az online kutatások és a reprezentativitás

1. az online kutatások és a reprezentativitás Kabai Imre ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT Szakmai Klub III. 2010. március 17.

2. A REPREZENTATIVITÁS ÉS A MINTA DILEMMÁI • „Történelmi előzmények”: Gallup – LiteraryDigest • „Lesz-ami-lesz”– csak, kérjük, ne közölje! • Mi is az a „reprezentativitás” – és hogy valósítható meg: kvóta- véletlen minta? • Lehet egyáltalán önkitöltős kérdőívekkel reprezentatív vizsgálatot csinálni… • Egy minimális program: a „minta-tervező mátrix”. • Egy maximális program: a „háromfázisú, kombinált adatfelvétel”. • Talán lehet önkitöltős kérdőívvel reprezentatív vizsgálatot csinálni…

3. A KUTATÁS-SOROZAT INDÍTÁSÁNAK PLAKÁTJA

4. A VIZSGÁLAT ONLINE KÉRDŐÍVE (RÉSZLET)

5. A „MINTA-TERVEZŐ MÁTRIX” (RÉSZLET)

6. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

7. A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

8. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (SZAK) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

9. A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (SZAK) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

10. VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK MINTÁNKÉNT Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

11. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” (A modell szignifikáns: P = 0,000 ; magyarázó ereje: R2 = 15,5 %) Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925) Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak idősebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat (lásd a táblázatot). Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során (lásd a következő ábrát). A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R2 érték fejezi ki.

12. A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL” Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

13. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! A ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA www.zskf.hu