1 / 69

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA. Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak Konczos Csaba NYME ACSJK. Az egészségmegőrzés különböző szemlélete. Orvosi modell Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell

Télécharger la présentation

EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. EGÉSZSÉGPEDAGÓGIA Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak Konczos Csaba NYME ACSJK

  2. Az egészségmegőrzés különböző szemlélete • Orvosi modell • Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) • Oktatási és nevelési modell • Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. • A radikális társadalmi változások modellje • Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. • Az öntevékenységi modell • Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

  3. Az egészségnevelés fontosabb témái

  4. A megelőzés lehetőségei • Primer prevenció • Egészségmegőrzés • Genetikai tanácsadás • Terhes gondozás • Védőoltások • Veszélyeztető magatartás elkerülése • Környezet-egészségügyi szabályok betartása • Szekunder prevenció • szűrővizsgálatok • Tercier prevenció • Speciális terápiás tevékenységek

  5. Az egészségnevelés célja • Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt • Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját • Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására • Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést • Elfogadtatni önmagukat • Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) • Segíteni a kapcsolatok kialakításában • Nemi szerepeket kialakítani • Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség • Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra • Előkészíteni egy életpályára • Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket • Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

  6. Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezők külső tényezők önismeret gyakorlat pénz, hozzáférés az önbizalom eszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

  7. Az egészségnevelést érintő külső hatások

  8. Az egészségnevelési normák • Általánosak (egyetemes), de magukba kell, hogy foglalják a csoportos (szociokultúrális) és az egyedi (személyiség) elvárásokat is. • E normákat különböző helyekről, különböző intenzitással kapjuk • Hatások az egészségnevelésre • Ált. normák (egészségpolitika, média) • Helyi normák (család, szomszéd, település) • Kortárs, baráti társaság • Fontos ember, iskola)

  9. Az egészségmagatartás kialakítása

  10. Az egészség-magatartást befolyásoló belső tényezők

  11. Az egyén és a környezet hatása az életmódra

  12. Minőségbiztosítás az egészségnevelés oktatásában • Kritérium • a minőség egyedi szinten való megvalósulása • a társadalmi intézményrendszerek kiismerése, használata • Standard minőség • minimális követelmények (iskolától oktatótól, szoc. közegtől független) és tudás • Indikátorok • jelzi a kritérium megvalósulását egyedi szinten (felmérés,teszt, ismétlés, beszámolás) • Protokoll • az események és tevékenységek rendezettsége a standard alapján • megköveteli a nyíltságot, őszinteséget, toleráns, empatikus viselkedést

  13. Az egészségnevelés minőségének dimenziói

  14. A minőségbiztosítás lépései • Minőség ellenőrzés • A folyamat és az elért eredmény összevetése a kitűzött standardokkal, megfelel-e az eredeti célnak? • Minőségbiztosítás • Az eredmény minőségének javítása, folyamatosan korrigálva a feltételrendszert, a várt eredményt. • Értékelés (evaluálás) • Ismeret, tudás, attitűd, magatartás (hogyan változott?) • Megfelelő oktatásnál más standardok jelentkeznek

  15. Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere • Oktatói vezetés és vezetőség • együttműködés • partnerség • Preventív szemlélet • a felhalmozott tudás elősegíti az egészséges életmód megalapozását • Az egyén igényeinek felmérése • szükségletek • különbségek figyelembevétele • Munkatársak bevonása • kinek-kinek profilja szerint

  16. Az egészségnevelés minőségének feltételrendszere • Rendszeres képzés • kötelező a minőség megtartásához • Elismerés és ösztönzés • hiányában nem létezik sikeres oktatás • Kommunikáció és teammunka • vélemények cseréje • tanítási tapasztalatok átadása • Anyagi és humán erőforrás biztosítása • az intézmény feladata

