1 / 123

Szennyvízkezelés 1. előadás a, Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem

Szennyvízkezelés 1. előadás a, Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem. Hulladékkezelés II. 2011. Tantárgyfelelős: Bazsáné Dr. Szabó Marianne főiskolai docens.

Télécharger la présentation

Szennyvízkezelés 1. előadás a, Természeti erőforrások védelme Vízszennyezés - vízminőségvédelem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szennyvízkezelés 1. előadás a,Természeti erőforrások védelmeVízszennyezés - vízminőségvédelem Hulladékkezelés II. 2011. Tantárgyfelelős: Bazsáné Dr. Szabó Marianne főiskolai docens

  2. „Víz! Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.” Antoine de Saint-Exupéry: A sivatag szívében.

  3. Víztározó megnevezése 1000 km3 % • óceánok és tengerek 1 380 000 97,61 • sarki és hegyvidéki 29 000 2,08 jég és hó • felszín alatti vizek 4 000 0,29 • édesvizű tavak 125 0,009 • sósvizű tavak 104 0,008 • talajnedvesség 67 0,005 • folyóvizek 1,2 0,000 09 • vízpára az 14 0,000 9 atmoszférában • Összesen: 1 413 311 100

  4. Az óceánok 96,5 százalékban tartalmaznak tiszta vizet. A maradék 3,5 százalékot 75 elem teszi ki. A tengerek "sósságáért" 99 százalékban hat elem a felelős: klorid, nátrium, kén, magnézium,a kálcium és a kálium. • A víz az élőlények alapvető nyersanyaga és terméke is. (Testük felépítéséhez és működéséhez elengedhetetlen.) • A víz kitűnő oldószer (anyagcsere folyamatok). • A víz hőszabályozó (hőkapacitás+ párolgáshő). • A víz élőhely (biotóp).

  5. A víz (H2O): • Kémiai szempontból a víz egészen egyszerű vegyülethez tartozik: 2 atom hidrogén és egy atom oxigén kapcsolódik össze. A molekula akkor keletkezik, ha a hidrogén elég, épp úgy mint a szén elégésekor a széndioxid molekula. A víznek három formája létezik: a jég (szilárd), a víz (folyékony) és a vízgőz (gáz). • O ⁰C-on olvad a jég vízzé, a víz 100 ⁰C-on forr és válik vízgőzzé. Mindezt 1745-ben a svéd asztronómus Anders Celsius állapította meg és ma a világ nagy részén a hőmérséklet mérésének alapjául szolgál (Észak - Amerikában még ma is a Fahrenheit-féle fokbeosztással mérnek).

  6. A víz körforgása http://termtud.akg.hu/okt/7/viz/kepek/egyeb1.jpg

  7. Felszín alatti vizek Forrás: Thyll, 2000

  8. A természetes vizek minőségi összetevői • A természetes víz mindig oldat, legtöbbször szuszpenzió is. • gázok: N2, O2, CO2, NH3 • folyadékok: folyékony szénhidrogének, szerves oldószerek • szilárd anyagok: • kationok – Ca2+, Mg2+, Na+, K+ • anionok – CO32-, HCO3-, SO42-, Cl- • A szerves anyagok oldott vagy lebegőanyag formában vannak jelen

  9. Oldhatósági görbék Forrás: Thyll, 2000

  10. A víz organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságai • Szín • Ha kevés az oldott, illetve szuszpendált anyag kék • Ha felhős az ég szürke • Ha közepes mennyiségű az oldott anyag és kevés a fitoplankton zöldes • Ha sok a fitoplankton sötétzöld • Ha sok az oldott anyag sárga (vagy barna) • Ha kevés az oldott szerves vegyület, vagy sok a színes komponens, azok adják az uralkodó színt: Fe3+ sárgás színt ad

  11. Magyarország felszíni vizei

  12. Magyarország a „legek” országa • Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. • Vízjárását a szélsőségek jellemzik • A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. • Több országhoz tartozó vízgyűjtők

  13. Magyarország vízháztartása • Az ország folyóinakvízminőségét a külföldről belépő vizek állapota nagymértékben befolyásolja. • A vízminőséget általában a II.-III. osztály jellemzi. • A nagy folyók minősége a nagy hígulás következtében elfogadható. • Állóvizeink és tározóink többsége esetében az eutrofizáció okoz problémákat.

