hallóanalizátor szerkezete • a külső és középfül a továbbítórendszer a hallócsontocskákig • belső fül, a transzdukciós rendszer. A csiga folyadékkal tele rekeszek, melyben receptor szőrsejtek vannak.

33. A középfül, a belsőfül és a kérgi leképezés lokalizációja

34. Az auditoros feldolgozás elméletei • a két fül intenzitásmintázata a téri lokalizációt teszi lehetővé • a vizuális észleléstől eltérően a kevert hangok nem eredményeznek új érzetet • rezonancia –elv: a hangvilla és zongorahúr Békésy (1960): a magas frekvenciák az alaphártya távolabbi részeit ingerlik, helyspecifikus ingerlés

35. Helyelmélet: a különböző frekvenciák a csiga különböző részeit ingerlik - nem magyarázza azt a megfigyelést, miszerint az alacsony frekvenciák az egész alaphártyát mozgatják Frekvenciaelmélet: az egyes frekvenciáknak a a hallóideg azonos számú kisülése felel meg - nem magyarázza a magas frekvenciákat, túl nagyszámú kisülést kellene imitálni

36. A szaglás • a legprimitívebb érzékelés és legközvetlenebb pálya az agyhoz, nincsenek köztes sejtek • feromonok: szerelmes levelek és nekrológok • rejtett biológiai funkciók: szexualitás, menstruációs ciklus igazítása • 10000-40000 szag 10 millió receptor révén

37. Az ízlelés • négy alapvető ízminőség: édes, savanyú, keserű, sós • az ízlelés abszolút küszöbe nagyon alacsony, a Weber-állandó viszont nagyon magas (0,2) • specifikusan aktivált receptorsejtek (ízlelősejtek) és idegrostok