1 / 28

Világváros születik: Budapest

Világváros születik: Budapest. A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros.  Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt.

jag
Télécharger la présentation

Világváros születik: Budapest

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Világváros születik:Budapest

  2. A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros. •  Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt. • A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.

  3.  A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült.

  4. Budapest városszerkezete:Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai révén.A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte.

  5. Nyugati pályaudvar akkor

  6. Nyugati pályaudvar most

  7. Hídak:Lánchíd - 1849Margit híd - 1876Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896Erzsébet híd - 1903

  8. Lánchíd • Akkor • Most

  9. Margit híd • Akkor • Most

  10. Ferenc József híd (Szabadság-híd) Régen

  11. M • O • S • T

  12. Erzsébet híd • Régen

  13. Most

  14. A városiasodás Az iparosodással, a mezõgazdaság tõkés átalakulásávalegyütt járt a városiasodás. A dualizmus korában a városilakosok száma 98%-kal, míg a falun élõké csupán 26%-kalgyarapodott. A városokban emeletes lakóházak és középületek nõttekki a földbõl. Ezekben az évtizedekben épültek a városközpontokban máig álló pályaudvarok, szállodák, városházák,kórházak, iskolák és a tehetõs polgárok villái. Kezdték ki-építeni az út- és csatornahálózatot, a víz- és gázvezetéket is.A nagyobb városokban a századforduló után már villamosközlekedett, és villannyal világították az utcákat.E viszonylag nagy városok (egyetlen vidéki városban semlaktak százezernél többen) váltak a környék színházi, irodalmi és egyleti életének központjaivá (például Pozsony,Kassa, Arad, Gyõr, Debrecen).

  15. Pozsony a századfordulón A kecskeméti városháza

  16. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel. • 1904-ben adták át az • Országházat, a magyar • alkotmányosság, az ezeréves • magyar államiság jelképét. • A gyönyörű épületet Steindl • Imre tervezte

  17. A Tõzsdepalota a 20. század • elején. Jelenleg a Magyar • Televízió székháza

  18. Ybl Miklós tervei alapján • készült el • az Operaház. 1884-ben • tartották • a nyitóelõadást

  19. Budapest az ország központjává válik • Buda, Pest és Óbuda lakóinak száma az átlagosnál is jobban növekedett. 1873-ban „Budapest fõváros” néven egyesült a három város. Budapest a századfordulóra valódi világvárossá, az ország tényleges központjává vált. • A fõvárosban ülésezett az országgyûlés. Itt volt a székhelyük a kormányhivataloknak. Itt építették ki központjukat a legnagyobb pénzintézetek, a kereskedelmi és iparvállalatok. Itt nyíltak meg a legnagyobb színházak, könyv- és • lapkiadó vállalatok. Itt mûködött az ország akkor még • egyetlen egyeteme és a fõiskolák jó része.

  20. Várostervezés, városrendezés • Budapest utcaképe megváltozott. Ekkor épült a Nagykörút • és a Sugár út (ma Andrássy út). A házak egyre följebb, há- • rom-, négy-, sõt ötemeletesre magasodtak. Mégis a földszintes és egyemeletes épületek alkották a házak többségét. • A közlekedés fejlõdése is új épületeket, intézményeket • követelt. Ebben az idõszakban épültek a nagy vasúti pályaudvarok és az új hidak a Dunán, melyek valóban eggyé tették a három várost. • Gyorsan haladt az utak kövezése. A tömegközlekedést a • ló vontatta omnibuszok (ahogy tréfásan nevezték: a „zabgõ- • zös”), a sínen futó lóvasúti kocsik, majd a villamosok bonyolították le. A világon másodikként fogaskerekû hegyi

  21. Budapest Fejlődése

  22. A Szent István körút emeletes • házai, szemben a századelõn • még lakatlan Rózsadomb

  23. Pillanatképaz Oktogonról.

  24. A Margit hidat 1877-ben • avatták fel

  25. A Nagykörúta szennyvízgyûjtõcsatornávalaz 1880-as években

  26. 1896-ban Budapesten adták át a kontinens elsõ földalattiját. • A 80-as évekig a lakosság a vizet a kutakból vagy mosásra a Dunából vette. Az ismétlõdõ járványok miatt a századfordulóra a fõvárost vezetékes ivóvízzel látták el, és ki- • épült a csatornarendszer is. • Az elsõ gázlámpák még az 1830-as években tűntek föl • Budapest utcáin, de csak a század második felében váltották föl végleg a petróleumlámpákat. A gázlámpák mellett a • 90-es években megjelent a villanyvilágítás is. • Budapest népessége 1913-ra az elõvárosokkal együtt el- • érte az 1,1 milliót. A falusiak feláramlása is hozzájárult, • hogy ekkorra a fõváros lakóinak nagy többsége magyar • anyanyelvû volt. (A 18. század végén az 50 000 lakos alig • egyötöde, a 20. század elején a milliós város 86%-a volt magyar anyanyelvű.) A 90-es években megjelent az utcai villanyvilágítás

  27. Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől. Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.

More Related