A sokszínű ország

1. A sokszínű ország • Malajzia sokszínű ország. Népessége nem csak étkezésében, hanem kultúrájában, etnikai és vallási tekintetben is sokszínű, változatos. Az iszlám, a keresztyénség, a buddhizmus és a hindu vallás hívei többnyire békésen élnek egymás mellett, ugyanígy a különféle népcsoportok, így a malájok, kínaiak, indusok és indus keverékek alkotják a malajziai társadalmat és kultúrát. A nemzedékről-nemzedékre áthagyományozott szokások összekapcsolódnak a modern gazdasági fejlődéssel, s így alkotják együttesen ezt a sokoldalú dél-kelet ázsiai országot.

2. A politikai rendszer • Malajzia formálisan demokrácia, de politikai rendszere tekintélyelvű. A kormányerő a miniszterelnök kezében van, akit 1957, a függetlenség elnyerése óta a Malájok Pártja nevez ki. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele a politikai stabilitás. Malajzia így az ázsiai kontinens fejlődő, éllovas országai közé tudott jutni.

3. Földrajz Malajzia két teljesen különböző országrészből áll. A Nyugat-Malajziai Félsziget mutató ujjként nyúlik Tájföldből elő. Az országrész belterülete hegyvidék, északi részén gyéren lakott. Nyugat-Malajziában található az iparvidék és a sűrűn lakott főváros: Kuala Lumpur. Borneó szigetén található a másik két szövetségi állam, Sabah és Sarawak, ezeket sűrű trópusi esőerdők borítják. Főleg Sarawakot nagy folyók szelik át.

4. Sokféle faj A biológiai fajok gazdag sokféleségét a trópusi klíma és az esőerdők biztosítják Malajziában. Európai értelemben vett évszakok Malajziában nincsenek, de a monszunesők gondoskodnak a változatosságról. A hegyekben alacsonyabb a hőmérséklet, és adódnak mínuszok is az éjszakai órákban.

5. A gyarmatosítás kora Nemzetközi kereskedelmi csomópontként Malajzia korán felhívta magára az európai gyarmatosítók figyelmét. A portugálokat a hollandok követték, akikkel a britek 1824-ben megosztoztak a Maláj félszigeten. A brit gyarmatosítás 1957-ig tartott, de még ma is érezteti hatását. Elsősorban a malájokra, indusokra és kínai népcsoportra történt etnikai felosztás vezethető vissza a brit hatóságok intézkedéseire.

6. Az iparosodás felé vezető út Nyersanyagszállítóból modern ipari termelő ország lett. Figyelemre méltó, hogy mindössze fél évszázad alatt Malajzia a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) az élére emelkedett. Ma a közepes átlagkeresettel rendelkező országok között a helye, és az Egyesült Nemzetek felmérése szerint a világ legfejlettebb országainak egyike.

7. Computer-ipar A szabadkereskedelmi zónában, például Penangban a nemzetközi konszernek PC-alkatrészeteket, laptopokat és notebookokat állítanak elő. A maláj kormány kedvező feltételeket teremtett ehhez. A világméretű versenyhez és kedvező termeléshez Malajzia nagy létszámú, viszonylag alacsony bérű munkaerő kínálattal rendelkezik. Többségük nő, cserélhetők és nem szervezett szakszervezeti tagok. A nem kormányszintű szervezetek bírálják a maláj computer-ipar munkaügyi és szociális minőségbiztosítását.

8. Emberjogi ügyvédnő Dr. Irene Fernandez Malajzia legismertebb ügyvédnője, aki a nők jogaiért száll síkra, a bevándorlók és a menekültek ügyében tevékenykedik. 1946-ban született, és elköteleződésében a szólásszabadság határait is érzékeli hazájában. Ez azonban nem tartja őt vissza attól, hogy következesen kiálljon a hátrányos helyzetűek mellett.

9. A szegények képzése, iskolázása A menekültek, a vándormunkások gyermekei alkotják a mai maláj társadalom leggyengébb tagjait. Az oktatási lehetőség révén – mint a képen látható egyházi iskolában – viszont kiszabadulhatnak a szegénységből és a jogfosztottságból..