  14. Magyarország vízháztartása • Afelszín alatti vizek minőségét a pontszerű és diffúz terhelések, továbbá a káros hatású, természetes eredetű elemek jelenléte határozza meg. • A talajvizek elszennyeződése alapvetően a települések környezetére, és az elnitrátosodott hegyperemű völgyekre vonatkozik. • A parti szűrésű vízbázisok és karsztvizek állapota általában jó, de ez utóbbi készletek igen sérülékenyek.

  15. A BELÉPŐ VÍZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 114 km3/év CSAPADÉK 58 km3/év PÁROLGÁS 52 km3/év AZ ORSZÁGBÓL KILÉPŐ VIZFOLYÁSOK VÍZHOZAMA 120 km3/év Magyarország vízháztartása 58 km3 +114 km3 = 52 km3 + 120 km3

  16. A VÍZ MINŐSÉGI JELLEMZŐI • A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége, ezért nincs olyan egyetlen mutató, érték vagy skála, mellyel megadható lenne a víz minősége. A víz sok tulajdonsága közül a vízminőség megállapításához mindig azokat vesszük figyelembe, amelyek meghatározzák az adott célnak (pl. vízhasználatnak) való megfelelést (vagy nem megfelelést). • A vízminősítés alapját minden esetben az olyan tulajdonságok adják, amelyek a kiválasztott cél szempontjából és a felhasznált víz eredetéből származóan meghatározók. • A természetes víz tulajdonságait a víz eredete, fajtája (pl. felszíni-, ezen belül tározott vagy folyó, stb.) és az azt esetlegesen ért szennyezések határozzák meg.

  17. A víz biológiai minősítése A biológiai vízminőség a víz azon tulajdonságainak összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, illetve ezeket létrehozzák és fenntartják. A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége. A vízminősítés a vízminőség megállapítása. • halobitás • trofitás • szaprobitás • toxicitás

  18. A vízminősítő rendszerek Magyarországon: • 1. Felföldy (1987)- féle • Biológiai, Négy tulajdonságcsoportra épülő és tulajdonságonként 10-10 fokozatú • 2. MSZ 12749: 1996 szabvány • 3. Dévai és mtsai (1992) • Ökológiai, sokváltozós rendszer, ami az egyes tulajdonságokhoz kódszámokat (aktuális és globális) rendel • 4. makrozoobenton család-taxon prezencia pontrendszer • 5 minőségi osztály 2-3 alosztály

  19. 1. Felföldy (1987)- féleBiológiai, Négy tulajdonságcsoportra épülő • Halobitás (sótartalom+ ionösszetétel) • Trofitás Ökoszisztéma energia befogadóképessége • Szaprobitás Vízi ökoszisztéma szervesanyagbontó képessége • Toxicitás Víz mérgezőképessége

  20. 3. Dévai és mtsai (1992)Ökológiai, sokváltozós rendszer • Szatikus sajátosság: • Állapot • Tulajdonság • Dinamikus sajátosság: • Folyamat • Képesség

  21. VKI (WFD 2000) Magyar Kormány 2001 június REFCOND (2002) WETLAND (2002) ECOSTAT (2003) Zavartalan állapot (Istvánovics és Somlyódy, 2000) jó állapot 2015-ig VGT 2009 VKI – ökológiai állapot 2002 EQS és EQR irányelvek

  22. A halobitás a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége, amely az összes sótartalommal, a szervetlen ionok mennyiségével, vagy az elektromos vezetőképességgel megadható mennyiség . Jellemzői • Szervetlen kémiai tulajdonságok összessége, • Összes sótartalom, pH, vezetőképesség, nyolc "főion" viszonylagos ionösszetétele; • Főleg a vízgyűjtőterület földtani eredetének jellemezői befolyásolják, ami nagyrészt az élettelen környezet adottsága.

  23. Na+, Ca2+ ,K+, Mg2+ és HCO3-, CO32-, Cl-, SO42- • A víz összes-ion tartalma alapvetően attól függ, hogy a csapadékból származó édesvíz a kőzetekből milyen és mennyi elemet képes kioldani. A víz összes-ion tartalmára a hordozható készülékekkel könnyen mérhető vezetőképességből következtethetünk. A sok hidroxidot vagy szabad savat tartalmazó vizeknél a μS.cm-1 értékben kifejezett vezetőképességet 0,55 alatti vagy körüli, míg nagy sótartalmú vizeknél 0,9-hez közeli faktorral szorozva megkapjuk a víz összes-ion koncentrációját mg.l-1-ben. Hazai vizeinknél jó közelítő értéket kapunk, ha 0,63-nak tekintjük ezt a faktort.