  17. Az egészségnevelés értékelésének módszerei

  18. Az egészségnevelés oktatásának témái • Az ember önmagával kapcsolatos felelősségének kialakítása • Az emberek közti kapcsolatok fejlesztése • A szabadidő, a munka a társadalom intézményrendszereiben való eligazodás, a környezettel szembeni felelős magatartás

  19. Az attitűd Hajlam < > Beállítódás < > Személyek Érzés < > Tárgyak Hiedelem < > Fogalmak Ismeretek < >

  20. Az attitűd • Három komponense: • Megismerés, a tárgyról, személyről való tudás, hiedelem. • Affektív komponens, a tárggyal, személlyel kapcsolatos érzések és érzelmek. • Viselkedési rész, a tárggyal, személlyel kapcsolatos viselkedési szándék vagy terv.

  21. Az attitűd • A legnehezebb az attitűd megváltoztatása: • Nem csak az ismeret és tudás mennyiségével és minőségével kell megküzdeni, hanem érzelmi tényezőkkel is. • Nagy szerepet kap ennek segítésében a hitelesség, a személyes példamutatás, a személyiség erőssége (tanár, híres ember, sportoló, média szem.).

  22. A döntés • A cselekvési alternatívák valamelyike melletti elköteleződést jelent. • A jó döntés kritériumai: • Megfelelő információ • Jó döntési képesség • Megfelelő döntési mechanizmus • A döntési képességet befolyásolják: • érzelmek • informáltság • attitűd • szokások • hagyományok

  23. A döntési készség elősegítése – az önértékelés fejlesztése • A döntés gyakorlása (hova, mikor menjünk?, mit csináljunk?) • A döntéshozatal mechanizmusának megbeszélése (hogyan, miért úgy döntöttünk?) • A döntések és következményeik mindig hatással vannak a döntéshozóra és a környezetére • A probléma elnapolása ua. mint a helytelen döntés • Néha a helytelen döntést is hagyjuk érvényesülni • Nincs tökéletes döntés (ízlés, elképzelés, cél különbségek) • A döntések felső határának megszabása (törvények, erkölcsi szabályok) • A döntésképesség kialakítása egyenes arányban van a pozitív önértékeléssel • Az egészségnevelés célja, hogy az egyén a jó döntések következtében az egészséges életmódot válassza.

  24. A döntéshozatal fejlesztése

  25. Nevelés módszertan a gyakorlatban • Mit tudnak már a témáról? • irányított kérdezés • önálló válaszadás • Mi a véleményük a témáról? • Érdekli őket? • Érintve érzik magukat? • Fontos ez a tudás a jövőjükhöz? • Milyen új ismeret, tudás kell a témához kapcsolódóan? • Mi fontos nekik?

  26. Nevelés módszertan a gyakorlatban • Mit kérdezzünk az új ismeretről, tudásról? • Meg tudják-e tanulni és megértik a jelentőségét? • Tisztázni hozzáállásukat/érzésüket • Érdekli-e őket, fontosnak érzik-e maguk és a közösség számára? • Konfliktust okoz-e jelenlegi felfogásukban?Miért? • Az ismeretek felhasználása • Határozzon ő (maga vagy mások problémáinak megoldása), szerepjáték • Tisztázza, hogyan fogadják el, vagy hoz változást jelenlegi magatartásukban? • Ha az oktatott formában nem, akkor milyen formában lenne megfelelő az ismerethez jutás? • Az eddigi ismereteken kívül mire lenne szükség a gyakorlatban?

  27. Az oktatás módszerei • A tudás • Adatszerű ismeret és információ, • maga a tanulás, • használható ismeretek tárháza • Az érzelem • (befolyásolja) • az életet • a fejlődést • a szükségletek kielégítését • Hatást gyakorol • A szervezet működésére • A lelki élet folyamataira • A környezetre • A cselekvés • Az aktivitások sorát jelenti benne az egyéni, a szociális, egészségügyi és egyéb problémák megoldása

