1 / 52

A héliumatom állapotainak levezetése a vektormodell alapján (kiegészítés)

A héliumatom állapotainak levezetése a vektormodell alapján (kiegészítés). A héliumatom elektronállapotai. szingulett. szingulett. „triplett”. szingulett. triplett. A héliumatom energiaszint-diagramja. 5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA. 5.1 A Born-Oppenheimer közelítés.

Télécharger la présentation

A héliumatom állapotainak levezetése a vektormodell alapján (kiegészítés)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A héliumatom állapotainak levezetése a vektormodell alapján(kiegészítés)

  2. A héliumatom elektronállapotai szingulett szingulett „triplett” szingulett triplett

  3. A héliumatom energiaszint-diagramja

  4. 5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA

  5. 5.1 A Born-Oppenheimer közelítés

  6. A Born-Oppenheimer közelítést a többatomos molekulák Schrödinger-egyenletére alkalmazzák.

  7. - - - - - - - - - + Modell: Több pozitív töltésű részecske (atommag) és sok negatív töltésű részecske (elektron) - mindegyik mozog. ++ +++

  8. A Schrödinger-egyenlet általános formában

  9. Többelektronos molekulák Schrödinger-egyenlete i,j: elektronok indexe k, l: magok indexe

  10. A többelektronos atomok Schrödinger-egyenlete sem oldható meg analitikusan, ez még kevésbé.

  11. Max Born (1882-1970) Robert Oppenheimer (1904-1967)

  12. A megoldáshoz használt közelítés • Born-Oppenheimer-közelítés • különválasztjuk az atommagok és az elektronok mozgását (Indoklás: a magok sokkal nehezebbek, így lassabban mozognak, mint az elektronok), és két külön Schrödinger-egyenletet írunk fel. • Elektronok mozgása: álló magok terében röpködnek az elektronok • Magok mozgása: a magok a hozzájuk tapasztott elektronokkal mozognak (Elefántcsorda és a legyek…)

  13. Elektronok mozgása: rögzített magokat tartalmazó molekula Schrödinger-egyenlete kimarad konstans Egyensúlyi geometria: minimális

  14. Magok mozgása: mozgó magokat és tapasztott elektronokat tartalmazó molekula Schrödinger-egyenlete Ez az egyenlet elválaszthatatlan az előzőtől! : a magokhoz csatolt elektronok mozgásának figyelembevétele, azt fejezi ki, hogy a magok elmozdulásával megváltozik az elektronállapot. A magok helyzetét szisztematikusan változtatjuk, az egyes helyzetekben megoldjuk az Ee-re vonatkozó (előző) egyenletet. A magokra vonatkozó egyenlet tehát az elektronmozgásra vonatkozó egyenletek sorát jelenti.

  15. További közelítés: a magok mozgására felírt Schrödinger-egyenlet felbontása A forgó mozgás sokkal lassabb, mint a rezgőmozgás. : forgó mozgás (rotáció) : rezgő mozgás (vibráció)

  16. Ezek alapján a molekula mozgása felbontható az alábbi összetevőkre: 1. Az elektronok mozgása a rögzített magok terében 2. A magok rezgése 3. A rögzített magok közös forgása

  17. Az elektronok mozgásához tartozó kvantált állapotok: Ee0, Ee1, Ee2…. Ezen állapotok közötti átmenet ultraibolya vagy látható fény elnyelésével jár.

  18. A rezgőmozgáshoz tartozó kvantált állapotok: Ev0, Ev1, Ev2…. Ezen állapotok közötti átmenet infravörös sugárzás elnyelésével jár.

  19. A forgó mozgáshoz tartozó kvantált állapotok: Er0, Er1, Er2…. Ezen állapotok közötti átmenet mikrohullámúsugárzás elnyelésével jár.

  20. Elektrongerjesztési /UV-látható spektroszkópia Rezgési / infravörös spektroszkópia Forgási / mikrohullámú spektroszkópia Optikai spektroszkópia

  21. 5.2. Az optikai színképek jellemzői

  22. A színképek jellemzőit nézzük meg az alábbi példán: „Níluskék A” festék UV-látható színképe oldószer acetonitril, c = 210-5 mol/dm3.

