A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)

1. A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006) Dr. Madarász Imre Ph. D. (SZIE GTK, Gödöllő) Hekliné Dr. Herbály Katalin Ph. D. (Szolnoki Főiskola, Szolnok)

2. A Mezőtúri kistérség bemutatása Kistérséget alkotó települések összetétele 2 városa Mezőtúr Túrkeve 3 községe Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék

3. A Mezőtúri kistérség bemutatása Terület, népesség, besorolás A kistérség területe: 726 km2- Népességszám: 31.024 fő- Népsűrűség: 43 fő/km2- Települések száma: 5- A kistérség besorolása: Területfejlesztési szempontból az ország hátrányos besorolású kistérségei közé tartozik. -

4. A Mezőtúri kistérség bemutatása • Mezőgazdaság • megye összes földterületének 12,13 %-a található a Mezőtúri kistérség területén • termőterület közel 97 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll (gyenge termőhelyi adottság, jelentős még a gyepterület)

5. A Mezőtúri kistérség bemutatása • Ipar • ipar (feldolgozóipar, élelmiszeripar, ruhaipar, gépalkatrész gyártás) • az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található • a fazekasság eltűnőben van • Ipari Park (Syngenta multinacionális vállalat)  vetőmagüzem • a vállalkozások többsége tőkeszegény családi vállalkozás

6. A Mezőtúri kistérség bemutatása • A tervezett fejlesztések • Agrár- és vidékfejlesztés, • Környezet fejlesztés, • Humán erőforrások fejlesztése, • Együttműködések erősítése

7. A kérdőíves felmérés eredményei • Reprezentatív mintavétel alapján: 170 db kérdőív • Jellemzők: - szülők egy vagy két gyermekkel (2/3) - két fős családokból ,,csonka család” (70%) - nincs felnőtt (kereső) férfi a két fős családokban (17%)

8. Az egy háztartásban élők száma

9. Családok havi átlagkeresete a jelen lévő felnőtt férfiak száma szerint

10. A háztartási munka és a családi munkamegosztás • A házimunka férfi-női jellege a családokban • Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik • Kert művelése 50% 66% • Mosogatás 42% 94% • Vásárlás 42% 93% • Takarítás 32% 96% • Főzés 30% 96% • Mosás 7% 97%

11. A háztartási munka és a családi munkamegosztás (folyt.) • A gyerekkel foglalkozás férfi-női jellege a családokban • Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik • Mesélés 44% 83% • Lecke kikérdezés 35% 78% • Gyerekgondozás 27% 82% • Szülői értekezletre járás 13% 81%

12. A családi ,,humán tőke” és a család havi jövedelme

13. A gazdálkodás jellemzői • birtokkal rendelkezik (54%)>>>>[5 ha alatti birtoka van (80%) és 20 ha fölötti birtoka van (7,5%)] • hagyományos szerkezetű növénytermesztés(búza, kukorica, napraforgó)és állattenyésztés(sertés, szarvasmarha, baromfi) • termékfeldolgozást mindössze 2 gazdaságban végeznek • a családok többsége a gazdaságszinten tartását tervezi • a megkérdezettek 1/3-a (férfiak és nők is) vállal idénymunkát

14. A falusi turizmus lehetősége A “családi humán tőke” minősége és a turizmusba való bekapcsolódási hajlandóság összefüggése 1. 2. 3. Nem venne részt 82,8% 67,5% 64,9% Szállásadás 6,9% 6,0% 14,0% Étkeztetés 3,4% 10,5% 5,3% Programszervezés 6,9% 15,7% 15,8% 100,0% 100,0% 100% 1 -: szint (általános iskolai és alacsonyabb végzettségi) szint 2 -: szint (szakmunkás végzettségű) 3 - : szint (érettségizett és diplomás) szint

15. KÖVETKEZTETÉSEK • nagy súllyal szerepel a mezőgazdaság • a gazdák nem terveznek fejlesztést • jelentős a kisegítő- és alkalmi munkából történő kereset kiegészítés • a falusi turizmus megvalósításához jelentős beruházás szükséges • alacsony szintű humántőke • erős helyhez kötöttség

16. Javaslatok a nők helyzetének javítására • információhoz jutás (szakképzési-, átképzési-, továbbtanulási lehetőségekről) • a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeinek megteremtése(infrastruktúra fejlesztés, képzési programok) • kistérségi szintű szociális ellátó hálózat kialakítása, ill. továbbfejlesztése (idősek gondozása, gyermekfelügyelet megszervezése) • termékfeldolgozás

17. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!