10. A nők helyzete Malajziában A maláj nők az utóbbi évtizedekben nagy eredményeket értek el és főleg a képzettségük révén pótolták be lemaradásukat a férfiakkal szemben. Mára az írástudatlanság megszűnt és az egyetemeken a női hallgatók aránya a férfiakkal szemben 50%-nál is több. Vállalkozó nők vagy akadémikus nők ma már nem számítanak ritkaságnak. Mégis sok családban a nőket továbbra is a hagyományos háztartási és anyai feladatok szerepéhez kötik, míg a férfiak családfőként képviselik a családot.

11. Vallások és keresztyén egyházak Malajzia többségében iszlám vallású ország. De a muszlim mecseteken kívül megtalálhatók a buddhista templomok is, a dél-indiai építőművészet által létrehozott hindu, és a keresztyén templomok is. A vallásszabadság nem csak alkotmányban rögzített tény, hanem az országban többféle vallási kultúrában nőnek fel a gyerekek. A keresztyén egyházak gyökeret vertek ebben a maláj kultúrában..

12. Vallási tolerancia A vallási tolerancia fontos szerepet játszik Malajziában. Évente megtartják a Batu Caves-nál, a Sziklaüregnél, Kuala Lumpur közvetlen közelében a Thaipusamot, az ország legnevezetesebb hindu ünnepét. Ezen az ünnepen másvallásúak is részt vehetnek. Ez az ünnep a vallások békés együttélésének példája Malajziában. De léteznek politikai előírások és társadalmi szabályok, amelyek viszont az etnikai és vallási elhatárolódást nagyon is biztosítják.

13. „Iszlám nővérek” A „Sisters in Islam” (Iszlám nővérek - iszlám női szervezet) az egyenjogú társadalomért küzd, és a nők diszkriminációja ellen. Bírálja a politika és a vallás egyre növekvő összefonódását. Az iszlám szellemiségére hivatkoznak, azzal a kulturális gyakorlattal szemben, amit viszont megkülönböztetnek attól a kulturális gyakorlattól, ami bizonyos esetekben kifejezetten nő-, és asszonyellenes. Ez a mozgalom a Koránt és Mohammed próféta tanait (’sun-nah) történelmi kontextusukból kiemelve, szeretnék azokat a patriarchális elemektől megszabadítani.

14. Lendületben az ellenzék A tekintélyelvű kormányzattal szemben nő az ellenzék lendülete. Az oppozícióban küzdők között találhatók nők is, mint pl. Nurul Izzah, Anwar Ibrahimnak a lánya, aki a legismertebb maláj ellenzéki politikus. Élete bizonyítja, hogy a kormányon levő UMNO párt hatalmával szembeszállni életveszélyes is lehet. Ibrahimot vélt homoszexuális kapcsolata miatt, ami Malajziában tiltott, többször bíróság elé állították.

15. Világimanap MalajziábanA Női Bizottság és rövid története A Világimanap története különbözőképpen alakult Nyugat-, és Kelet-Malajziában. Ma egyetlen közös Világimanapi Bizottság létezik, amelyikben legalább kilenc felekezet vesz részt. 2009-ben kezdték el a Bizottság tagjai a 2012. évi istentiszteleti liturgia elkészítését. A mozgalom országos erősödéséhez ezzel nagyban hozzájárultak.

16. SAWO – a Sabahi Nőszervezetről A nők ellen elkövetett erőszak súlyos probléma Malajziában. Több női jogvédő szervezet beszámolója alapján 2002-ben a nők 35 %-a esett valami módon szexuális zaklatásnak áldozatul Malajziában, ahol ennek büntetőjogi következményei nem lettek. Ugyanezen beszámolók szerint a 15 év fölötti nők 40 %-át Malajziában rendszeresen bántalmazzák a családban. Ez 1996 óta büntetendő cselekmény. A nők elleni házasságon belüli erőszakkal szemben nincs semmi védettségük az asszonyoknak. 2003-ban 1386 olyan esetet jelentettek a rendőrségnek, amely házasságon kívüli erőszak volt. De valószínű, hogy ez a szám sokkal magasabb, mivel csak minden tízedik esetet szoktak bejelenteni.

