1 / 20

Mágneses módszerek a műszeres analitikában

Mágneses módszerek a műszeres analitikában. NMR, ESR: mágneses momentum mal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses rezonancia spektroszkópia)

irma
Télécharger la présentation

Mágneses módszerek a műszeres analitikában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mágneses módszerek a műszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkező anyagok minőségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek: NMR (magmágneses rezonancia spektroszkópia) Elektronspin állapotok közöttienergiaátmenetek: ESR (elektronspin rezonancia spektroszkópia)

  2. molekulaspektroszkópiai módszer • mágneses atommagokat tartalmazó rendszerek vizsgálatára(pl. 1H, 13C, 17O) alkalmas • a mágneses atommag és a külső mágneses tér közötti kölcsönhatáson alapul • elsősorban minőségi információ nyerhető a segítségével, de mennyiségi információt is szolgáltat Magmágneses rezonancia spektroszkópia (NMR : Nuclear Magnetic Resonance) • Mágnesesek azok az atommagok, amelyek magspinje zérustól eltérő, azaz • vagy páratlan számú protont • vagy páros számú proton esetén páratlan számú neutront • tartalmaznak

  3. AtommagTerm. izotóp tart.(%) Magspin (I) 1H 99,99 1/2 7Li 92,6 3/2 11B 80,1 3/2 13C 1,1 1/2 14N 99,6 1 17O 0,038 5/2 27Al 100 5/2 29Si 4,7 1/2 31P 100 1/2 119Sn 8,7 1/2 195Pt 33,7 1/2 205Tl 70,5 1/2

  4. A mágneses mag és a külső mágneses tér közötti kölcsönhatás (Larmor precesszió)

  5. A mágneses mag és a külső mágneses tér közötti kölcsönhatás (Larmor precesszió) Em kölcsönhatási energia h Planck állandó  a mag giromágneses tényezője (az adott magra jellemző állandó) Hk a külső mágneses tér erőssége m mágneses kvantumszám (m = 2I + 1értéket vehet fel, I a magspin) I = ½, akkor m = -½ és + ½ lehet I = 1, akkor m = -1, 0 és 1 lehet I = 1½, akkor m = -1½, -½, +½, +1½ lehet Kiválasztási szabály: m = 1(gerjesztés során csak ennyit változhat) rkét állapot közötti átmenet létrehozásához szükséges gerjesztő(vagy rezonancia) frekvencia (rádiófrekvenciás tartományba esik kHz - MHz)

  6. A kétfajta spinállapot közötti különbség paralell antiparalell (alapállapot) (gerjesztett állapot)

  7. A nr függ a kémiai környezettől – ezt az árnyékolási tényező ()fejezi ki  a mágneses mag kémiai környezetétől függő, az adott vegyületre jellemző állandó(minőségi információ) – kifejezi a magok kémiai környezetei közötti különbségeket független a külső mágneses tér erősségétől értéke 10-5-10-6(milliomodrész változás ar-ben) körülményes lenne ilyen kicsi számmal dolgozni az 1H-NMR-ben a(CH3)4Si(TMS) protonjainak a -ját vesszük viszonyítási pontnak definíció szerint TMS = 0

  8. A nr függ a kémiai környezettől – ezt az árnyékolási tényező ()fejezi ki A kémiai eltolódás bevezetése az árnyékolási tényező alapján d kémiai eltolódás nm a vizsgált proton rezonanciafrekvenciája nTMS a TMS protonjainak rezonanciafrekvenciája A kémiai eltolódás a r rezonanciafrekvenciának az elektronhéj szerkezetétől illetve az azt meghatározó kémiai szerkezettől függő változása; ppm-ben szokás megadni

  9. Néhány egyszerűbb molekula/funkciós csoport protonjainak 1H-NMR kémiai eltolódásai  (ppm) Si(CH3)4 0 CH4 0,13 Ar-CH3 2,1-2,8 =CH2 3,5-3,7 =CH- 4,5-10 ArH 6,0-9,0 A kémiai eltolódás az adott vegyületre vagy funkciós csoportra jellemző, ezért minőségi információt hordoz; A NMR csúcs intenzitása (magassága) arányos a mintában lévő mágneses magok számával, ezért mennyiségi információt hordoz.