  24. A szén-dioxid, a hidrogén-karbonát- és a karbonát ionok mennyiségi arányainak alakulása a pH függvényében.Öllős G. - Vízellátás

  25. A vízminőség ábrázolása( Maucha-diagram) • A Maucha - diagramban 4 kationt: K+, Na+, Ca2+, Mg 2+, illetve 4 aniont tüntetnek fel: SO42-, Cl-, HCO3-, CO32-. Ezek a vizek esetén fontos minősítő paraméterek. Az ion-összetétel a Maucha - féle csillagábrával mutatható be szemléletesen. • A "jó halas vizekben" a kálcium (és a magnézium), ill. a hidrokarbonát van túlsúlyban. Ezzel szemben a potenciális kénhidrogén képződés miatt bizonyos mértékig hátrányos a szulfát jelenléte. A víz minősége oldható vagy szuszpendálható anyagok hozzáadásával jelentősen befolyásolható. az oldott kémiai anyagok szerint megkülönböztetünk: hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos, stb. vizeket;

  26. A víz kálcium és magnézium tartalma az összes keménységgel, a hidrokarbonát és karbonát tartalma pedig az összes lúgossággal mérhető. A módszertani leírások szerint mindkét paraméter kifejezhető kálcium - karbonátban. Ebből következik, hogy ha az: • összes lúgosság < összes keménység, akkor a Ca2+ és Mg2+ a CO32- és HCO3- ionokon kívül SO42- és Cl- ionokhoz is kapcsolódik, • összes lúgosság = összes keménység, akkor a Ca2+ és Mg2+ csupán CO32- és HCO3- ionokhoz kapcsolódik, • összes lúgosság > összes keménység, akkor a CO32- és HCO3- a Ca2+ és Mg2+ ionokon kívül K+ és Na+ ionokhoz is kapcsolódik. keménységük alapján: lágy (5 NK°-ig), közepesen kemény (15 NK°-ig) és kemény (15 NK° felett) hévizeket;

  27. Fény - fényviszonyok a vízben és a Secchi-átlátszóság • A földfelszínt érő elektromágneses sugárzás különböző hullámhosszúságú sugarakból áll, nevezetesen ultraibolya (380 nm-ig), látható (380-750 nm) és infravörös (750-3000 nm) sugarakból. Az összes sugárzó energiának kb. 55 %-a látható fény, 40-44 %-a infravörös, 1-5 %-a pedig ultraibolya sugárzás. A zöld növények a látható fényt, az úgynevezett fotoszintetikusan aktív (photosynthetically active radiation = PhAR) sugárzást képesek hasznosítani.

  28. Vízhőmérséklet - évszakos és napi változás • A víz felmelegedése a vízbe hatoló napsugárzásnak köszönhető, jóllehet a hőátadás, a hőcsere és a levegő felmelegedése szintén fontos tényező. • A víz fényelnyelése, így hőmérséklete is a mélységgel exponenciálisan csökken. A felszíni vízréteg nagyobb felmelegedése az oldott szerves anyagok és a lebegő részecskék miatt tavakban még kifejezettebb, mint a kevésbé zavaros vizekben. • A hőátadás a mélyebb vízrétegekbe a konvekciós áramlásoknak és a szél keverő hatásának az eredménye. A víz hőmérséklettől függ a sűrűség, ami 4oC-on a legnagyobb ettől felfelé és lefelé csökken. A víz ezen sajátos tulajdonsága okozza azt, hogy télen a 0oC-os jég a felszínen van, míg az üledék feletti vízréteg akár 4oC-os is lehet. • A nyári hőrétegzettség azért alakul ki egy tóban, mert a gyorsabban felmelegedő felső vízrétegnek kisebb, a hidegebb alsó rétegnek pedig nagyobb a sűrűsége. Hőrétegzettség idején a két vízréteg sűrűsége közötti különbség olyan nagy, hogy a szél energiája már nem elegendő a tóvíz felkeveréséhez. Mély tavaknál a mérsékelt égövön téli és nyári hőrétegzettséget (stagnációt), valamint tavaszi és őszi felkeveredést (cirkulációt) lehet megfigyelni.