  28. A tanulás hatása az attitűd és a viselkedés változására • Az etikai megfontolások, normák, életvezetési szokások, társadalmi elvárások aspektusából: • Mások egyéniségének tiszteletben tartása • Készség kialakítása a saját cselekedetek következményei iránti felelősség vállalásáért • Bizonyos témakörök pozitív értékelése (pozitív viszonyulás) • Készség a másokkal kialakított kommunikációhoz • Odafigyelés – bátorság – figyelmesség • Beleérző, nem értékelő megértés, tolerancia

  29. Oktatási koncepció • Elmélet és gyakorlat • Célok, módszerek (pl. prevenció) • Integráció • Más egészségnev. Int. kapcs. felv. • Felkészülés • Célok,eszközök definiálása • Csoportmunka • Elvek és gyakorlatok tanulmányozása • Differenciálás, stratégiák kialakítása • Szemléltető eszközök azok forrásai • Módszerek • Eszközök

  30. Oktatási koncepció • Kommunikációs készség • Figyelési készség, verbális, nonverbális • Tanácsadás • A vélemények elfogadtatása • Naprakész információk • Források folyamatos keresése • Állandó informálódás • Szakmai továbbképzés • Periodikus megjelenése,ismétlődése • Tanítási módszerek

  31. Tanítási módszerek • Előadás • Formális tanítási módszer, nem túl korszerű (hallgatóság bevonása, interakció) • A téma megtárgyalása • A megtárgyalásnak határozott témája van • Vezetheti oktató,tanuló • Fejtörés, egyéni ötletek • Az elképzelések szabad áramlása egy adott témában • További ötletekre, megfogalmazásokra ösztönöz • Szerepjátszás • Eljátsszák egy másik személy érzéseit, tetteit • A szerep rögtönzésre épül • Pl. a toleráns magatartás kialakítás egy kiváló módszere • Kiértékelés • A gyakorlatok igen lényeges része

  32. Kiértékelés • Lényeg: mindenki el tudja mondani a véleményét • Lehetővé teszi: • az elképzelések, • az érzelmek, • a tartalom felülvizsgálatát. • Képessé teszi az egyént : • hogy elhatározásokat tegyen. • Egy sor gyakorlati eredményhez vezet: • Mérlegeli a választási lehetőségeket • Megvizsgálja a következményeket • Felfedi, ami tetszett • Nyilvánosságra hozza a bizonytalanságokat, tévhitet, érzelmet • Eloszlatja a negatív érzéseket • Fontolóra veszi a megfelelő cselekvést

  33. Kiértékelés • Érzelemre ható • Mennyire fontos ez neked? • Örömet okoz? • Gondolatokat ébresztő • Gyakran gondolsz rá? • Szerinted más is így gondolkodik? • Választási lehetőségeket figyelembevevő • Szabadon (önként) választottad? • Gondolkoztál más lehetőségen? • Mi a következménye a te elképzeléseidnek, hiedelmeidnek? • Cselekvést elősegítő • Teszel valamit érte? • Elmondod másoknak? • Ha újra teszed, mit csinálsz másként? • Segítséget nyújtó • Azt mondod, hogy…. • Hogyan segíthetek a megoldásban, elképzelésed megvalósulásában?

  34. Aktivizálás • Választásra kényszerítés • többféle lehetőség bemutatása • Közös megállapítás • megkezdett mondatok kiegészítése • Esettanulmány • egy valódi és egy elképzelt helyzet bemutatása • elemzése, különböző szempontok szerinti megvitatása • Interjú- vagy riportkészítés • a téma megismerése • vélemény alkotás a témáról • kérdések megfogalmazása a témával kapcsolatban • Kiértékelés • az elhangzott különböző közlésekről véleményt mondanak

  35. Kommunikáció

  36. Kommunikáció, nyílt kérdések • Mit gondolsz…. • Mire gondolsz…. • Miről akarsz beszélni…. • Te hogyan csinálnád, gondolnád…. • Hogyan tudnád…. • Mi a javaslatod…. • Mire alapozod a véleményed…. • Miről beszéljek…. • Mondj te is egy lehetőséget…. • Hogy látod ezt…. • Hogy oldanád meg….

