Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

1. „A reformok szükségessége” konferencia 2009. november 17, Salgótarján Hogyan változtatta meg a válság a környezetvédelem fontosságát a gazdaságban? Dióssy Lászlószakállamtitkár, c. egyetemi docensKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

2. A válság hatása a gazdaságra • Minden szektor növekedését csökkentette • Környezetvédelemre is jelentős a hatás: nyertes vagy vesztes? • takarékos erőforrás-használat  válságban általában a környezetvédelmi költségeket csökkentik először • Jellemzője: tartós, általános • A gazdasági-társadalmi rendszer minden szintjére hatással van • Kezelése újfajta rendszerszemléletet igényel

3. A válság hatása a környezet állapotára • Ipari termelés csökkent: kibocsátás is csökkent • USA: 2009-ben 5.9%-kal kevesebb CO2, mint 2008-ban • EU: üvegházhatású gázok kibocsátása 1,5%-kal csökkent DE: beavatkozás nélkül visszatérhet a korábbi szintre! • Piacgazdasági feltételek szigorodása: gyakran a környezetvédelmi kiadások csökkentését okozza • Hagyományos energiahordozók áresése: megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások csökkennek

4. A környezetvédelmi ipar lehetőségei környezetvédelmi szektor „húzóágazattá” válásának reménye Környezetvédelmi termékek és szolgáltatások világpiaca: több mint 500 milliárd € (évente kb. 5%-kal nőtt). A környezetvédelem jelentősége

5. Válságban a környezetvédelmi ipar is válság hatására csökkent a szektorban is a kereslet, de erősödő zöldkormányzás, zöld állami beavatkozások a válság leküzdésére szektorba közpénzek áramlanak, új fellendülés előtt áll A válság után - az iparág jövője a környezetvédelmi ipar újabb jelentős konjunktúrája A környezetvédelem jelentősége

6. Nemzetközi szervezetek ajánlásai Válságkezelési tervek: • ENSZ: zöld New Deal, alternatív energiaforrások támogatása, zöld ipari forradalom • OECD: „green growth” – zöld innováció által vezetett növekedés, környezetbarát technológiák támogatása • AICESIS: zöld növekedés szükséges

7. USA: „Green New Deal” (energiahatékonyság, megújuló energiahordozók használatának bővülése, a kibocsátás csökkenését szolgáló intézkedések). Franciaország: GDP-t helyettesítő mutató Németország: roncsautó program (200.000 autó csere) Kína: nincs „igazi” válság, az év végére újra közel 10%-os növekedés várható. Dél-Korea: Green Growth program A világ egyes országainak példái

8. Európai versenyképesség hosszú távú megerősítésének pillére Vásárlóerő fokozási pillér 10 javasolt lépés Európai gazdasági fellendülés terve Szolidaritás és társadalmi igazságosság Alapelv 1. Nagyszabású európai foglalkoztatás-támogató kezdeményezés elindítása 2. Munkaerő iránti kereslet teremtése 3. A vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek növelése 4. Az adminisztrációs terhek csökkentése és a vállalkozási kedv növelése 5. A beruházások felgyorsítása az európai infrastruktúrák korszerűsítése érdekében 6. Az épületek energiahatékonyságának javítása 7. Az ún. zöld termékek gyors elterjedésének elősegítése 8. A beruházások növelése a K+F, az innováció és a kutatás területén 9. Tiszta technológiák fejlesztése a gépjárműgyártás és az építőipar számára 10. Nagysebességű internet-hozzáférés mindenki számára

9. Innováció az európai környezetiparban • EU: világ környezetiparának 30%-a • Európai GDP 2.2%-a; 3.5 millió munkahely • Öko-innováció: korszerű technológiák • 2009: kreativitás és innováció éve • EU fenntartható Termelési és Fogyasztási Akciótervei