  29. A víz biológiai minősítése • A trofitás a vízi ökoszisztémában végbemenő elsődleges szervesanyag termelés mértéke. Nagysága klorofill-tartalmú növényzettől (pl. alga), a szervetlen növényi tápanyagoktól (foszfor, nitrogén), továbbá a fénytől függ. • A trofitás növekedése növeli a vízi ökoszisztéma energia befogadó képességét és eutrofizálódáshoz vezet. Jellemzésére a klorofill tartalom, az összes alga szám, a foszfor és nitrogénformák alkalmasak.

  30. Potenciális trofitás– a növényi tápanyagkínálat mértéke (kiemelten az ásványi nitrogén és a foszfor). • Aktuális trofitás – az adott pillanatban megvalósult (kialakult) trofitás (trofitási szint), mely a termelés erősségével, a növények (planktonikus és bevonatlakó algák, alámerült vízinövények) mennyiségével, a klorofill-koncentrációval jellemezhető.

  31. természetes eutrofizálódás: • A lassú, természetes eutrofizálódás észrevétlen, apró lépések sorozata, amikor a vízi ökoszisztéma fokozatosan alakul át, s a zömében nyíltvízi életteret, ahol a plankton szerepe jelentős, • lassan felváltja a parti (litorális) régió élettere, ahol a bevonatlakó algák, rögzült hínárnövények szerepe kerül előtérbe, s végül eredményezi tó mocsárrá alakulását, s szinte geológiai időléptékben annak megszűnését. • A természetes eutrofizálódás alapvetően a tavakra jellemző, lassú természetes folyamat, amikor a tó korának előre haladtával a vízgyűjtőből bemosódó szerves anyagok és a tóban termelődő szerves anyagok lebomlásának eredményeképp a növényi tápanyag-koncentráció növekszik, s ennek hatására a tó trofitásfoka is emelkedik. • Ez általában a tavak feltöltődésével együtt járó jelenség, ami ezer, több tízezer évig is eltart, s a kiváltó okok miatt általában visszafordíthatatlan folyamat. Szinte észrevétlen zajlik, a tó életében nem okoz drasztikus változásokat, az ember számára nem jelent gyors, kellemetlen vízminőség-változást.

  32. mesterséges eutrofizálódás • Ezzel szemben a mesterséges eutrofizálódás emberi tevékenység hatására jön létre, rövid idő, akár néhány év alatt bekövetkező, drasztikus változás. • Ez mind a vízben zajló természetes életfolyamatok szempontjából, mind a vizet felhasználó ember szempontjából kedvezőtlen, gyakran káros jelenség. A folyókba, a folyókon keresztül a tavakba, tengerekbe bejutó növényi tápanyagok (műtrágya-bemosódás, biológiailag tisztított szennyvíz) vagy a tisztítatlan szennyvizek lebomlásának eredményeképp dúsuló nitrogén- és foszfor-vegyületek a víz potenciális trofitását növelik. • A növényi tápanyagok dúsulására bekövetkező biológiai reakció általában az algák, leggyakrabban a fitoplankton fokozódó, súlyos esetben szélsőségesen erőteljes szaporodását eredményezi. Gyakorivá válnak a vízvirágzások, azok minden kellemetlen kísérőjelenségével együtt. • A mesterséges eutrofizálódás természetesen a folyóvizeket is érinti. A tavak általában a befolyók által szállított vizek hatására válnak maguk is az eutrofizálódás színterévé, ahol az drasztikus változásokat okoz. Legtöbbször csupán a fitoplankton szaporodik el gyorsan (planktonikus eutrofizálódás), de jó néhány esetben a hínárnövények vagy a fonalasalgák inváziója is megfigyelhető (bentikus eutrofizálódás). A tó (a folyó) élete szempontjából ez a drasztikus változás a növényeken túlmenően a vízi faunát is érinti és jelentős változásokat eredményezhet, az addig „szép, egészséges” tó a benne élő élővilág szempontjából instabillá, „beteggé válik”.

  33. Az OECD trofitási skála fokozatai és azok értelmezése • Ultra-oligotróf: igen szűken termő vizek – rendszerint magashegységi tavakban • Oligotróf: szűken termő – szervetlen növényi tápanyagban szegény, kevés szerves anyagot termelő víz • Mezotróf: közepesen termő • Eutróf: bőven termő – nagy trofitású, szervetlen növényi tápanyagokkal jól ellátott, szerves anyagot elsődlegesen bőven termő • Hipertróf: túltermő vizek, melyekben olyan növényi tápanyagfelesleg van, aminek kihasználására a fényenergia mennyisége nem elég.

