új Munkajog

1. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd új Munkajog

2. 1992. évi XXII. törvény • felek magánautonómiájának megjelenése a munkajog szociális természetének megtartása mellett • nagyüzemi működés Eredeti megoldandó problémák: • fekete és szürke gazdaság • kollektív szerződések alacsony elterjedtsége • tömegesen megjelenő kis- és középvállalkozások

3. Magyar Munkaterv • a munkaerőpiac rugalmasságának növelése • munkaerő versenyképességének javítása • támogató képzési rendszer kialakítása • munkahelyteremtés • legális foglalkoztatás ösztönzése • a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.

4. Eszközök • Foglalkoztatást segítő szabályozás • Új Munka Törvénykönyve • adminisztrációs terheinek csökkentése • Ösztönzők és támogatások a munkahelyteremtés érdekében • A rugalmas foglalkoztatás támogatása • aktív munkaerő-piaci eszközök • uniós források • Új Széchenyi Terv forrásai • Szociális ellátás helyett közfoglalkoztatás • Az érdekegyeztetés kereteinek átalakítása • Nemzeti Foglalkoztatási Alap (profiltisztítás, irányítás) • Képzési rendszer átalakítása (szakképzés, felnőttképzés)

5. ÚJ MT • T/4786. sz. törvényjavaslat • Benyújtva: 2011. 10. 26. • 682 módosító javaslat • Elfogadás december 13. 2012. évi I. törvény • hatálybalépés: • 2012. július 1. • Külön törvény határozza meg • Átmeneti szabályok!

6. Koncepcionáliskérdések • Kell-e a kódex jellegű munkaügyi törvényt? • Szükséges-e alapvető elvi módosítás a törvény tartalmát illetően? (szociális piacgazdaság európai szabályozásnak, ILO egyezményeknek való megfelelés) • Az Mt. viszonya a Ptk-hoz • Kollektív munkajog (szakszervezetek, KSZ, üzemi alkotmányjog) együttes vagy külön szabályozása • Kógens és diszpozitív szabályozás aránya; abszolút vagy relatív diszpozitivitás, jóléti elv, minimálstandardok; • Atipikus foglalkoztatási formák szabályozása • Differenciálás a munkáltató mérete szerint

7. Rugalmas foglalkoztatási formák 1 • gazdasági tényező: nincs elegendő hagyományos állás (határozott idejű, alkalmi foglalkoztatás szerepe felértékelődik) • egyes munkavállalói csoportok speciális igényei (diákmunka, gyakornokok, családanyák, nyugdíjasok), • képzett, keresett munkaerő és a csak betanított munkára alkalmas munkaerő kettőssége: eltérő alkupozíciók

8. 2. Rugalmasság a hagyományos munkaviszonyon belül • a szabályozási mozgástér kihasználása a végletekig a hatékonyság jegyében (pl. munkaidő) • rugalmassággal indokolt alapvető munkavállalói jogokat érintő korlátozások (pl. teljes kártérítés, visszahelyezés eltörlése) • abszolút diszpozivitás; munkáltató egyoldalú szerződésalakítási képessége

9. SZEICZ J. A szervezeti kultúra szintjei és tartalmi elemei S.M. Hermann a szervezeti kultúrát a jéghegyhez hasonlította Explicit kultúra Közvetlen vizsgálatokkal feltárható Látható, ismétlődő ésvizsgálható szervezeti jelek,tünetek, produktumok PARADIGMÁK Célok, filozófiák, stratégiák vízvonal Implicit kultúra Közvetett értékvizsgálattal kikövetkeztethető Értékek,normák, cselekvési minták Alapvetések létezésünk értelméről pl szervezeti küldetés A felszín tünet együttesei - mint függő változók - a „vízvonal” alatti elemek - mint független változók - által nyerik el értelmüket.

10. Egyszerű állam • 1405/2011. (XI.25.) Korm. Hat. – középtáv • A hatósági tevékenységgel összefüggő adminisztratív terhek csökkentése • A foglakoztatással összefüggő terhek csökkentése

11. KIM- NGM 2013.Hatósági tevékenységés adminisztráció • Kérhető hatósági ellenőrzés • Hiteles auditor elismerése • Bírságbevétel központosítása • 30 napos határidő 21 napra • Jóhiszemű ellenőrzés • Ellenőrzési terv nyilvánossága • Összevont ellenőrzés • Elsőre figyelmeztetés

12. Foglalkoztatás és adminisztráció • Munkakör veszélyességéhez igazodó szabályzatkészítés • Foglalkozás-egészségügy felülvizsgálata • Segítő családtag bejelentés felülvizsgálata • Egyszerűsített foglalkoztatás még egyszerűbben

13. ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések

14. „valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.”