  10. Egy NMR berendezés felépítése

  11. Az etanol (CH3-CH2-OH) 1H-NMR spektrumának finomszerkezete -CH3 triplett -OH szinglett -CH2 kvartett

  12. Egymáshoz közeli mágneses magok közötti kölcsönhatás (spin-spin csatolás) • ekvivalens magok:  és  értékük megegyezik • (mágneses momentumaik és elektromos környezeteik azonosak, pl. a -CH3 3 db protonja nem megkülönböztethető) • szomszédos magok egymás energianívóit felhasítják • vagyis a –CH2- a -CH3 protonok jeleit felhasítja • és a –CH3 a –CH2- protonok jeleit felhasítja • (szépen úgy mondjuk: a spinek csatolódnak) • ekvivalens magok spinjei nem csatolódnak • a spinek csatolódása alakítja ki a spektrum finomszerkezetét

  13. Egymáshoz közeli mágneses magok közötti kölcsönhatás (spin-spin csatolás) A szomszédbanlétrehozott vonalak száma: 2nI + 1 n ekvivalens magok száma (pl. –CH3-ban 3, -CH2-ben 2) I magspin (ez H-atomra ½) Példa: CH3-CH2-OH 1HNMR spektrumának finomszerkezete 1. eset: -CH2- protonok hatása a -CH3 protonok NMR jelére 2. eset -CH3 protonok hatása a -CH2- protonok NMR jelére Eredmény: multiplettek: az etanolban a -CH3 csoport protonjainak jelét a –CH2- 3 jelre hasítja fel - triplett a -CH2- csoport protonjainak jelét a –CH3 4 jelre hasítja fel - kvadruplett

  14. Az NMR spektroszkópia alkalmazásai • általában oldatokra használják, de „szilárd” NMR is létezik • (MAS-NMR, magic angle spinning) • kémiai eltolódás - kvalitatív analitikai információ • jellemző az adott funkciós csoportra • érzékenyen reagál a mag környezetének változásaira • csatolási állandó szerkezeti információkat hordoz • integrált vonalintenzitás - kvantitatív analitikai információ • függ a vizsgált izotóp természetes gyakoriságától és -tól • csak bizonyos magokra (1H, 19F, 7Li, 31P) alkalmazható • kvadrupólus magok - szélesedés • 1H-NMR intenzitásmérés belső sztenderd segítségével

  15. Elektronspin rezonancia spektroszkópia (ESR: Electron Spin Resonance) • párosítatlan elektronnal rendelkező anyagi rendszerek • vizsgálatára alkalmas spektroszkópiai módszer • párosítatlan elektronnal rendelkeznek • * átmenetifém ionok (Fe(III), Co(II), Ni(II), Mn(II), stb.) • * lantanoida ionok (La(III), Gd(III), stb.) • * szabad gyökök (pl. H2O  H· + OH·) • különbség az ESR és az NMR között: az e- mágneses • momentuma sokkal nagyobb, mint az atommagoké • sokkal kisebb Hk-n végrehajtható az ESR mérés, • a rezonanciafrekvencia a mikrohullám (MHz – GHz) • tartományban van

  16. Szabad elektron energiája (E) külső mágneses térben g spektroszkópiai felhasadási faktor (g = 2,0023 szabad e--ra)  Bohr-magneton Hk külső mágneses térerősség s spinkvantumszám (+ ½ vagy – ½ ) kiválasztási szabály: s = 1 A rezonanciaabszorpció energiája, E  Rezonanciafrekvencia NMR-ben:

  17. Az ESR spektrum létrejötte

  18. Az ESR spektrum • detektorjelet ábrázoljuk a térerő (Hk) függvényében • általában a jel első deriváltját adják meg • mérés során állandó  mellett Hk-t változtatják • görbe alatti terület arányos a párosítatlan e--k számával • (mennyiségi információ) • rezonanciafrekvencia finom változásai ill. g pontos értéke • (minőségi információ) • szilárd minták és oldatok mérésére egyaránt alkalmas • egykristályok: mágneses anizotrópia, irányfüggő g • folyadékok ill. oldatok: kiátlagolt g • aspektrum finomszerkezete (felhasadás, csatolások)

  19. Mn(II) tartalmú márványminták ESR spektruma

  20. Az ESR spektroszkópia analitikai alkalmazásai • érzékenysége nagy, 1011 számú (pikomol/L) e- kimutatható • pl. V(IV) kimutatása petróleumban • vagy Mn(II) tartalom oldatokban (kb. 10-6 M) • mennyiségi meghatározás • vonalintenzitás ~ párosítatlan e--k száma • stabil szabad gyökök használhatók belső sztenderdként • pl. 1,1-difenil-2-pikril-hidrazil-gyök (g = 2,0036) • minőségi meghatározás • g-értékek átfednek, belső sztenderd körülményes • Cr(III)-tartalmú rubinkristály (g = 1,40)

More Related