  34. A víz biológiai minősítése A szaprobitás a vízi ökoszisztéma lebontó képessége, amely a trofitással szemben hat, ezért energia veszteséggel jár. Jellemzői a lebomlásra illetve rothadásra képes szervesanyag és heterotrof élőlények. Növekedése a vízszennyezés eredménye. A szaprobitás két formája ismert • autoszaprobitás, • allószaprobitás

  35. A szaprobitás növekedése a vízszennyezés eredménye, melynek következménye az oxigénhiány. Mértékét általában az emberi tevékenység fokozza, a vizek természetes öntisztulása viszont csökkenti. • Jellemzésére a biológiai és kémiai oxigénhiány (BOI, KOI) használatos. • Az ökoszisztéma szaprobitási fokának növekedésével általában a fajok száma csökken, de az egyedszám növekszik.

  36. A szennyvizek oxigénfogyasztásának mértékét a biológiai oxigénigény (BOI5) értékével szokták kifejezni, ami nem más, mint az oldott oxigénmennyiség, amelyet az aerob szervezetek a vízben lévő szerves anyag lebontására, adott hőmérsékleten (20°C), meghatározott idő (5 nap) alatt, fénykizárás mellett elfogyasztanak. Ez az összes szennyezőanyag mintegy 70-90%-át jelenti (települési szennyvizekben a BOI5 értéke 200-300 mg O2/ml, a tiszta folyóvíz értéke 1-3 mg O2/ml). • A szennyvizek nem minden komponense bontható biológiailag, ezért az összes szennyező anyag mennyiségével arányos mérőszámot a kémiai oxigénigényt (KOI) is használjuk. A kémiai oxigénigénnyel (KOI) fejezhető ki a vízben lévő szerves anyagok oxidálószerekkel (pl. kálium-dikromát), nedves úton elvégzett oxidációja során felhasznált oxigén mennyisége • A KOI – kémiai oxigén igény: • A vízben lévő anyagok redukáló képessége, ahol az oxidálószer: KMnO4; K2Cr2O7. • BOI =biológiai oxigén igény: • oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott, kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok lebontásához szükséges.

  37. A víz biológiai minősítése A toxicitás a vízbe kerülő, vagy a vízben képződő, a különböző folyamatokból származó szennyezőanyagok hatására a víz toxikussá válását jelöli. • Ez a vízben élő lények károsodását, illetve pusztulását okozhatja. • A mérgezés a koncentrációtól illetve az expozíciótól függ, és lehet végleges (irreverzibilis) és átmeneti (reverzibilis).

  38. Toxicitás: • vizek mérgezőképességet jelenti. • A mérgek származhatnak a földkéreg anyagaiból (pl. nehézfémek), a vizek szervesanyag - tartalmának rothadásából (ammónia; kén-hidrogén, merkaptanok) vagy emberi tevékenységből (pl. tisztítatlan szennyvíz bevezetése). • A mérgező hatást a sokféle eredet és anyag miatt általában nem kémiai; hanem biológiai módszerekkel, élőteszt szervezetekkel (pl. algák, halak) vagy növényi magvak csíráztatatásával (pl. mustármag) végzik.

  39. A toxicitás a víz mérgező képessége, amit a vízbe került vagy benne termelődött mérgek okoznak. A méreg (toxin) hatása a mérgezés. • A toxicitás mérése kémiai módszerekkel vagy biológiai tesztekkel történik. • A közepes tűrés határa (TLm) valamely méreg olyan mennyisége, melytől a teszt élőlények fele elpusztul vagy a vizsgált életjelenségük felére csökken.

  40. Felszíni vizek bakteriológiai vízminősítése • A coliform baktériumok jelenléte a vízben fekáliás szennyezettségre utal. • A vízminősítés a kolititer vagy a koli szám alapján történik. • A kolititer az a ml-ben kifejezett legkisebb vízmennyiség, amelyből koli baktérium kitenyészthető. • A koliform szám a 100 ml vízben lévő Coli baktériumok száma.