15. A törvény célja a tisztességes foglalkoztatás szabályai • A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve • A munkáltató gazdasági érdeke • A munkavállaló gazdasági és szociális érdeke

16. Alaptörvény XVII. cikk • Együttműködési kötelezettség • Munkahelyek biztosítása • Nemzetgazdaság fenntarthatósága • Más közösségi célok • Munkaügyi kapcsolatok létjogosultsága • Szervezetalakítás • Tárgyalás • Kollektív szerződéskötés • Sztrájk • Jog a megfelelő munkafeltételekhez • Jog a napi és heti pihenőidő, az éves fizetett szabadság

17. A törvény szerkezete

18. ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK • Ahogy az adott esetben általában elvárható • Jóhiszeműség és tisztesség elve • Kölcsönös együttműködés • más jogai, jogos érdekei sértő magatartás tilalma • Tájékoztatási kötelezettség • Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma • Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

19. ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓSÁG A munkaviszonybanúgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, kivéve, ha törvény eltérő (szigorúbb) követelményt ír elő. [6. § (1) bek.]

20. JÓHISZEMŰSÉG ÉS A TISZTESSÉG ELVE munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI a teljesítés egyoldalú munkáltatói meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM JÁRHAT

21. Életünk legnagyobb részét - az alvást kivéve -a munkahelyen töltjük. A munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák és befolyásolják az egészségünket és jól-létünket.

22. A MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKÉNEK VESZÉLYEZTETÉSE • munkaviszony fennállása alatt • munkaviszonyon kívül sem közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltató helytelen megítélése • Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye – • Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze • Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)

23. A MUNKAVÁLLALÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAINAK VÉDELME • Korlátozható munkavisz. rendeltetésével ÉS a cél elérésével arányos közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges • Jogról lemondás tilalma Általános jelleggel és előre nem Csak írásban

24. Új törvény - új szerkezet Hogyan olvassuk az új törvényt?

26. Fejezetenként„eltérő megállapodás” Munkaszerződés 43.§ munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában • II. rész (munkavisz) • Kollektív szerződés • Üzemi megállapodás munkavállaló javára KSZ 277.§ (2) eltérő rendelkezés hiányában • II. rész (munkavisz) • III.rész(kivéve II. fejezet) eltérhet (mindkét irányban)

27. Fejezetenként„eltérő megállapodás” • Eltérést nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz) • Kollektív szerződés – a munkavállaló javára • Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja • De az egyes bekezdésen belüli IS! PÉLDA a munkabér fejezet köréből

28. Kogens - eltérést tiltó (m,ksz) • 136.§ alapbér – minimálbér, időbér • 137.(3) teljbérmsz-ben • 138.§(1)-(5) telj-bértényező és –követelmény • 139.§(1) bérpótlék jár • 154.§ munkabér Ft-ban, utalvány tilos • 159.§(5)-(6) munkabér postára, vagy munkahelyen kifizetni • 161-163.§ munkabér levonás, beszámítás tilalma

29. KSZcsak a munkavállaló javára • 138.§(6) alapbér felét elérő garantált bér • 160.§ késedelmi kamat –jegybanki alapkamat • 164.§ visszakövetelés 60 napon túl

30. Felek megállapodása • Bérpótlékot (vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben • Munkaszerződésben: • Bérpótlék helyett, • Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka Havi átalány

31. Felek megállapodása • 139.§(2) bérpótlék számítási alapja • 143.§(6) szabadidőt követő év dec 31-ig • 145.§(1) bérpótlékot magába foglaló alapbér • 145.§(2) bérpótlékok helyett havi átalány • 155.§(1) munkabér elszámolása havonta, utólag • 156.§(1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén elszámolás • 159.§(1) munkabér kifizetés időpontja

32. Háttérben a PTK. • Jognyilatkozatokra Ptk. XVII-XXII. Fejezetei megfelelően • Munkáltatói kártérítési felelősség – kár megtérítése Ptk. XXXI. Fejezet

33. Munkáltató Egyoldalú jognyilatkozatai • ajánlat • utasítás: a teljesítés módját szabja meg • felmondás / elállás • kötelezettségvállalás • munkáltatói szabályzat: tartalmazhat utasítást és munkáltatói kötelezettségvállalást is. Általános címzetti kör

34. Jognyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás • Munkáltatói képviselet: • Jogkörgyakorlás rendje – átruházás korlátozása megszűnik • Utólagos jóváhagyás lehetséges • Alaki kötöttségek: főszabály szerint nincs • Írásbafoglalás • ÚJ: elektronikus irat: a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentum • Közlés: • átadják (kézbesítési vélelem), átvételt megtagadja • ÚJ: az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé válik

35. II. RÉSZ A munkaviszony

36. A munkaszerződés tartalma • Kötelező elemek: munkakör + alapbér • ÚJ: a munkavégzés helyére vonatkozó törvényi rendelkezés • Elmarad: • a változó munkahely, szokásosan telephelyen kívül végzett munka fogalma • a munkahely megváltozása okozta sérelem miatti szerződésmódosítás!

37. A munkaviszony létrejötte • Próbaidő: visszaáll 3 hónapra • Pályázat: nincs szabályozva • Munkaviszony kezdete: egyértelműbb szabályok • szerződésben, ennek hiányában a következő napon • elállás joga • meghiúsítás tilalma • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: változatlan(napi munkaidő)

38. III. fejezet Munkaidő és pihenőidő

39. A munkaidő és pihenőidőXI. fejezet 46. Fogalmak 47. A napi munkaidő 48. A munkaidő-keret 49. Eljárás a munkaidő-keret lejárat előtti.. 50. A munkaidő-beosztás szabályai 51. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása 52. A munkaközi szünet 53. A napi pihenőidő 54. A heti pihenőnap 55. A heti pihenőidő

40. A munkaidő és pihenőidőXI. fejezet 56. A rendkívüli munkaidő 57. Ügyelet és készenlét 58. Az egyes munkavállalói csoportokra 59. A szabadság 60. A szabadság kiadása 61. Betegszabadság 62. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

41. Fogalmak 86-91.§ • Jobban elhatárolja a szerződés szerinti és a beosztott munkaidő fogalmát • Középpontban az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás • ÚJ megközelítés: a munkáltató tevékenysége • definiálja a kötetlenmunkarendet • az ügyelet és készenlét lényege a rendelkezésre állás • Mt. 117/C. § elhagyása: a (lényegében) többéves munkaidőkeret szabályai elmaradnak

42. A munkáltató tevékenysége • megszakítás nélküli: • ha naptári naponként 6órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel • És • társadalmi közszükségletet kielégítő (alapvető) szolgáltatás biztosítására irányul, vagy • a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható, • több műszakos: hetente eléri a 80 órát • idényjelleg: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

43. A munkaidő által minősítettMUNKAKÖR • Nincs megszakítás nélküli munkakör • Rendeltetésénél fogva e napon is „működés” • Készenléti jellegű munkakör: • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

44. Munkarend • „a munkaidő-beosztás szabályai” • Általános: heti 5 napra, hétfőtől péntekig • Kötetlen: a napi munkaidő legalább felének írásbeli átengedése • Egyenlőtlen– általánostól eltérő: a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is (keret, elszámolási időszak)

45. A napi munkaidő általános teljes napi munkaidő 8 óra a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló • készenléti jellegű munkakört lát el vagy • a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).

46. Munkaidő-keret • legfeljebb 4 hónap, illetve 16 hét. • legfeljebb 6 hónap, illetve 26 hét a)a megszakítás nélküli, b) a több műszakos, illetve c) az idényjellegű tevékenység keretében, d) a készenléti jellegű, e) a 135. § (3) bekezdésében meghatározott munkakörben (szállítás) foglalkoztatott munkavállaló esetében. • KSZ: legfeljebb 12 hónap, 52 hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, • KSZ felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidő-keretet nem érinti.

47. Különös szabályok • kifejezett szabályok • eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok • Az általános munkarend és a napi munkaidő alapul vételével • Ki szünteti meg a jogviszonyt?

48. A munkaidő-beosztás közlése • A munkaidő-beosztást legalább 7nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. • De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja

49. Elszámolási időszak • A beosztás szabályai között ! • „A munkaidő munkaidő-keret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.” • Indokolás: a munkáltató “valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul” • Hossza, mint a keret és a heti 48 óra átlagban!

50. A munkaidő vasárnapra történő beosztása • a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, • az idényjellegű, • a megszakítás nélküli, • a több műszakostevékenység keretében, valamint • a készenléti jellegű munkakörben, illetve • a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, • külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Kiesett a heti pihenőnapok összevont kiadása