  23. „Níluskék A” festék (bázis)

  24. „Níluskék A” festék UV-látható abszorpciós spektruma

  25. A mért spektrumok nem vonalak összessége, hanem folytonos függvények! I() fény hullámhossza áteresztett fény intenzitása

  26. A hullámhossz megadása UV-látható színkép: az elnyelt fény hullámhossza (, nm-ben) Infravörös színkép: az elnyelt fény hullámszáma (*  1/, cm-1-ben) Mikrohullámú színkép: az elnyelt fény frekvenciája ( MHz, GHz-ben)

  27. Az intenzitás megadása I0 I Transzmisszió Abszorbancia

  28. Lambert - Beer törvény  abszorciós koefficiens (dm3mol-1cm-1) c koncentráció (mol/dm3)  úthossz (küvetta vastagság) (cm) Az abszorbancia arányos a koncentrációval!

  29. A spektrumsávok jellemzői - a sávmaximum adatai - a sávok intenzitása - a sávok szélessége

  30. A sávok jellemzőinek megadása A sávmaximumok adatait tüntetik fel max, max, vagy *max — Amax, vagy max formájában max független a koncentrációtól! A sávintenzitást a sáv alatti területként értelmezik: A sáv szélességét félértékszélesség formájában adják meg: 1/2,  1/2, ill. *1/2 az Amax/2-höz tartozó két spektrumpont távolsága

  31. „Níluskék A” festék UV-látható abszorpciós spektruma

  32.  = 499 nm A = 0,7439

  33.  = 259 nm A = 0,5634  = 499 nm A = 0,7439  = 305 nm A = 0,2241

  34.  = 499 nm A = 0,7438  =

  35.  = 499 nm A = 0,7438  = 534 nm A = 0,3719  = 452 nm A = 0,3719  =

  36.  = 499 nm A = 0,7438  = 534 nm A = 0,3719  = 452 nm A = 0,3719  = 82 nm

  37. 5.3. Az optikai színképek értelmezése

  38. 5.3. Az optikai színképek értelmezése Schrödinger-egyenlet Megoldásai a 0(), 1(), 2()... állapotfüggvények és a hozzájuk tartozó E0, E1, E2... energia-sajátértékek

  39. En, n() Em, m() A sávmaximumok helyét a Schrödinger-egyenletből kapott energia-sajátértékek különbségének feleltetjük meg.

  40. En, n() Em, m() A sávmaximumok helyét a Schrödinger-egyenletből kapott energia-sajátértékek különbségének feleltetjük meg. max-ot a kiindulási állapot (m ) és a végállapot (n) energiájának különbsége határozza meg: En - Em = hmn

  41. En, n() Em, m() A sávintenzitás a fotonelnyelés valószínűségét tükrözi. Foton és az m-ik állapotban lévő molekula ütközik

  42. „Bimolekuláris reakció!”

  43. „Bimolekuláris reakció!” Sebességi egyenlet: Nm : kisebb energiájú molekulák koncentrációja : a fotonok koncentrációja Amn : az abszorpció sebességi állandója

  44. Amn összekapcsolja a mért sávintenzitásokat a Schrödinger-egyenletből kapott () állapotfüggvényekkel! Kapcsolat a sávintenzitással: NA Avogadro-szám h Planck-állandó c fénysebesség

  45. Kapcsolat az állapotfüggvényekkel: Rmn a ún. átmeneti momentum

  46. Az átmeneti momentum és a dipólusmomentum , a dipólusmomentum operátora ahol qi az i-edik részecske töltése, xi, yi, zi az i-edik részecske helykoordinátái

  47. A sávszélesség A Schrödinger-egyenlet modellje olyan molekula, amely - izolált a többi molekulától, - forog, rezeg, stb. de a tömegközéppontja rögzített, - állapotainak élettartama végtelennek tekinthető („stacionárius állapotok”).

  48. A spektrumvonalak kiszélesedése sávvá az alábbi okokra vezethető vissza: 1. Molekulák közötti kölcsönhatások. A térben egymáshoz közel elhelyezkedő molekulák perturbálják egymás energiaszintjeit, ezért az éles energiaszintek kiszélesednek. A hatás nem kvantált. Szilárd, folyadék és nagynyomású gáz állapotban ez a hatás szabja meg a sávszélességet.

  49. 2. Doppler-effektus: a gázminták molekulái különböző irányokban, különböző sebességgel mozognak. A detektorhoz viszonyított sebességük módosítja az abszorpciós frekvenciát: A sáv alakja a molekulák (nem kvantált) sebesség-eloszlását tükrözi.

More Related