  41. Alapfogalmak • Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja.

  42. A szennyvíz fizikai jellemzői a következők: szín, szag, hőmérséklet, zavarosság és a nem oldott anyagtartalom (ülepedő, felúszó és lebegőanyag). • A szennyvíz színéből a szennyvíz eredetére, a szennyezettség mértékére és frissességére következtethetünk. • A szennyvíz színe lehet pl: színtelen, sárgás, barnás, szürke. A friss, híg szennyvíz általában világos színű, és ahogy nő a szennyezettség mértéke – vagy beindul a szennyvízben lévő szerves szennyezőanyagok rothadása – úgy egyre sötétebb színűvé válik. A tisztított szennyvíz színtelen. • A szennyvíz szagából a szennyvíz frissességére, a rothadási folyamatokra ill. a tisztulás mértékére következtethetünk. A szennyvíz lehet szagtalan vagy bűzös (gyengén, közepesen, erősen). Lehet földszagú, erjedő, rothadó, dohos, záptojásszagú. A friss ill. a tisztított szennyvíz gyakorlatilag szagtalan. • A szennyvíz hőmérsékletéből annak származási helyére lehet következtetni. A városi szennyvíz hőmérséklete általában 12 – 16 C között van. • A szennyvíz zavarosságából a szennyezettség mértékére és a szennyvíz állapotára (friss, rothadó, üledékes) következtethetünk. A szennyvíz lehet: átlátszó, opálos, erősen vagy gyengén zavaros.

  43. A szennyvíz szennyezőanyagainak nem oldott része a szennyezőanyagok sűrűségétől és méretétől függően három féle lehet: • ülepíthető anyagok,sűrűségük nagyobb a szennyvíz sűrűségénél (pl: homok, szerves iszap) • felúszó anyagok, sűrűségük kisebb a szennyvíz sűrűségénél (pl: olaj, zsír) • lebegő anyagok (kolloidok) sűrűségük közel áll a víz sűrűségéhez és igen kicsi (d<10-2mm)

  44. A szennyvíz kémiai jellemzői legfontosabbak : kémhatás (pH), oldott oxigéntartalom, összes oldott anyagtartalom, összes foszfortartalom, a szerves nitrogén mennyisége és a szerves szennyeződés mutatói (BOI, KOI, TOC, TOD). • A friss házi szennyvíz semleges érték körüli pH-t mutat, általában 6,9 – 7,5 között ingadozik. A rothadásnak indult szennyvíz pH-ja 6,6 – 6,9 közötti. • Az oldott oxigén (O2) mennyiségéből a szennyvíz frissességére és a szerves szennyező anyagok biológiai lebontásában résztvevő mikroszervezetekre ill. a szerves anyag lebontás módjára (aerob vagy anaerob) következtethetünk. • Az oldott szennyezőanyagok minőségéről is némi képet kapunk, ha az összes oldott anyag mellett még külön – külön is ismerjük az oldott szerves anyag ill. az oldott nem szerves (ásványi) anyag tartalmat g/m3-ben. • A szennyvizek szerves anyag tartalmának összetétele olyan is lehet, hogy a szerves anyag csak egy része bontható biológiailag (így kicsi a BOI), de a teljes szerves anyag tartalmat ki tudja mutatni a kémiai oxigénigény, ezért a KOI érték viszonylag nagy. A BOI és a KOI értékek arányából tájékozódhatunk, hogy a víz (szennyvíz) tisztítható-e biológiai eljárással.

  45. Az összes foszfortartalom (összes P, g/m3) a házi szennyvizekben leginkább a mosószerekből kerül, mivel a ma gyártott mosószerek hatóanyagtartalmának is legalább 15 – 35 %-a foszfát ill. foszforvegyület, amely a lassú folyású vizekbe vagy állóvizű befogadóba jutva intenzív alganövekedést és így eutrofirációt okoz. • A szerves nitrogén (szerves N, g/m3) a friss szennyvízben az emberi vizelettel kerül, vagy a szerves anyag lebontási folyamatok eredményeként ammónia ill. nitrát – nitrogén formában jelentkezhet magasabb koncentrációban. Az ammónia és a nitrát – nitrogén, a foszforhoz hasonlóan, a tisztított szennyvízben kap jelentőséget, mert a vizek eutrofirációjához járul hozzá.

  46. Alapfogalmak • Használt víz:fizikai, kémiai, biológiai szempontból lényegesen nem különbözik a befogadó vizétől. • Szennyezett víz:a befogadó vízhez viszonyítva jelentős mennyiségű idegen anyagot tartalmaz. • Szennyvíz:minden olyan víz, amelynek fizikai, kémiai, és biológiai tulajdonságait háztartási, mezőgazdasági, kézműipari és ipari használat következtében megváltoztatták.

More Related