17. az indigén lakosság Főleg a Borneó szigetén élő indigén lakosság küzd kulturális identitásáért és jogaiért. Sarawak és Sabah szövetségi államban ők alkotják a lakosság többségét. Mégis sokszor hiányzik a bizonyíték arra, hogy ők annak a földnek a tulajdonosai, amelyen élnek. Ha ezt nem tudják bizonyítani, az állam engedélyeket ad olyan vállalatoknak, amelyek a fákat kivágják és pálmaolaj ültetvényeket telepítenek. Ezzel végzetesen hozzájárulnak az indigén lakosság életterének a lerombolásához.

18. Egészségügy A maláj egészségügyi rendszer Délkelet-Ázsia legjobbjai közé tartozik. Jól képzett orvosaik és orvosnőik vannak, és létezik állami egészségbiztosítás a munkavállalók részére. A gyermekhalandóság és a malária csökkentésére az utóbbi években jelentős előrelépés történt.

19. haladás képzés révén A függetlenedés után már korán felismerte a maláj kormány, hogy a haladás csak képzéssel válhat lehetővé. Malajziában ma csaknem mindenki írástudó. Egyre többen járnak főiskolára, az egyetemisták fele nő. Vitatott azonban a létszámszabályozás a főiskolákon, mivel a bumiputrák a tanulmányi helyek betöltésénél előnyben részesülnek.

20. Az olajpálma ültetvények tönkreteszik az esőerdőket Malajzia trópusi őserdői a világ oxigénellátásának biztosítói és a világ pótolhatatlan zöld tüdeje. De a olajpálma ültetvények miatt, valamint a legális és illegális fakivágások miatt következtében félelmetes tempóban tizedelődnek meg ezek az erdők. Borneó szigete a 19. században még teljesen erdős vidék volt. Ma már csak a sziget felét borítja erdő. A trópusi fákat az EU-ba szállítják, főként Németországba exportálják.

21. Város és vidék feszültsége Az utóbbi évtizedekben a gazdaság robbanásszerű fejlődésével egy időben a városok rohamos fejlődése is beindult. A gazdasági sikerek elérték a földműves-, és halászfalvakat is, amelyeket azelőtt anyagi szükség és szegénység jellemzett. Az egykori mezőgazdasági országból egyszerre modern ipari ország lett. Ennek ellenére vannak különbségek a vidék és a város között és a vidékről történő elvándorlás folytatódik.

22. Kézművesség és hagyomány A kulturális örökség értékelése erős Malajziában. Ez abban is megmutatkozik, hogy az állam támogatja a kézművességet és a batikolást. A kormány ezzel is bizonyítja, hogy az ország hagyományait nagyra értékeli. Főleg a Borneó szigetén élő indigén lakosság és a Kalentán, a maláj félsziget szövetségi államában élők nevezetesek népművészetükről. .

23. Győzedelmeskedjen az igazság ! Hanna Cheriyan Varghese műalkotása Hanna Cheriyan Varghese maláj művésznő tervezte a 2012-es világimanap nyitóképét, ami a liturgiás füzeten is látható. A 2009-ben elhunyt művésznő számára a művészet az ázsiai keresztyének identitásának fontos kifejezési formáját jelentette. Munkáit mindig a felebarátért végzett szolgálatnak tekintette. Számára a szociálpolitikai, és nőpolitikai tevékenység éppen olyan fontos volt, mint az alkotó művészet.

24. „Malajzia - Ázsia kicsiben” Sokszínű, tarka és toleráns: így mutatkozott be Malajzia a látogatóknak. Az etnikai felaprózódás, meg politika és vallás növekvő összefonódása ellenére Malajziában sikerült egyben tartani és békésen működtetni a multikulturális társadalmat. Malajzia sikerének, eredményességének az a magyarázata, hogy szintétizálni tudta a hagyományt és a modernséget, az iszlámot és a szabad gazdasági rendszert. Az egész ország, az egész társadalom azt bizonyítja, hogy azzal csak mindenki nyer, ha a sokféleséget meggazdagodásnak tekinti és így éli meg.