10. A hazai környezetvédelmi ipar • A környezetvédelmi ipar fejlődési üteme meghaladta más ágazatokét • 2000 hazai vállalkozás (mikro és kvv) • 2008-ban környezetipar nettó árbevétele 406 milliárd Ft volt (10%-kal magasabb, mint az előző évben) • Konjunktúra várható a következő években • Fenntarthatóság érdekében támogatni kell • Tudás-intenzív, anyag és energiatakarékos technológiafejlesztések • Sikerágazatok: nanotechnológia, biotechnológia

11. Hazai megújuló energiák • Energiafüggőségünk nagy, de energiapotenciálunk is jó • Fotovillamosság: ugrásszerű növekedés, jó K+F+I pozíció • Szélenergia: kisebb szélsebesség miatt csak szélmotorok • Geotermikus energia: jelentős potenciál, ország 40%án található termálvíz • Biomassza

12. Támogatáspolitika a válságkezelésben Környezet és Energia Operatív Program (2007-2013: 4,9 Mrd € ~ 1200 Mrd Ft) • Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) • Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, víz-gazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) • Természeti értékeink jó kezelése • Megújuló energiahordozók növelése • Hatékonyabb energiafelhasználás • Fenntartható termelési és • fogyasztási • szokások ösztönzése • Projekt előkészítés • Technikai segítségnyújtás

13. Támogatáspolitika a válságkezelésben KEOP 4. megújuló energiaforrás felhasználás növelése (2009-2010-es keret: 27 Mrd Ft) • 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; • 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés • 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés KEOP 5. Hatékony energia –felhasználás (2009-2010-es keret: 18 Mrd Ft) • 5.1 Komplex energiahatékonysági projektek • 5.2 Harmadik feles finanszírozás • 5.3 Épületenergetikai fejlesztések • 5.4 A Távhő-szektor energetikai korszerűsítése Nemzeti Energiatakarékossági Program Energiatakarékossági Hitel Alap

14. Támogatáspolitika a válságkezelésben Gazdaságfejlesztési Operatív Program Környezetközpontú technológia fejlesztés komponens (GOP 2.1.4/K – KMOP 1.2.4/K) • 2009-10-es keret: 4,5 Mrd Ft • Cél: a vállalkozások csökkentsék a környezeti terhelést, és a környezetvédelmi szemléletmód bekerüljön működési, termelési döntéseikbe. • anyag-, energiatakarékos, hulladék- és emissziószegény technológiák, • alap- és segédanyagok megújuló ill. másodnyersanyagokkal való kiváltását célzó technológiák. Hulladékhasznosítás komponens (GOP 2.1.4/H – KMOP 1.2.4/H) • 2009-10-es keret: 4,5 Mrd Ft • Cél: hulladék újrahasznosításának elősegítése • az elkülönítetten gyűjtött hulladékok feldolgozásának előkészítése • a hasznosított hulladékokból, másodnyersanyagból készült piacképes termékek előállítása, piacra jutásának támogatása. Környezetközpontú vállalatirányítás (EMAS, öko-címke)

15. Támogatáspolitika a válságkezelésben KEOP 6. fenntartható életmód és fogyasztás (FÉF) • Cél: környezettudatos magatartás kialakítása és megerősítése • 6.1. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) • a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, • a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, • a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és • a fenntarthatóság nem formális tanulási helyzeteinek ösztönzése • 6.2. „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” • Kommunikációs tevékenység és mintaprojektek • komposztálás népszerűsítése, • demonstrációs központok létesítése, • középületek környezetbarát átalakítása, és • a biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése. • Tervezett keretösszeg 2012-ig évente mindkét pályázatra: 1-1 Mrd Ft

16. Összegzés A gazdasági válság egy jó lehetőséget kínál arra, hogy • a környezetvédelem fontossága jelentősen megnövekedjen • A fenntartható gazdasági növekedést a zöldipar vezérelje Ma nem a fogyasztást növelő termelői ágazatok további kiszélesedése jelenti a választ, a megoldást a gazdasági problémákra, sokkal inkább afenntarthatóságot biztosító ágazat, a környezetipar növekedése. Nagy kérdés, hogy az államok, a gazdaság szereplői felismerik-e ezt a kitörési lehetőséget.

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!