  37. Kommunikáció, nyílt kérdések • Milyen megoldást javasolnál…. • Mit tennél másképp…. • Hogy esne ez neked…. • Jobban éreznéd-e magad, ha…. • Mi történt…. • Mitől félsz…. • Mit tudsz…. • Mit vársz tőlem…. • Miben segíthetek…. • Mit érzel…. • Miben segítene neked, ha….

  38. Önismeret • Fontos az önismeret fejlesztése, amely a változtatásnak, az integrálódásnak és a személyiség védelmének alapja lehet

  39. Az önismereti kerék kategóriái • Érzet: • Érzékszerveinkkel felfogott ingerek által nyert információ (szaglás, hallás, látás, ízlelés, tapintás) • Értelmezés: • Az érzékszervek által közvetített információknak jelentést adunk, értelmezzük (azért fázom,mert nincs befűtve) • Érzés: • Érzetek válasza (úgy érzem néz valaki a sötétben) • Szándék: • Az akarati szféra kifejezője (sétálni szeretnék menni) • Cselekvés: • Aktivitásban, szavakban vagy szavak nélküli viselkedést jelent (félelmében odabújik valakihez, síró társát megsimogatja)

  40. Önismereti ablak • Johari-ablak modellezi az egyén és a mások közötti ismereti összefüggéseket. • A négy mező közti határ folyamatosan változik: barátságok, szerelmek alakulásánál intenzívebb • A rugalmas változás függ: • Az egyén személyiségétől • Az előzményektől • A kapcsolat jellegétől

  41. Önismereti ablak • A nyílt terület saját magunk és mások számára is észlelhető • megjelenésünk, beszédünk, stílusunk • A vak terület, amelyet tudatosan mi nem észlelünk, de mások látják rajtunk • gesztusaink, pirulásaink • Rejtett terület: amelyet mi élünk át anélkül, hogy mások tudnának róla • gondolatok, érzések • Ismeretlen terület: sem én, sem a mások nincsenek tudatában. • elfojtott képek, emlékek, vágyak területe A területek nagyságát, kiterjedését, rugalmasságát fejleszteni, tudatosítani lehet!

  42. Feladatok • Hirdetés • Cél: önismeret, pozitív visszacsatolás • Módszer: 10-15 szavas hirdetés összeállítása önmagunkról (pozitív tulajdonságok) • Értékelés: mindenki tud magáról sok jó tul. összeszedni • Tükröm-tükröm • Cél: pozitív énkép kialakítása • Módszer: tükör egy dobozbelsőn, egyesével mindenki elmondja mi szépet találnak az arcukban • Értékelés: mondják el mi a legszebb az arcukon,miért találják szépnek

  43. Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői • Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése • Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) • Komplex metodika (Báthory, 1992) • Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

  44. Az oktatási stratégiák felosztása • Célközpontú • Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt • Szabályozáselméleti • Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál • Tanári dominanciájú • Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve • Tanulói dominanciájú • Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

  45. Direkt (deduktív) tanítás • A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly • Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. • A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. • A tanári tevékenység főbb lépései • A feladat ismertetése • Előzetes tapasztalatok felidézése • Gyakoroltatás • Ellenőrzés, értékelés

  46. Indirekt (induktív) tanítás • A hangsúly a nevelési célokra kerül: • önállóságra nevelés • probléma megoldó készség • kreativitás • önkifejezésre késztetés • együttműködésre tanítás • motiválás., aktivizálás • A tanári tevékenység főbb lépései: • a feladat kijelölése • gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) • a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása • ellenőrzés, értékelés

  47. A tanulási stratégiák • A strukturált tanulás • A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. • A tanulói tevékenység főbb elemei: • A feladat megértése • Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával • Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával • Gyakorlás azonos és változó körülmények között • Az eredmények külső és belső értékelése

More Related